Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-10 / 32. szám
C/nj-KoIozsvár, 1930. február ÎG- fiéííŐ IETIUfSJfG £S BELFÖLDÖN j Hévre 600 lej, negyed fcj.jecV bóra 200 lej. 2 0 oldalas szám ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP ficerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii ^Főtéri i, Telefon: 6-08, 6-94 és 3-64. XIÎL évfolyam 32-ík szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOM 1 évre 66 pengő, félévre 29 negyedévre 13 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Japán olt akarja hagyni a leszerelési konferenciái Ha Japán követelései! nem teljesitik, felborul a londoni együttes Hl Ti SiTŢ ATJT A Angol-Román bizto- Hl |y] TJJLvX A/liTXÜ. siló R. T., Bucureşti pfj [Y| Alapittatott a Comercial Union Assurance ran Company Ltd. és a The hxess insurance lil ID Company Ltd. londoni biztosító társaságok- D ryi kai, amelyek egyúttal a „Britania“ viszont- ran bivtositói és 55 milliárd Lei vagyonnal ren- uki 1X1 delkeznek. — Kartellen kívül! Harc és választás Irta: paál árpád Amiért egyik nagyobb városunkban a Magyar Párt és a kormánypárt között a városi választásokra nézve nem jöhetett létre megegyezés, azért a kormány képviselője, a prefektus keserűséggel ugv foglalta össze a helyzet képét: „Ha a Magyar Párt harcot akar, hát legyen harc.” És még azt is mondotta, hogy a választási meg egyezés hiánya és a Magyar Párt önálló útkeresése éket ver a románság és magyarság közé. Ez a felfogás és beállítás nemcsak helyi érdeket érint, hanem olyan elvet akar hangoztatni, mely más területekre is kinyulhatik, ahol a magyarság választói jogát és kötelességét teljesíteni kívánja. Választói jog és kötelesség, ez törvényben előirt lehetőség és tennivaló. Az alkotmányosság erkölcse által biztosított tevékenység. Ezt a tevékenységet jelöli meg az uj közigazgatási törvény is olyan alapnak és forrásnak, melyből a népakaratnak fel kell nőnie, hogy a törvény által szándékolt önkormányzatot megvalósíthassa. És seholse szól egyetlen alkotmányos felsőbb rendelkezés se arról, hogy a választások helyett okvetlenül választási egyezményeket kell létesíteni. Seholse az egyezményeket jelöli meg a törvény a népakarat megnyilatkozási formájának, hanem avégett mindenütt, a legkisebb faluban is a választás módját és annak a teljes, szabad, befolyásolatlan, erőszaktól és megfélemlítésektől mentes népmozgását jelöli meg törvényes, helyes és éppen ezért kötelező akaratkifejezésnek. „Harcot” akar a törvény, mikor ilyen fontos tényezőnek Írja elő a választást? Nem harcot akar, hanem éppen ellenkezőleg: a bekét akarja. A néptömegek akaratának a tiszta és természetes kialakulását, s a különböző kivána- tok és törekvések közötti versengésnek a komoly, nyugodt és tárgyilagos eldöntését akarja. A választások levezetik az egymással szemben álló különbségekből azt, ami érzékenység. Di egyúttal kiérlelik és nyilvánosságra hozzák azt is, ami fontos érdeke, tehát közérdekű kivánata a nép különböző rétegeinek, osztályainak, vagy eszmények és hagyományok öntudatával együttérző csoportjainak. Ezekből a tömegakaratok ból, ezekből a tömegérdekekből és tömegeszményekből áll és él az ország akarata, s ennek az egyensulyozódó, magában kiegyenlítő művelete a választás. Nem tudom elképzelni, hogy miért kell ezt okvetlenül harcként, ellenkezésként, ékverésként felfogni, mikor a törvények szerint éppen a tömegakaratok döntéséből áll az igazi alkotmányosság. Hát az alkotmányosság harcot jelent, sőt éppen belső harcot? Az ilyen állítás nagy fogalomzavart jelentene. A baj abban van, hogy a hatalom kezelői elfogultak a maguk akarata jóságának és célsze rüségének az elképzelésében. Ebből folyólag erőltetni akarják másokkal szemben a maguk akaratát, s ehhez hatalmi eszközöket is, vagy egyéb olyan fogásokat is felhasználnak, melyek alkalmasak arra. hogy a nép gondolkozását megzavarják. A népakarat döntésének ez a befolyá- Sblása az, ami kellemetlen visszahatásokat és (London, február 8.) A japán delegáció magatartása váratlanul a legsúlyosabb helyzetet teremtette a flottaleszerelési konferencián. A japán delegáció hatarozottan kijelentette, hogy aanennyiben Anglia es Amerika nem hajlandók eleget tenni a japán követeléseknek, úgy elhagyja Londont, ami a konferencia teljes kudarcát jelentené. A kellemetlenül ható fordulat előzményeihez hozzátartozik, hogy Stimson washingtoni delegátus uj tervezetet állitott össze, amely a csatahajók arányszámának meghatározásainál a következő a ványt állitja fel: 20:18:10, amely arányszámnak megfelelően Anglia 10, Amerika 8 és Japán 4 csatahajót fog leszerelni. A Times közlése szerint washingtoni politikai (Bukarest, február 8.) A Cuvântul értesülése szerint Mária királyné elhatározta, hogy emlékiratait ebben az évben megjelenteti és azok első kötetét már el is küldte Londonba, egy ottani nagy kidónak. Mária királyné emlékirataiért az angol és az amerikai kiadók valóságos harcot folytattak, mivel az emlékiratok azok szerint, akik abba betekintést nyertek, meleg őszinteségüek és rendkívül érdekes és nagyjelentőségű megfigyeléseket tartalmaznak azokról az egyéniségekről és eseményekről, kölcsönös szenvedélyességet okoz. Ezt talán lehet harcnak is nevezni, de nyilvánvaló, hogy ez nem választás. Hanem éppen a választás döntő kiérlelése elleni cselekvés. Ebben a világításban világosan látható, hogy a harc nem lényege a választásnak, sőt éppen a legszögesebb ellentéte annak. Allitsuk csak vissza felfogásunkba a választás igazi jelentőségét, s akkor igazán nincs oka a hatalmon levőknek se okvetlenül harcra gondolnia, mikor a tömegek alkotmányos kötelességüket. és jogukat kívánják teljesíteni. Ennek a kötelességnek és jognak a kifejezése sohase lehet harc, hanem csak abból lehet harc. ha a hatalom kezelői a népakarat megnyilatkozási alkalmait erőltetésekre használják föl. A választás döntését tárgyilagosan, bizonyos reáli- tások jelenlétének a bizonyítékaként kell venni, s nem haragudni miatta, hanem a kormányzati cselekvésekben bölcsen ahhoz kell alkalmazkodni. Akkor béke lesz mindig. Harc csak akkor lehet, ha a hatalom haragszik a választási eredményekre Hogy választási egyezmények is történhetnek, az ellen nincs semmi szavunk Igenis létrejöhetnek a választások tömegmozgató módjának ilyen helyettesítései, ha van rá elegendő célszerűségi indok, s ha a kívánalmak és közérdekű igények választások nélkül is az egymás közötti arányaikat és rangsorukat tisztázni tudják De ha ebben a tekintetben a tömegek megbízottai nem láthatják világosan a helyzetet^ úgy saját tömegükkel szemben önkényesen járnának el. ha mégis a mindenáron való egyezséget erőltetnék. Döntsön és ítéljen az ilyen tisztázatlan körökben Stimson jegyzékét igen ügyes államférfim alkotásnak tekintik. Elégtétellel állapították meg, hogy a jegyzék közelebb hozza a megegyezést. Római jelentés szerint Olaszországban örültek Stimson lépésének, mert a tonnatartalom kérdésében nyilt színvallásra kényszeritette Franciaországot. Viszont a nehézségek nem Franciaország részéről érték Stimsont, hanem Japán részről, amely a leszerelési probléma más vonatkozásaiban is nyugtalankodik. A japán lapok szerint a kormány nem fogadhatná el a javaslatot, amely Amerika és Anglia részére hatvanezer, Japán számára pedig negyvenezer tonnában kívánja megállapítani a tonnatartalmat buvárhajóknál. Amint a legutóbbi jelenté« mutatja, a japán konfliktus teljesen kiélesedett. amelyek között Mária királyné él. A királyné egy nagy londoni kiadócég mellett döntött, noha az egyik amerikai kiadó valósággal mesés összeget ajánlott fel. Az emlékiratok megjelenését európai politikai körökben és az angol-szász társadalmi élet magas köreiben különös érdeklődéssel várják ép úgy, mint itthon az országban is, mivel a hirek szerint a királyné a román politikai életnek is hossza fejezetet szánt. Az első kötet májusban jelenik meg, a második ősszel és a harmadik a jövő tél folyamán. helyzeti erők felől maga a népakarat. Ez a helyes és ez az igazságos. Tehát még az egyezkedésre való legbarátságosabb szándékok esetén is, tisztán a barátkozás kedvéért a nép megnyilatkozási jogát feladni nem lehet, hanem annak a lehetőségét a vitatható és homályos körülmények eldöntése érdekében mindig fenn kell tartani. Ekként kell megérteni azt is, hogyha a magyarság a maga ősi otthonhelyein a maga érdekeinek megfelelő képviseletet akar a közigazgatásban. Ez nem tuligényesség, mint ahogy némely soviniszta körök minősíteni szeretnék, s mintahogy saját magukat is indulatokba és izgatottságokba gurítják, ha mi a magunk néparányait valamennyire kifejezni akarjuk. Végtére is legalább az otthonunkhoz nekünk is emberi jogunk van, s az efölött való rendelkezés nem tartozik a nemzeti önérzetesség körébe, hanem kenyérkérdés van henne és jövendő nemzedékünk sorsáért való gond és aggodalom. így kell megérteni, ha evégett helyeket és befolyásokat kívánunk egyezkedések utján, ha lehet. Az egyezkedések végeredményben valamit mindig a mi arányaink rovására faragnak le. Tehát ne kívánják még igy is azt látni azok az izgatott elemek, hogy mi tuligényesek vagyunk. Még a legjobb egyezség is mindig, de mindig a mi otthonunk arányaiból ad fel valamit. Éppen azért legkevesebb az, amit megkíván hatunk, hogy választási egyezményeinket ne kívánják még a mi további megtépászásunkra kihasználni. Mert. akkor csakugyan a jövőre nincs más választási módunk otthonunk jogainak a fenntartásáért, mint — a választás módja Nem harc, csak választás. Májüsban jelenik meg egy londoni kiadónál Mária királyné emlékiratainak első kötete Mai számunk 20 oldal
