Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-09 / 31. szám
XIII. ÉVF. 31 SZÁM. ÍO fltíunceurn ffizetek cim alatt indult az uj soroz >t, amelynek minden egyes száma más más témaköréi öieli fel a mai modern éleinek. Minden füzet kitűnő, önálló mü, a legpompásabb iliuszt-ációkkal: 1—2 sz. Ne koplalj, de légy karcsú! A helves táplálkozás szabályai. Melléklet: T- lies étlap, kalóríatáblázaltal L 62 3—4 sz- Éljen így! Hasznos tanácsok 20—70 éves férfiak számára arról, hogy miként őrizhetik meg tes’ük rugalmasságát L 62 5—6 sz. Vigyázz a gyermekedre! A cse:semő és gyermek helyes ápolásának módszerei L fc2 7—8 sz. Dáma és gavallér. A modern társasági élet kalauza a siker és érvényesülés ut án L 62 9—10 sz. Az én kutyám. Minden, amit kutyánk gondozásáról, neveléséről tudnunk kell, benne van ebben a füzetben L 62 11 —12 sz Szeresd otthonodat’ Azo.t- hon és berendezés művészetének abcéje L 62 13 sz- Terités-táialás. A (ér tés, felszerelés és tálalás művészeié L 34 14 sz. Szépség- fjuság. A szépség és ifjúság megő zésének utmulatóia L 34 15 sz. Házasodj és légy boldog. Az eszményi házasság törvényei L. 34 Megf endcEhefök a „ue ©41 Ujsár,“ könyvo zudya útjá t «<♦' O*má&: OÍSj O E Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fiókintézetek: Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Ditró Gyergj őszen tmiklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárhely Kirendel? ség: nj Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket NagylBvffjfi vállalkozás I keres rendkívül ngilis embert, ki egész Ro- j mániára a megszervezést vállalná, tísakis ga- l ranciaképes emberek jelentkezzenek. Cim a kiadóhivatalban. II í Kolozsvári ÍPZÍÍéJi Részvény társ aság Cluj, Plain Unirii Mátyás Kir.-ter) /. Fiókjaii Dés, Dicsőssentmárton Gyulafehérvár, M.-Vásárhely, Na^wárai, Temesviroi Saját tökéi 141 millió lej Alii lóit intézetei: Tordjwranyosvircae- gyei Takarékpénztár Rt, Tordán, Alsóle- héivármegyei Gazdasági tank ér Takarék pér. Ztár R,„ Nagyenved, Udvarhely, megyei Takarékpénztár Rt., Székelyudvarhelyen és Sz,-Kereszturon. Szászregenvidékr Takarék és Hitel Rt. Szászrégenben és Népbank Rt, Bánifyhunyadon bwsnosujvári Hitelbank R. 1'. Szamosujvároai beleteket eltogadl bo e»eke eűogad. Kinder bankügyletei legelőnyösebbe» vőgez. Engedélyezett devizaaely. Aruraktara a -/asm mellett. • • DMSAIG Mi agrár-válság oka? Ma: dr. SZÁSZ FERENC A Keleti Újság 28. számában Schiessel Richard igazgató tollából figyelemreméltó cikk jelent meg a gazdasági válság okairól. Cikkiró megállapítja ipari nézó'pontból, hogy a jelen gazdasági válság okát a megzavart termelési rendben kell keresnünk. Ehhez a kérdéshez volna Erdély gazdáinak is nehány megjegyzése agrár nézőpontból. Nem érzem ugyan magam feljogosítva arra, hogy az erdélyi gazdatársadalom nevében beszéljek, de a bajok általánosak és nemcsak a romániai mezőgazdák, hanem az egész világ agráriusai olyan krízist értek meg, hogy a világtörténelem alig tud hasonló háború utáni válságot felmutatni, — természetesen hasonló gazdasági organizáció mellett, mint amilyenben ma élünk. A termelés sorozatában az első láncszem mégis csak a gazda, az őstermemlő. És ha igaz az, hogy rendnek kell lennie, úgy az is áll, hogy a legkomplikáltabb világgazdasági válság is agrárválságból fakad. Az összefüggés és kapcsolat ugyan sokszor elmosódik, egészen halvánnyá lesz, de különösen agrárállamokban, tagadhatatlanul szembeszökővé válik az agrárválság döntő jelentőségű kihatása az általános krízisre. Pompás elméleteket ál’itottak és állítanak fel annak bizonyítására, hogy a válságot előidéző tényezők közül melyeknek jut a legfontosabb szerep? Ezek az elméletek közgazdasággal foglalkozó embernek élvezetes olvasmányt nyújtanak, de praktikus értékük rendkívül problematikus. Magam is úgy voltam ezzel a kérdéssel, hogy minden újabb elméleteit, amely a válság okát ebben vagy abban kereste, kezdetben készpénznek vettem, sőt örömmel fogadtam minden uj magyarázatot, remélve, hogy ez lesz az igazi! Mikor azonban láttam, hogy nemzetközi konferenciák és előkelő közgazdaVajjon lehet-e termelési és értékesitési válságról beszélni? A kettő olyan szorosan össze van forrva a termelés folyamatában, hogy szétfejtésük mindkettő halálát jelentené. De ha már praktikusan megszokták ezeket egymástól különböztetni, (hiszen szaklapok terjedelmes cikkekben vitáznak a termelési és értékesitési válságról), úgy talán bátran megfoghatjuk a kérdést erről az oldaláról! Hogy a romániai, sőt nemzetközi gazdasági válság termelési, vagy értékesitési válság-e, ezt a kérdést döntsék el nálamná! hivatottabb emberek, sági tényezők megbeszélései és ülésezései legfeljeb’- a tinta- és papírfogyasztáson tudtak átmenetileg lenditeni, minden hitemet elvesztettem a válság megoldásának módozatairól prédikáló apostolokban. Azt bátran merem állítani, hogy ezzel az összes gazdák hasonlóan jártak! Mi, erdélyi gazdák azonban leszögezhetjük azt, hogy az agrárrerform, tőkeszegénység és más okok lényegesen csökkentették ugyan a mezőgazdasági termelés racionális voltát, de a mezőgazdasági válság legfőbb oka mégsem a megzavart termelési rend, hanoin az, hogy a gazdák nem tudják terményeiket értékesíteni. Végeredményében magam alatt fűrészelem a fát, ha azt mondom, hogy sajátságos, nem a szó valódi értelmében vett tulprodukció az, ami nálunk az agrárválság legfőbb előidézője. Az is bizonyos, hogy más termelési ágak ellanyhult vérkeringése nem tudja az őstermelők produkcióit feldolgozni, igy hát a termelési válság rezonál az értékesitési válságban. Ha azonban praktikusan akarjuk a megoldás lehetőségeit megközelíteni, mi gazdák bátran kitarthatunk amellett, hogy a mai agrárválság elsősorban értékesitési válság. Semmit sem lehet rentábilis áron eladni, illetőleg a kereslet ée kínálat harmóniája annyira megbomlott, hogy nemcsak a jó, öreg közgazdasági könyvekben lefektetett — hogy úgy mondjam — alaptörvényekkel helyezkedik szembe, hanem az évtizedes szokásokra és gyakorlatokra is rácáfol. Világos, hogy a megzavart „vásár-rend”, a csereképességek összhangjának elromlása, nagyon sokféle formában juthat kifejezésre. Hogy a mezőgazdasági válság egyes fázisaiban mennyire sajátszerü lefolyású, nagyon jó példát nyújtanak erre a sertéspiac árhullámzásai. Ez a példa egyben iskolapéldája annak, hogy a túltermelés, értékesitési lehetőség milyen tojástáncot tudnak járni. Néhány évvel ezelőtt 550—650 lejes kukorica- és árpaárak mellett 28—32 lejt adtak a kövér disznó kilójáért. Igen egyszerű kalkuláció mutatja, hogy ilyen árak mellett a gazdák ráfizettek a sertéshizlalásra. Egy kiló sertés-sulyszaporodás előállításához 5 kg. dara szükséges. Ennek ára kilónként 7 lejjel számítva, (gabonaár + darálási költség) egy kiló sertés sulyszaporulat 35 lejbe került a gazdáknak. Ugyanekkor 28—32 lejért árulták a gazdák as élősertés kilóját! Természetes következménye lett ennek az áralakulásnak, hogy a gazdák sertésállományukat minimálisra csökkentették, mert ráfizettek a sertéshizlalásra. Teltek az évek, a sertés mind kevesebb lett, jöttek a bő kukoricatermések. A disznó iránti keresletet a kínálat nem tudta kielégiteni, az árak rohamosan emelkedtek. Ma mi a helyzet? A dara árát 4 lejnél többre nem tehetjük kilónként, tehát egy kiló sertés sulyszaporodás a gazdáknak 20 lejbe kerül és — horribile dictu! — 50 lej körül árulják az élősertés kilóját. Már, akik árulják, mert a rossz esztendők alaposan elvették a gazdák kedvét a sertés tartástól. „Nincs igazság a földön!” — mondották évekkel ezelőtt a gazdák. Ugyanezt hangoztatja most a sertéstvásárló közönség és kereskedő. Döntse el valaki ebből a példából, hogy mi okozta ezt az árhullámzást? Megvallom, szinte megoldhatatlannak tartanám a problémát, ha nem tudnám, hogy a gazdák lassacskán felhagytak a sertés- tartással. Igv a probléma legvalószínűbb megoldását a kereslet és kínálat harmóniájának felbomlásában kell keresnünk. Mi gazdák ezen a ponton túl ne is menjünk 1 Az elméletek szövevényében hasznos útmutatásra alig akadunk, viszont ha ennél a megoldásnál megállunk, praktikus célkitűzés felé is megnyílnak a kapuk, mégpedig a gazdák megfelelő szervezkedése utján. Szervezkedéssel a termelést és értékesítést úgy lehet szabályozni, hogy a mezőgazdasági jövedelem rentabilitását megközelíthetjük. Mert ma nagyon messze állunk ettől! Erdély, Bánát és Re« át részére nazó kerestetik Bőr és cipőszakmában jártas ok előnyben részesülnek. Részletes ajánlatok „Utazó' jeligére Fehér Olga hirdetési irodájába kéretnek Tmişoara, Sir, Doj < 7. 2* N > a Vaíu apiac 1930 február 7 • Zürich Paris Bukanst Budapest Becs Prága London <8lozs»ai nyitás zárlat utó Zürich _ 3249 1104375 13712 65250 251970 3255 Newyork 518 51790 16790 57190 71020 337975 48643 16810 Lordon 252025 2519% 81750 278275 345550 16442 — 81875 Páris 2031 203150 660 2243 2784 13254 12405 663 Milano 2712 2 712 881 299450 371775 17693 9291 883 Fraga 1533 153250 49775 109225 210112 — 16431 499 Budapest 905750 9056 2940 — 12412 59086 — 2946 Belgrau 91275 91275 29 d 1008 12511-2 595550 — Bukarest 303 308 — 340 4242 2009 818 — becs 72925 7291 2368 80525 — 475% 3454 2573 Berlin 12372 12374 4018 136675 16963 807425 20362 4025 Szí.z lej ás"fo yama: Zürichben 303 Párisban — Budapests:! 340
