Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)

1930-02-01 / 24. szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévbe 600 lej, negyed évre 800 lej, egy bóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 le). ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP {Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtéri 4, Telelőn: 5-08, 6-9* 6a 3-64. XIIL évfolyam 24-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZAQOS 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengéi negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. „Uj hapufeit nyitottak fel, milpkin heresz- tfil ItlagyapoFszág ujlehetSségsiifelé megy“ Bethlen István nagy beszéde a magyar képviseöházban, a hágai megegyezésről — Rassay, Payer és Pakots voltak az ellenzéki szónokok (Budapest, január SO.) A magyar képviselőház csütörtökön d. e. 11 órakor tartotta meg ülését s ezen az ülésen számolt be első Ízben Bethlen István mi­niszterelnök a hágai konferencián folytatott tárgya­lásokról és az ott kötött megegyezésről. A képvise­lők majdnem teljes számban jelentek meg s a tri­bünök zsutolva voltak és a kormány minden tagja ott volt. Almássy elnök az ülés megnyitása előtt be­jelenti, hogy a miniszterelnök fogja megtartani há­gai expozéját, azután pedig Rassay, Peyer, Pakots, Pékár és Apponyi Albert gróf fognak hozzászólni a kérdéshez. Bethlen István a jobboldal hatalmas tapsai kö­zött emelkedik szólásra. A baloldalról többen kiált­ják: menjen a spanyol kollégájához! Ratifikálás a párisi tárgyalások után A magyar miniszterelnök bejelenti, hogy előzetes Jelentést akar tenni a hágai eredményekről. Az ügyet ratifikálás végett csak a párisi tárgyalások után fogja a Ház asztalára tenni. Expozéját két részre osztja. Az elsőben magáról a megegyezésről számol be, a másodikban azokról a körülményekről, amelyek miatt a kormánynak a megegyezést meg kellett köt­nie. Elsősorban a békeszerződésekből folyó jóvátéte­lek és egyéb fizetésekről van szó, másodszor pedig a trianoni szerződés 250. szakasza alapján előállott perekről. Az expozé részletesen kifejtette az előzetes megegyezésnek ügyét, majd rátért arra, hogy a há­gai egyezség érteimében Magyarországnak nem re- j Bethlen ezután rátért azokra az okokra, amelyek a magyar delegációt az egyezmény megkötéséhez ve­zették. Elmondotta, hogy Locarno szelleme, amely az első hágai konferenciát eredményezte, a másodi­kon Is uralkodott. A nagyhatalmak arra az állás­pontra helyezkedtek, hogyha a németekkel szemben enyhébb mértéket alkalmaznak, úgy a többi legyő­zőitekkel szemben is engedékenyebbnek kell len- niök. Ezzel szemben igaz, hogy egyes államok ép­pen a locarnól szellemet akarták felhasználni arra, hogy a békeszerződéseken túlmenő követeléseket tá­masszanak Magyarországgal szemben. Magyarország­nak vállalnia kellett azt, hogy amennyiben a Ma­gyarországgal szemben támasztott követelések és el­lenkövetelések kiszámításakor Magyarország szaldó­ján tehertétel mutatkozna, úgy azt kiegyenlíti. Nem Igaz — mondotta — hogy a magyar de­legáció követelte volna, hogy az optáns- ügyet Hágában tárgyalják, éppen ellenkező­leg az utolsó percig ellenezte ezt. Azonban nem zárkózhattak el a tárgyalás elől, mert akkor a delegáció azonnal bepakolhatott és hazajö­hetett volna. (Kiáltások a baloldalról: Miért nem jöttek haza?) A delegációnak nem volt más válasz­tása, mint vagy ottmaradni és megegyezni, vagy pe­dig hazajönni. Kijelenti, hogy ha az agrárperekben nem jött volna létre megegyezés, akkor 19Î3 után nem 300 mil­liót, hanem ennek az összegnek kétszeresét, paráeiós fizetségek elmén 1966-ig 13 és fél millió aranykoronát kell fizetnie. Az 1943 után fizetendő összegek nem a jóvá­tétel!, hanem u nemzetközi bankba fizettet­nek I)e. A megegyezést a jövő szempontjából óriási jelentőségének tartja, mert hiszen a régi te) ülőiének 28 százalékára leapadt Ma­gyarország számára életkérdés volt a szom­szédaival való megegyezés. (Kiáltások a ba.oldaliéi: Optánsok, optánsok, csak a saját kasztjának szerezte me; a győzelmet.) Beth­len replikázik. Helytelennek mondja ezt a beállítást. A kérdéses poroknál nemes •’■: a földbirtokosokról von szó hanem iparva! U .'1:( részvénytársasá­gok? ól és kisexisztenciákrol is. A magyar kormány nem térhetett ki az optánsper elintézése elől. Az elő­zetes párisi tárgyalások során még addig sem jutot­tak el, hogy a magyar javaslatot tárgyalás alá vet­ték volna, viszont Hágában a nagyhatalmak tényleg a magyar javaslat alapján tárgyalták az ügyeket. Elsőrendű fontosságú a hágai egyezményben a döntőbíróságok rekonstrukciója. A bíróságokban eddig a szemben álló felek egy-egy delegátust küldtek, úgy, hogy a bíróság az elnökkel együtt három tagból állott, most azonban az elnök még két bírót hiv be a volt semleges országok kép­viselői közül és igy a bíróság öt tagból áll, Ítéletei ellen pedig a hágai döntőbírósághoz lehet felebbezni. Hágában különben csak az elvekben jött létre meg­egyezés, mig a részletek kidolgozásáról Párisban lesz szó. vagy háromszorosát kellett volna fizetni (Nagy zaj a baloldalon.) Igaz ugyan, hogy Magyar- ország áldozatokat hozott a megegyezés érdekében, azonban tény az, hogy ezeket valódi értékekért hozta. Az összeget huszévi tárgyalás után esetleg le lehetett volna csökkenteni, de igy ez a kicsi teher­tétel, a 13 és félmillió kevés azzal szemben, hogy az ország visszakapta pénzügyi függetlenségét. A hozott áldozat megéri az eredményeket. A delegáció meg­mentette a döntőbiróság elvét is. Rámutat arra, hogy a kedvező megegyezés elsősorban a nagyhatal­maknak köszönhető, különösen az olasz delegáció­nak, amely Magyarország mellett állott. (A képvise­lők felállva tapsolnak.) Bethlen ezután köszönetét mond az angol delegációnak és Franciaországnak is, amely utóbbinak szintén nagy része volt a megegye­zésben. A tárgyalások Magyarország javára olyan kedvező légkört teremtettek, amely rendkívüli ha­szonnal jár. Uj kapukat nyitottak meg, amelyeken át Magyarország uj lehetőségek felé megy, ha ezeket fel akarja használni. Végül a közvélemény­nek és a sajtónak mondott köszönetét, hogy a hágai tárgyalások alatt egyöntetűen a kormány mögött állott. A magyar miniszterelnök beszédét a képviselő­ház megtapsolta, csak a szorosan vett baloldal ma­radt csöndesen ülve. Rassay szólal fel Ezután Rassay Károly szólalt fel. Utalt arra, hogy Hágában csak elvi megegyezés történt, amely­nek szószerinti szövegét a közvélemény még nem Is Ismeri, noha a kormánynak kötelessége lett volna, hogy azt közölje, mivel csak igy lehet mellette, vagy ellene állást foglalni. Nem a megegyezés tényét ki­fogásolja, hanem azt, hogy a megegyezés szemben áll a miniszterelnöknek a tárgyalások előtt tett ki­jelentéseivel, hiszen Bethlen többször hangoztatta, hogy meg nem egyezés esetén abból Magyarország­nak semmi kára nem lehet. Pékár Gyula az egységes párt nevében mond kö­szönetét a miniszterelnöknek. Hangoztatja, hogy Há­gában tiz év óta először sikerült enyhíteni a magyar nehézségeket. Az ország súlyos terhektől szabadult meg és visszanyerte pénzügyi szuverénitását. Olaszország nemcsak testvéri, hanem való­sággal fegyvertestvéri szeretettel támogatta az ügyet. Peyer főként azért támadja Bethlent, mert Há­gában az optánsok érdekéért kötött megegyezést, ami alatt benn az országban hadikölcsöntulajdono- sok nyomorognak. Pakots azt kifogásolja, hogy a kormány Hágá­ban más politikát követett, mint amilyent a parla­ment előtt tett nyilatkozatokban hangoztatott. Apponyi zárja be a felszólalások sorát Az ülés utolsó szónoka Apponyi Albert gróf. Nem kritizálni akar — mondja — hanem objekti­ven akar rávilágítani a helyzetre. Az egyezmény je­lentőségét az nem is tudja megállapítani, akinek nincs fogalma arról a külpolitikai légkörről, amely az izolált Magyarországot Hága előtt körülvette. Rá­tér a hágai egyezmény előzményeire. A nagyhatal­mak a háború következtében előállott pénzügyi kér­dések likvidálására megalkották a Young-tervet é3 ennek letárgyalására összehívták az első, majd a második hágai konferenciát. Ezután azzal a felfogás­sal polemizál, hogy a 250. szakasz alapján megindí­tott perek a nagybirtokosok perei volnának. Nemcsak a nagybirtokosok, hanem vállalatok, vasutak és sok kisgazda ügyéről van szó. Magyarországnak köteles­sége volt, hogy minden állampolgárának vagyonát megvédje az idegen államokkal szemben. A hágai megegyezés olyan politikai és pénzügyi légkört te­remtett, amely Magyarországot nemzetközi viszony­latban igen jó megvilágításba helyezi és lehetőséget ad gazdasági talpraállásához. Végül kifejti, hogy nem mindegy az, hogy a fizetéseket repa- ráclő, vagy egyéb elmen teljesítik, mert ha az ország reparációk cirnér. fizetne, úgy a nagyhatalmak fenntartották volna a zálogjogot és az ország pénzügyi ellenőrzésének jogát. A parlament ülése délután 3 órakor ért véget. Mla’cnescr,! is nyilatkozói! Becsben a hágai megegyezésről Bécsből jelentik: Mironescu román külügymi­niszter szerdán átutazott s néhány órát tartózkodott Bécsben. Kijelentette az újságírók előtt, hogy Hágá­ból a legjobb benyomásokkal tért vissza. Az ered­mény Romániára nézve nagyon kedvező, úgy a Young-terv, mint a keleti jóvátételek ügyében. A Young-terv értelmében kétmillió aranyfrank évi Jó­vátétel, a keleti jóvátételek címén pedig 1943-ig két­millió, azután pedig egymillió aranyfrank jóvátételt kap az ország. Egyébképen Románia különösebb ál­dozatok nélkül intézte el mindazon ügyeket, ame­lyek Magyarországhoz és Bulgáriához való viszonyát zavarták, úgy, hogy a két országgal való összeköt­tetése jelentékenyen javulni fog. Április elsején megnyílik a nemzetközi reparációs bank Parisból jelentik: A Newyork Herald Jelentése szerint a nemzetközi reparációs bankot Baselben április elsején nyitják meg. Az érdekeltek között minden vitás pontra nézve megegyezés jött létre s a megnyitás csak úgy történhetik meg, ha előbb az összes szereplő hatalmak parlamentjei ratifikálják a Young-tervet. Mai számunk 12 oldal Locarno szelleme

Next

/
Oldalképek
Tartalom