Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-05 / 3. szám

-svár Claj-Kolotavár, 1930. imát & VmsátiHip ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : X évre 1200 la], félévre 600 le], negyed Éyre 300 lej, egy bóra 100 lej. 12. oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Biata Unirii (Főtér). 4, Telefon: 6-08, 6-94 ée 8-64. XIII. évfolyam 3-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Választási magatartásunk nagytanácsába sem juthat be, de A közigazgatási választások határidejét még csak most állapították meg s a városok községi választása az utolsó dátumra, március 16-ára esik. Két és fél hónap van még addig, amíg a kolozsvári választópolgárnak meg kell jelennie az urna előtt s amint ez előre tudható volt. a városi választás előkészítésére még van idő. amelynek azonban minden napjára meg van a feladata a Magyar Párt tagozata részé­re. Azért szögezzük ezt le mindenek előtt, mert a városi polgárság körében nyugtalanitásra tö­rekvő akciók igyekeznek tápot keresni. Szemé­lyek, érdekek, érdekeltségek, keresnek csopor­tosulást és abból a balhitből indulnak ki, hogy apró frakciók külön-utjai is érvényesülhetnek. Ezeknél a szórványos mozgolódásoknál a jelö­lés. valakinek a jelölése a főcél, mig a közér­dek szempontjából egészen más célt kell elsőbb- rendűnek tartani. Nem titok már, hogy a Magyar Párt ko­lozsvári tagozata a számbajöhető más pártok­kal is felvette a tárgyalást. Az sem titok, hogy a Magyar Párt igyekszik a választási magatar- tásábap felölelni minden magyar létérdeket, azokét a munkásokét is, akik kivül állanak a pártkereteken. A kisebbségi erőcsoportositás megfontolt belátása kivánja ezt igy, de annak a választási rendszernek az átgondolása is, amely a minél nagyobb egységek érvényesülé­sét teszi csak lehetővé. A rideg valóság az, hogy előttünk áll egy közigazgatási törvény és nagyjában kitapasztalt választási metódus, ame­lyek csak a biztos magyar többségű közigazga­tási egységekben teszik a megfelelő érvényesü­lést lehetővé. Sok helyen a kilátásokat erősíte­ni kell a békés megegyezésekkel, ha lehet. A Magyar Párt a maga szervezeteinek keretében fel tud ölelni minden réteget és minden jogos érdeket, a kisebb frakciók elenyésznek, felőr­lődnek, semmivé válnak ha külön utakra indul­nának. abban a pillanatban, amint a választók tízezres tömegei indulnak meg. Minden ma­gyar választó számára a pártkötelékhez tar­tozásának a megerősítése az a feladat, ami az egyetlen kilátásos lehetőséget biztosit polgári érdekeinek képviseletére és már jó előre kell figyelmeztetni a tájékozatlanságuk miatt eset­leg kalandozásra kaphatókat, hogy a Magyar Párt a maga teljes erejét fogja felvonultatni mindenkivel szemben, aki nincsen mellette. Ez magától értetődik, ezt másképpen elképzelni sem lehet. Azzal, hogy nem akarunk a város­házára. vagy a községházára, megyeházára po­litikát bevinni, nem azt mondjuk, hogy nem visszük be a képviselt magyar polgárság életér­dekeinek a védelmét. A közigazgatási kerületek igazgatóságai­nak a felállításához kormánypárti férfiak nyi­latkozatai — e lap mai hasábjain is — nagy reménységeket látszanak hozzáfűzni. A tör­vénynek a végrehajtás utáni gyakorlati alkal­mazása fogja megmutatni, hogy ezek a re­ménységek nem borulnak-e el s nem fordul­nak-e egészen a visszájukra. A gyakorlat fog­ja megmutatni főképpen és elsősorban azt. hogy a decentralizáció első etappéjának mondhatók-e a kérületi igazgatósági rendszerek, vagy ép­pen a centralizmust fogják szövevényes zava­rossággal megerősíteni ezek a minisztériumi expoziturák. Egy azonban bizonyos: hogy nagy közigazgatási kerületekbe kapcsolják be a fa­lut. a várost és a megyét s ezekben a nagy egységekben nagyon meg kell állaniok a he­lyüket a kisebbségek — már eleve a törvény­ben leszorított — képviseleteinek. Egy kolozs­vári kis csoport, vagy frakció még a városháza uagyianacsaDa sem jutnat De, de a nagy ta­nácsban sem sokat ér pár embernek a jelenlé­te, mondhatni, semmit sem ér, ha nem tud to­vább jutni: a választmányba. És még annál is tovább kell vinnie a maga befolyását az úgy­nevezett tartományhoz. Nem egyszerű kortes- komázással elintézhető ügy a választási maga­tartás kijelölése, hanem olyan körültekintő megfontolásokat igényel, amelyeknél a jelölése^ kérdésének eldöntéséig még elintézni és tisz­tázni valók vannak. A választások időbeli sorrendjénél a me­gyére, a megyei tanács választására kerül leg­először sor. A megyei magatartás tisztázása a legsürgősebb, mert ott már a listák lefektetésé­nek kérdése lesz aktuálissá. Nem lényegtelen a megyei magyarság érvényesülésének a kihatása a törvényhatósági városok magyar polgárságá­ra már csak azért sem, mert a tartományi egy­ségben együttes munkásságra van szükség. Mindezeknek a szemmel tartásával, s az eddi­gi választási tapasztalatok figyelembe vételé­vel, nem látszik feleslegesnek arra figyelmez- ^fcéfni a magyar öntudatban talán nem elég erős K egyéneket: nehogy bármilyen jelszóval félreve­zettessék magukat, mert érvényesülésüknek nincsen más lehetősége, csak a Magyar Párt keretein belül. ieyyes érzelmeket keltett az ij tartományi igazgatók személyéask Kiosztása Mama állítólag; komolyan gondolkozik a szélesebb alapokon tör­ténő kormányátalakításon — A liberálisok takaródét fújtak (Bukarest, január 3.) A tartományi igazgatók kinevezése megtörtént és az igazgatóságok a továb­bi kinevezések megejtése után megkezdik működé­sűket. Ebből az alkalomból a lapok újból kritika tárgyává teszik a tartományi igazgatóságok szere­pét és szervezetét. A Cuvântul megállapítja, hogy az igazgatóságok nem lesznek egyebek a központi hatalom végrehajtó szerveinél és ilyen körülmények között működésük nem bír különösebb jelentőség­gel. A kormány azért emelte államtitkári rangra az igazgatóságok vezetőit, hogy igy megadja nekik az,t a presztízst, amely különben a dolgok természeté­ből következne. Ezeknek a szervezeteknek a föl­állítása folytatása a régi rendszernek, amely olyan szervezeteket kreált, amelyek nem önállóak s nem élő szervei az együttes életnek. Az Adeverul fölhívja az újonnan kinevezett tar­tományi igazgatók figyelmét arra, hogy működésük próbaköve lesz a közigazgatási reformnak. Ha az igazgatóságok működése beválik, úgy a li­berálisok és az avereseánusok nem válthatják be azt a fenyegetésüket, hogy az egész reformot megsemmisítik kor- mányrakerülésük alkalmával. Az egész reform sorsa attól függ, hogy az azt meg­valósító emberek hivatásuk magaslatán lesznek-e A tartományi igazgatóságok mellé a főtitkáro­kat a héten nevezik ki és ugyancsak közelebbről megtörténik a különböző minisztériumi kirendeltsé­gek tisztviselői karának kinevezése is. Bizonyos azonban, amint a Dimineaţa is megjegyzi, hogy hónapok fognak eltelni, amig az uj köz- igazgatás ténylegesen működni fog. Különösen nagy szerepe lesz a revíziós bizottságok­nak, amelyek előtt a polgárok megvédhetik jogai­kat a közigazgatási szervek túlkapásai ellen. A köz­ponti revíziós bizottságba a belügyminisztérium már ki is nevezte a maga kiküldöttjeit, Modolean vezérigazgató, Diaconescu volt rendörprefektus és Váraru központi közigazgatási bizottsági tag sze­mélyében. A tartományi igazgatók kinevezését ve­gyes érzelmekkel fogadták az egyes terüle­teken. A Dimineaţa értesülése szerint Kisenevben Moldo- vanunak Besszarábia igazgatójává való kinevezése szenzáció volt, mivel Moldavanu bukovinai és csak tiz éve telepedett le Besszarábiában. A helyi sajtó ezt a tényt kommentálva megjegyzi, hogy Besszarábia kivételével mindenfelé az ille­tő területen született igazgatókat neveztek ki. Az igazgatói állás összeférhetetlen a képviselői és a szenátori méltósággal s mivel a hét kinevezett igazgató valamennyi képviselő, ez a körülmény uj választásokat von maga után. Két helyre az illető listákon szereplő következő tagok jutnak be a par­lamentbe, Baltiban Turcanu Grigore és Mehedinti- ben A. Viaconu. Temestorontálban, Fogarasban, Románban és Csernovicban, valamint Caras me­gyében uj választások lesznek. Sever Bocu és Savenau távozása újból fölvetette a kormányátalakítás kérdé­sét. Fővárosi értesülésünk szerint Vajda belügyminisz­ter január 20-án érkezik haza és a kormányátala­kításra ekkor fog sor kerülni. Dobrescu földműve­lésügyi államtitkár helyére előreláthatólag M. Ser­bau kolozsvári gazdasági akadémiai rektort nevezik ki. A besszarábiai igazgató kinevezésével Pan Hn lippa megszűnt besszarábiai miniszter lenni, azon ban nem kapta meg a közlekedésügyi miniszterim: élére való kinevezést — ahol jelenleg helyettes mi nöségben működik — hanem mint táreanélküli mi­niszter maradt bent a kormányban. Ugyanez a hely zete Voicu Nitescunak. Ezekből a jelekből a Di­mineaţa azt a következtetést vonja le, hogy Maniu szélesebb elgondolásu kormányalakítást tervez. A liberálisok lamentbe? visszamennek a par A bukaresti lapok úgy tudják, hogy a liberális párt a parlamentbe való visszatérés gondolatával foglalkozik, A visszatérés plattformjául az 1926 ja nuár 4-iki eseményeket választották ki a Curenţii' értesülése szerint. A liberálisok a leghatározottab ban föl fogják szólítani a kormányt, hogy határo zo‘t nyilatkozatban szögezze le, hogy ellene van a? 1926 január 4-iki események revíziójának. Ebben ;. tekintetben az avareseanusok is teljesen egyetért,, nek a liberálisok álláspontjával. A tervekkel kap csolatban a Cuvântul azt fejtegeti, bogy Maniu semmi körülmények között sem tehet antirevizio- nista nyilatkozatot Elsősorban azért, mivel ezzel különösen Erdélyben — a lap szerint — nagyban vesztene népszerűségéből, másodszor azért, mivel ebben a tekintetben a nemzeti parasztpárt vezérlő­bizottságának 1927 február 2-iki kommünikéje is véglegesen köti. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom