Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-10 / 6. szám

CInj-Kolozsvár, 1930. január 10. Pént€m EIiöFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ^jSWMWii9^hi§?*^HSâ3ţ K;<íli‘-. i-ái.':........ ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Uairii ..(Főtér) i. Telefon ; 6-08, 6-94 te 3-64, XIII. évfolyam 6-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengői negyedévre 16 pengő. Egyes szám ára 20 üli ár A római esküvő Tizenegy évvel ezelőtt, amikor sorjában omlottak össze európai trónok, nagyon sokan azt jósolták, hogy most már bealkonyult a ki­rályságoknak és egész Európára a köztársa­ságok rendszere köszönt. Egy olyan fegyelme­zett történetiró, mint Ferrero, a trónok meg*» ingását az idők csalhatatlan jelének tekintette és e rendszerváltozásra a diplomáciának egé­szen uj tanát állította fel. Az olasz történetíró azt hangoztatta, hogy a trónok bukásával a titkos diplomácia is megbukik és hogy azokat a családi kötelékeket, amelyek kontinensün­ket behálózták, föl fogják váltani a nagy népi egyetemek, polgári demokráciák tömegelhatá­rozásai. Ameddig — hangoztatta — nehány egymással családilag összeboronált dinasztia magánérdekének tekinti Európa ügyét, min­dig fenyegetni fog a világháború réme, ellen­ben uj váltógazdaság esetén felelősségteljes közösségek kezébe letéve nemzetek vitális ér­dekei, a háború és a béke nagy igenjének ki­mondása megfontoltabban fog elhangzani. Nem akarunk vitába állani Ferrer oval, de a mai élet tanulságai azt mutatják, hogy Ferrero jóslataihoz nem minden tekintetben Hányódik a történelem. Az uj köztársaságok, egyik vagy másik kivételével ugyanazt a po­litikát folytatják, mintha a múltban sokat kárhoztatott koronás fők tartanák kezükben a vezetés gyeplőjét, a titkos diplomácia, a hátmögöttí összefogások taktikája ma is egy­formán folyik és az érem másik oldala azt is mutatja, hogy királyságok összeomlását nem feltétlenül kell követnie magának a mo- narchisztikus államrendszer ideológiájának is, de a kor követelményéhez alkalmazkodó királyi hatalmak árnyékában ép úgy virá­gozhatok a demokrácia, mint a köztársaságok­ban — ha nem jobban. Ez a gondolat külön­ben nem uj, Montesqieu fejtette ki ezt a tételt és Anglia példája mutatja, hogy a királyság sohasem akadálya még egy szocialista kor­mányzati rezsimnek sem. Mind pesszimisztikusabb hangulat vesz erőt a hágai féwátételi konferencián A szövetségesek Magyarországot gazdasági meg­torló Intézkedésekkel fenyegetik meg — Még a bolgár kérdésben sem történt meg a megegyezés (PARIS, január 8.) A francia sajtónak « hágai konfernciáról táplált optimista vé­leménye hirtelen megváltozott. A legutóbbi hírek már rendkívül súlyosnak tartják a hely­zetet a keleti jóvátételek kérdésének bonyolultsága miatt. A párisi Volonté azt írja, hogyha Bethlen magyar miniszterelnök tovább is fenntartja álláspontját, úgy nagy vihar vár­ható és a szövetségesek Magyarországot határozott gazdasági megtorló intézkedésekkel fenyegetik meg. A gazdasági szankciókat állítólag már meg is sző végezték. A Matin szerint az. erős ellentétek miatt a hágai konferencia még a jövő héten sem ér véget. A keleti ké-.rdék illetőleg a helyzet annyira bonyohdt, hogy a jelenlegi hágai konferencia ebben az irányban nem fog eredményesen végződni, mivel az érdekeltek szempontjai egymássá! teljesen szembenáUnak. Most arra törekszenek, hogy formulában szögezzél: le az egyes ál len nők álláspontját: egyrészről a hitelező államok igényeinek és jogainak nie g álla látását,, másrészt Magyarország követeléseit, hogy igy lehetővé tegyék a kisantant államok számára a hágai szerződés aláírását. Ausztriával akarnak nyomási gyakorol­tatni Magyarországra (London, január 8 ) A Manchester Guar­dian tudósitója azt jelenti Hágából, hogy a kisantant delegátusai sürgetik Schober kan­cellárt, hogy gyakoroljon nyomást Magyar- országra, mert ellenkező esetben Magyaror­szággal együtt Ausztriát is elszigetelik. A lap szerint Schober vonakodik ennek a presz- sziónak eleget tenni s ismételten leszögezte, hogy Ausztria semmi esetre Sem fizethet töb­bet, mint amennyi összegnek fizetését még régebben vállalnia kellett. bolgár jóvátétel ügyét. Hírlik, hogy csütörtö­kön délután a keleti jóvátételi bizottság nyil­vános plenáris ülést fog tartani. A magyar kérdés tárgyalására előre láthatólag csak pénteken kerül sor. Mindenkinek feltűnt az, hogy a nagyhatal­mak képviselői szívélyesen és megértéssel fo­gadták a magyar delegációt, különösen Bethlen magyar miniszterelnököt. A szívélyes fogadtatást viszont a kisantant erős sajtó pro­pagandával igyekszik ellensúlyozni. Európa szellemisége nyilvánvalóan egy­séges, de az egyes államok politikai természet­rajza sok tekintetben különböző. Itt király­ság van, ott köztársaság, itt diktatúra, ott demokrácia. De bármennyire nem lehet egyik | ország törvényét a másikéra ráolvasni, vitán felül áll, hogy a népek természete sok tekin­tetben hasonlít egymáshoz. A népek természe­tében rejlik, hogy máról-holnapra államjo­got nem szívesen változtatnak és hogy épen a történeti korok homályából felcsillanó mo­narchikus eszme az, amely a legközelebb jár a népek gondolkodásához. Lám, az olasz trón­örökös és a belga királyi hercegnő római pa­zar pompájú esküvője mutatja a legjobban, hogy a királyság eszméje finom gyökórszá- laiban mennyire nem halott. Azok a tradí­ciók, amelyek szerves tartozékai voltak a régi udvaroknak, minden erőltetettség nélkül kelnek életre a huszadik század első felében is. De a királyság iránti nosztalgia érezhető még ma azokban az államokban is. amelye­ket tiz év óta egyébre sem tanítottak, mint köztársaságra. így például Ausztriában és Németországban és nosztalgiás vágyként föl­lobog egy olyan országban is, ahol már el­halkult hagyományai vannak a királyság eszméjének, igy például a köztársasági ala­pon berendezkedett Lengyelországban is. Nem királyság, vagy köztársaság a ma problé­mája — Európa jövendő sorsa valahol másutt fordul meg. Valkó miniszter Benesnél (Hága. január 8.) A magyar delegáció tegnap a késő délutáni órákban megbeszélést folytatott az olasz delegációval, melynek több tagja ezután Loueheurt kereste fel. Nincs kizárva, hogy az olaszok lemondanak a Magyaror­szágot terhelő jóvátételek bizonyos hányadáról, amely alkalmas lehet az optánsper likvidá­lására. Valkó magyar külügyminiszter a megbe­szélések után felkereste Benes cseh külügymi­nisztert. aki Ossneki párisi cseh követ társa­ságában fogadta Válkót. Ez volt a két külügyminiszter között a jóvátételi kérdésben az első hivata­los találkozás. A megbeszélések a cseh földreform és an­nak a háromezer magyar állampolgárnak op- tánsperéről folytak, akiket Csehországnak kártalanítania kellene. Beavatott helyen kijelentették, hogy Csehország nem tanúsít, ebben a kérdésben intvanzigens magatartást s igy nincs kizárva a megegyezés lehetősége. Csütörtökön az első nyílt ülés Hágából jelentik: A konferencia szerdai napja bizalmas tanácskozásokkal telt el. Csü­törtökön délelőtt formális ülést tartanak, amikor zárt ajtók mögött fogják tárgyalni a Bethlen a francia miniszterelnöknél Prágából jelentik: A Narodni Politika feltűnést keltő hágai jelentést közöl legutóbbi számában. A lap szerint Bethlen Jázas erőfe­szítéseket tesz abban az irányban, hogy a köz­vetlen tárgyalások' megkezdése előtt meg­győzze a francia, angol és belga (delegátuso­kat aról, hogy Magyarország az 1943. évet kötelezettségei utolsó éveinek tekinti. Bethlen a Narodni Politika tudomá­sa szerint meglátogatta a francia mi­niszterelnököt, ami bizonyára kellemetlen lehetett a magyar miniszterelnöknek, mivel a tárgyalás után büszkén utas it úttá vissza az ú jságírók érdek­lődését. Loucheur a kisantant álláspontját védi. Ha a magyarok nem engednek, úgy aláírásukat nem fogják szükségesnek^ tekin­teni és a magyar jóvátételi kérdést újból a jóvátételi bizottság elé utalják. Háromszázezer magyar hadirok­kant küldött táviratot Hágába Budapestről jelentik: Háromszázezer ma­gyar hadirokkant, hadiözvegy és hadiárva táviratot küldött Hágába Bethlen _ magyar miniszterelnökhöz, táviratban kérik, hogy Magyarország nevében semmiesetre se vál­laljon újabb jóvátételi terheket, mivel Ma­gyarország még a háború rokkantjairól se tud megfelelően gondoskodni. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom