Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-06 / 4. szám

2 tiu. Tvv. i. mrim. ^ a sok szolgalelkiisége és sivársága, mely se a jövő számára nem tud hasznos alkotásokat létrehozni. A presztízseiméi et egyik kihatása éppen ez, hogy a népkisebbségek lakóterületeit igy mintegy terméketlenekké teszi. Az egész or­szág területében kiégett és elszenesedett fol­tokként hagyja őket, ahol belülről fakadó te­nyészet nincs és ahonnan az élet hangullata elköltözött. Vájjon az ország presztízsének javára válik-e az ilyen foltosodásí Bizonyára nem! Ha már presztízskérdésről van szó, nem több dicsősége és nem több büszkesége lehet­ne-e az országnak, ha azoknak az elszenesedő területfoltoknak a helyén élet, megnyugvás és a magunk sorsáról való biztonság mosoly­gása fakadna? Bizonyára ez volna az ország presztízsének, a legjobb szolgálata. Még a született románok szempontjából is helyesebb volna, ha ilyen vonatkozásban fognák föl a presztízskérdést és nem a nép­kisebbségek rovására. Több szeretetek több megbecsülést, több ragaszkodást tudnának maguk iránt fölkelteni, ha belső foglalások­kal a népkisebbségeket saját területükön is nem zavarnák az érvényesülésben. Végtére az otthonról és annak környékéről van szó. s a népkisebbségek társadalmának legalább ezen az otthonvidéken meg kellene hagyni a szabad fejlődést. Ha még itt se tudják életü­ket berendezni, a magukénak megtartani és akként gyarapodni, akkor csak növelni fog­ják a munkanélküliek, a nyomorgók a társa­dalmilag számkivetettek számát. Nemcsak a népkisebbségek szociális züllése áll elő, de az egész ország erkölcsi állapotának a rom­lása is. Nem is sokat beszélünk arról, hogy a presztízskérdésnek a népkisebbségek ellen való kiélezése jogtalan, törvénytelen, alkot­mányba ütköző. Mert a népkisebbségi egyén is éppen olyan román állampolgár, mint a született román. Egyenlő jógii az alkotmány elvei szerint. Tehát hivatalképességben, ve­zető állásokban, önkormányzati elhelyezke désbeu is ugyanolyan erős joga van, mint akármelyik fajrománnak. Románia presztí­zsébe az is beletartozik, hogy halad a 20 mil­liós népességű állam felé. Nos, ebben a népes­ségi számban benne vannak nehány millió­val a népkisebbségek is. Ila ezt a nehány mil­liót kikapcsolnák az ország lélekszámúból, bizonyára igen jelentékeny presztízsveszteség állana ebből elő. Tehát máért kell akkor eze­ket a népkisebbségieket olyan alsóbb rendű lényeknek tartani, akik még a helyi közélet­ijén se engedhetők oda a vezető pozíciókba és saját ügyeik intézésébe? Miféle megkisébbü- lés. miféle tekintélycsorbulás állhatna ebből elő a született románokra nézve? Hiszen ép­pen ellenkezően áll a dolog. A népkisebhségek érvényesülésével csak nyerhet az ország presztízse. A presztízskérdésnek ellenünk való kiéle­zése csak hiúságnak, vagy túlzott és jogtalan hatalomvágynak a megnyilvánulása, igazán ideje volna már, hogy a presztízsnek nagyobb erkölcsű és minket is emberként megbecsülő értelmezést adjanak. Â németországi papagálybetegség átterjedt Csehszlovákiára is (PRÁGA, január 4.) A németországi papagály-betegség átterjedt Csehszlovákiába is. Három esetben a fővárosban kétségtelenül konstatálták a betegséget. Az egészségügyi hatóságok értekezletre, hívták össze a kerületi orvosokat, hogy az előzetes óvintézkedéseket megbeszéljék. A hatóságok plakátokon óvják a közönséget r.nnnnálnok vásárlásától. Huszonnégy állam kötelezte magát, hogy csatlakozni fog a népszövetségi vámegyezményhez (Genf, január 4.) A vámf egy verspürtet ügyében kiküldött népszövetségi jegyzékekre beérkeztek a válaszok. Huszonnégy európai állam kötelezte magát arra, hogy a megalko­tandó vámegyezményhez hozzá fog járulni. A tengerentúli államok közül egyedül Cuba kormánya fejezte ki ezirányu hajlandóságát, mig Egyiptom. Ausztrália, India. Délafrika és Ujzéland tagadó válaszokat küldött be a népszövetségi főtitkársághoz. Eszerint a vám- egyezmény elsősorban az európai államokat fogja érdekelni. A főtitkárság közölte a saj­téval, hogy a vámegyezmény kidolgozására kiküldött szakbizottság február tizenötödiké re javasolta a népszövetségnek ebben az ügy­ben a nemzetközi kormánykonferencia össze­hívását. láklya gyúl az éjöen (20) 3rto: Seáesi Samu — Jóravaló intés lehet az. Parancsnak csak az érzékenység látja. Egyébiránt— hogy dispu­tánk ne tartson sokáig — ki kell jelentenem, hogy Kotsi személyét ma nem nélkülözhetjük. Amint ismerem, ő a színjátszás ügyének igen nagy szolgálatokat tehet. — Adja Isten Méltóságos uram. Én ré­szemről ezeknek a szolgálatoknak a távolból fo­gok örvendezni, mert ő uraságával egy szín­padra nem lépendek, — mondta Fejér János egy kis gúnnyal. Aztán meghajtotta magát és távozott. De milyen nagy volt a meglepetése, amikor az utcán Aranka Györggyel találkozott, aki azt újságolta, hogy Kotsi urat a Divalt német di­rektor társaságában látta. — Hja, — gúnyolódott Fejér. — bizonyo­san német színjátszó akar lenni. — Meg ne ijesszen kegyelmed Fejér uram. Csak nem hagyta ott kegyelmedet? — Nem! Én hagytam qtt őkéimét. Azaz. hogy nem is tudom hogy van? Legjobb, ha úgy mondom, hogy mindketten elhagytuk egyniást. — Még mindig nem értem!! Fejér János, hogy Aranka is ismerje a hely­zetet. elbeszélte, hogy mi történt. Ö volt Wes­selényinél és mint a színjátszás főpátronusának bejelentette a köztük beállott szakadást. Wes­selényi is a kihékülést ajánlotta. — Jobbat nem is ajánlhatott. — mondta Aranka. — Csak én nem könyörgök őneki! — Nem is szükséges! Mindketten keresni fogják az utat, amelyen békességesen találkoz­nak. — Az az ut nagyon el van rejtve nemzetes uram. — mondta Fejér és tovább sietett De vele ment a nagy töprengés is. hogy mit keres­hetett Kotsi Patkó János. Divalt német direk­tornál és miről beszélhettek. Mert azt még se merte feltenni róla, hogy a már feloszlott német társulat visszaállítását tervezték volna. A töprengése azonban csak nehány napig tartott, mert csakhamar megtudta, hogy Kotsi a Divalt színpadi díszleteire alkudozott és azt meg is vásárolta. Megtudta azt is. hogy az egyes tagokkal traktál és azokkal szerződésre akar lépni. E szerződés pedig azt tartalmazza, hogy a tagok Kotsi Jánost az összes színházi be­rendezések és felszerelések tulajdonosának és a társulat igazgatójának elismerik. Felmondás nélkül el nem távoznak és uj játékszín nyitá­sáért nem folyamodnak. Kotsi ennek ellenében a színház adósságának kifizetését Ígérte. Fejér János ugyancsak — mikor Wesse­lényitől távozott — azt határozta el. hogy Kotsi mellőzésével újból szervezi a társulatát. Ha kell uj tagokat szerződtet és azokat is kihagyja, akik Kotsival alkudoznak. Most azt látta, hogy az 0 tervét keresztül akarja huzni. Sietve kereste fel a társaság tagjai közül Sáska Jánost, Kontz Jó­zsefet, Jancsó Pált. akikkel nővéréhez siettek, akit úgy találtak, mintha valamerre el akarna utazni. Ruháit és apróságait csomagolta. Fejér azt hitte, hogy Rozáliát a viszály keserítette el \ Egy express vonat elütött egy ískolásgy ermekekkel teli autóbuszt (Newyork, január 4. )Az Ohio állambeli Colutphúsból jelentik, hogy Wüster közelében a vasúti átjárónál egyik expresszvonat el­ütött egy autóbuszt és roncsait többszáz mé­terre magával ragadta. A vonatot sikerült végre leállítani s ekkor borzalmas Látvány tárult a vasutasok és más, közben oilavegyült nézők szemei elé. A pályatest, a sínek, a talp­fák embervértől voltak pirosak s a katasztró­fa színhelye körül a pályatesten mindenütt szétszakgatott emberi testrészek hevertek. A halálos áldozatok száma kilenc, mindannyian iskolásgyermekek. A katasztrófának tiz élet- veszélyes sérültje is van, kiknek jajveszékelé­sére az expressz utasai közül a gyeugébb idegzetüek többen elájultak. a el Caducii kenócs mtneien aggály nélkül alkalmazhat# • csecsemő kényes borén, valah&njruzor horzzoUalól, kiütéstől, ekcémától, felfekvéstöl és mis, a kisba- bákíiál előforduló Idegesítő fájdalmaktól szene»«- dnek. Azonnali enyhülés következik-be mindji/i a Cadum kenőcs első használatától. A viszketegaég azonnal megszűnik és a kenőcs kihalásai annyira, megnyugtató és gyógyító természetűek, bogy ezek ai Xu lére intések viaszén y érik rendes alvásukat« annyira, hogy most elutazásra gondol. Talán egyenesen a pesti theátrumhoz. És azon kezdte? — Még semmi sincs elveszve Rozália. A játszótársaságot újból szervezzük. Azért jöt­tünk hozzád, hogy ezt hírül adjuk. A kollégák ragaszkodnak ahhoz, hogy te is maradj, ami különben nem lehet kétséges annak dacára sem. hogy Kotsi eljárását nem ítélted el. — Sajnállak János, — mondta Rózába, de én már elszerződtem. — Igaz volna ez? — szólott Fejér János a csodálkozás és a megdöbbenés hangján. — Igaz János! — És ezért van ez a készülődés? — Ezért! — Nem mondaná meg kegyed — szólott Fejér, most már gúnyolódva, hogy az ég me­lyik tája felé van az a theátrum? — Arra János, merre a szivem utat. — Csak más lakás leié! Fejér a társaira nézett, de úgy látta, hogy azok sincsenek tisztában a Rozália szavaival. Aztán megint a nővéréhez intézte gúnyolódd szavait. — Nem világosítana fel rejtelmes Pythea, hogy hol van a szive által mutatott más lakás?) — Ott. ahol a férjem lakik. Fejér elkomolyodva nézett a társaira. Egy­szerre elhagyta a gúnyolódó kedve. Azt gon­dolta hirtelen, hogy a nővére megzavarodott. Szelíd hangon kérdezte? — Rozália, tudod-e. mit beszélsz? — Tudom János és most már ti is tudjátok meg, hogy tegnap óta a Kotsi Patkó János hit­vese vagyok. (Folytatjuk é

Next

/
Oldalképek
Tartalom