Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-04 / 2. szám

XIII. ÉVF. 2. SZÁM. Ems&wm® 5 Csehszlovák támadás Magyarország ellen a hágai konferencia előestéjén »Meg van a reményem arra, hogy jó eredményt tudunk elérni“ — jelentette ki Bethlen elutazása előtt (Prága, január 2.) Ossutzki párisi csehszlovák követ, a hágai delegáció tagja, a csehszlovákiai ag­rárpárt lapjában, a Venkovban élesen támadja Ma­gyarországot. A cikk szerint Magyarország céltuda­tosan támadja a cseh agrárreformért a csehszlovák köztársaság alkotmányát. A trianoni szérzó'dés 250- ik szakaszának helyes intencióit Budapesten elferdi- tik. A cseh kormány bizonyára meg fogja találni a módot arra, hogy a támadásokat visszautasitsa. Ha a trianoni szerződés 250-ik szakasza lehetővé teszi, hogy a földreform kapcsán a csehszlovák államnak károkat okozzanak, úgy viszont a 126-ik szakasz jo­got ad Csehszlovákiának arra, hogy Magyarország­tól mindazoként a károkért, amelyeket az 1919 évi betörés okozott, kárpótlást követeljen. (Budapest, január 2.) Bethlen miniszterelnök, Valkó kiilügy, Wekerle pénzügyminiszter, valamint Korányi államtitkár szerda reggel 7 óra 36 perc­kor elutaztak Hágába. Az elindulás előtt a minisz­terelnök nyilatkozott az ujságiróknak. Meg van a reményem arra — mondotta —, hogy jó eredményt tudunk elérni. A sajtókampánynak, amelyet egyes államok lapjai ellenünk intéznek, talán meg lesz a hatása néhol a közönség körében, de a tárgyalások­ra aligha lesz befolyása. Ha sikerül a reparációs kérdést megoldani, akkor a gazdasági helyzet eny­hülése várható, amelynek azonban egyik további feltétele a világpiacok általános javulása. (Paris, január 2.) Sauerwein a Matinban arról cikkezik, hogy a Young-terv életbe léptetéséhez nin­csen feltétlenül szükség a keleti jóvátételek kérdé­sének végleges rendezésére. Ennek a kérdésnek a megoldása kétségkívül kívánatos lenne, de a hágai mü érvénybe lépését nem akadályozhatja meg. A publicista cseh beavatott körökből azt az informá­ciót kapta, hogy Csehszlovákia nem fog a konferen­cián mereven elzárkózni felszabaditási költségek cí­mén reá rótt kötelezettségek teljesítése elől. Előbb a nyugati államokat ér­deklő kérdéseket tárgyalják (Páris. január 2.) A lapok optimisztiku- san írnak a második hágai konferencia vár­ható eredményeiről. Holnap délelőtt Hágában már megkezdőd­nek a konferenciát előkészítő bizalmas tanács hozások. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy az értekezlet az első napokban a nyu­gati államokat érdeklő jóvátételek kérdéseit tárgyalja le s a konferencia munkájának elő- haladásától függ az, hogy esetleg nem lesz szükség a keleti jóvátételek ügyének párhuza­mos tárgyalásaira, hanem a kérdést a nyu­gati jóvátétel végleges rendezése utánra hagy­hatják. A nagybányai Magyar Párt a legkorrektebb magaviseletét tanúsította a városi főjegyző elleni vádak ügyében (Nágybánya, január 2.) A Magyar Párt nagybányai tagozatának intézőbizottsága a Keleti Ujság-ot az alább következő nyilatko­zat közlésére kéri fel. A Brassói Lapok ugyan­is azt irta, hogy a párt a dr. Pop Octavian városi főjegyző elleni vádak iigyrében külön intézőbizottsági ülést hivott össze s ezen a főjegyző védelmezését kivánta vmlrua az el­nökség. A nyilatkozat, amely kimutatja, hogy a tagozat és az elnökség magatartásá­ról irt közlemény nem felel meg a valóság­nak, a következő: Intézőbizottságunk, miután az elnökség a szokott formában összehívta december 12. napján ülésre gyűlt össze a községi és me­gyei választások előkészítése, valamint más folyó ügyek megtárgyalása végett. Intézőbi­zottságunk ezen az ülésen többek között a vá­rosi főjegyző személyével kapcsolatban az ülésről fölvett jegyzőkönyv 3. pontja szerint egyhangúlag meghozta és az ülésen azonnal meg is szövegezte az alábbi határozatot: „Tekts. dr. Pap Oktávián városi fő­jegyző urnák, Helyben. A Magyar Párt elnökségéhez intézett megkeresésére vá­laszolva van szerencsénk a párt intéző- bizottsága határozata alapján tisztelettel közölni főjegyző urral, hogy a személye éllen egyes lapokban megjelent támadó közlemények nem erednek pártunk inté­zőbizottsága kezdeményezéséből, s a do­log természeténél fogva pártunk annak vizsgálódásába nem bocsátkozhatok. de arra illetékességgel sem bir s a maga ré­széről is a független bíróság ítéletét tart­ja egyedül megfelelőnek. Teljes tisztelet­tel: Nagybánya. 1929. dec. 12. Révész Já­nos s. k. elnök, Tréges Lajos s. k. jegyző.“ A határozatból látható, hogy az intéző- bizottság nem tartotta magát illetékesnek egy megtámadott köztisztviselő hivatali mű­ködését felülbírálni. Nyilvánvaló tehát, hogy a fentnevezett cikkben rosszakaratú ferdítések vannak; igy *b- viVíí; ^;°„iop^2koF«.orm4n-‘ *• Vezérképviselet Románia részére: Zaharla & Cer natescu Bucureşti, Str. Popa Nan ISI. nem felel meg a valóságnak az, hogy a gyű­lés csak a főjegyző kérésének tárgyalására lett volna összehiva. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a-z elnökség a főjegyző kérését pártoló- lag terjesztette volna az ülés elé; az elnökség semminemű indítványt nem tett és nem is exponálta magát a főjegyző kérésének telje­sítése mellett. Nem felel meg a valóságnak, hogy dr. Makray Mihály az elnökséget támadta volna; dr. Makray simán és tárgyilagosan szólott hozzá a kérdéshez és a fennti határozatot épen a dr. Makray indítványára egyhangú­lag hozta meg az intézőbizottság, az elnökség­gel teljes egyetértésben. Nem felel mg téhát a valóságnak az sem ennek folytán, hogy az intézőbizottság határozata által az Elnökség­nek bizalmatlanságot szavazott volna. Nem felel meg végül a valóságnak az sem, hogy dr. Makray bírálat tárgyává tette volna dr. Nagy Gábornak a városi tisztvise­lők állítólagos „lefokozása“ körüli szerepét. Ellenben az intézőbizottság hangsúlyozza, hoigy a fennti cikkekhez hasonló bomlasztó törekvésekkel szemben a legnagyobb eréllyel és kitartással törekszik az egység fenntartá­sára, amely a legnagyobb veszélyben forog akkor, amikor egy elterjedt magyar napilap — kellő ellenőrzés és megfelelő elbírálás nél­kül — helyt ad hasonló célzatú közlemények­nek. A beküldött nyilatkozatot az intézőbizott­ság tagjai mind aláírták. Zajos és önfeledt jókedvvel temettük az ó=észtendöt SARCIPOK NORVÉGIÁBÓL AZ ŐRÖK TÉL HAZÁJÁBÓL fÖKÉPVISELET ROMÁNIA ÉS BULGÁRIA RÉSZÉRE fi N.ALP10 Kolozsvári Szilveszter. A mult évi nyomor és nélkülözés után el­mondhatjuk, hogy az év utolsó éjszakáját, azt az éjszakát, amelyen mindenki búcsúz­tatta az elmúlt és csak csalódásokban gazdag esztendőt, mindenki flottul és jókedvűen akar­ta tölteni. Az összes szórakozó helyek és ven­déglők valósággal zsúfolásig megteltek és a kitűnő hangulat a reggeli órákig tartott. A szokásos szinházi kabarét zsúfolt ház tap­solta végig. Ugyancsak alig fért be a közön­ség a KAC klubba, ahol a Szilveszter éjsza­kájára ötletes műsort állítottak össze. Ezen a két szilveszteri kabarén kívül számtalan mű­soros estélyt tartottak más helyeken is, tehát Szilveszter éjszakáján valóban pezsgett és csapongóit a jókedv és a mulatozás. Az éjféli órákban pillanatra mindenütt elaludtak a villanyok, elhangzott a szokványos boldog újév, a visító malacokat körülhordozták és az uj esztendő rég nem tapasztalt jókedvvel és reménységgel indult meg. Vájjon a nagy várakozásból mi válik be az uj esztendőben? HOrCIPÖK A deverul Bukaresti magyarok Szilvesztere. (Bukarest, január 2.) Hangos és mozgal­mas volt 'az 1929. év utolsó éjszakája Buka­restben, ahol a Szilveszter fényes keretek közti megünneplése különben is régi tradíció. A szórakozó helyiségek, vendéglők, színhá­zak, kabarék és egyéb mulatók, amelyeket sok tarkasággal díszítettek fel, városszerte megteltek emberekkel, annak ellenére, hogy a tulajdonosok magas helypénzeket állapítottak meg. Az előkelőbb és látogatottabb lokálok­ban, ahol a helypénz 400 és 1000 lej közt inga­dozott, már elővételben elkeltek az egyes he­lyek, úgy, hogy azok, akik nem ismerve a helyi viszonyokat, nem gondoskodtak ideje­korán asztalról, kénytelenek voltak kevésbé megfelelő helyiségeket beilleszteni szilveszter­esti Programmjukba. Az egész éjszaka folya­mán alig-alig érzett a gazdasági krizis, amely lyel ez a város is küzd. A magyarok is kivették részüket az obii­gát mulatozásból. Minden helyiségben meg­ütötte magyar szó a fülünket, három helyen pedig csaknem kizárólag dominált a magyar beszéd. A nemrég megalakult Magyar Nép­kör Stirbey Voda-uteai helyiségében rende­zett sikerült műsoros estélyt, amelyet reggel­ig tartó tánc követett. Az erdélyi zsidók ott­hona ugyancsak tánccal egybekötött kabaré­estet rendezett, amelyen Gara Ákos kolozsvári lapszerkesztő tartott szellemes konferanszot. A legmagyarabb szórakozás azonban a magyar társulat házában volt. A műkedvelői előadást reggelig tartó tánc követte, amelyet csárdással vezetett be a rendezőség. Kimagas­ló mozzanata volt a táncmulatságnak, amikor a cigányok a körmagyarra zenditettek reá. Jávor Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom