Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-27 / 20. szám

2III. EVF, 20. SZÁM.

IB8ar>rr 1

]fűcz&ttü$aafe

Miből akarja férjhez adni leányát Bistreanu vezérinspektor és hogyan rendelte Nagyváradról bukaresti lakására dr. Lobié Lászlót, hogy vele a dolgot „legkedvezőbben“ elintézze?

(Nagyvárad, január 25. Saját tud.) Aki hisz a közérdekért harcoló újságíró lelkiismeretességében és minden kicsinyes szemponton felül emelkedő tárgyilagosságában, igazságérzetében, az olvassa el és okuljon az alábbi, kézzelfogható adatokról:

Két nagyváradi jelentős gyárvállalatról van szó, amelyek a mai nehéz körülmények között több mint száz munkáinak biztosítanak kenyeret. A két gyár dr. Lobié László borszeszgyára és a Triton Bt. szeszgyára, amely dr. Lobié gyárát bérli. Ez a két gyár az eset passziv szereplője, kiszemelt áldozata, míg velük Szemben nagyhatalmú bukaresti főldmivelés- ügyi vezérinspektor, név szerint Bistreanu Joan áll, akinek fakcsimilében egyszerre hat névjegyét is prezentáljuk. Nem azért, mintha azt gondolnék, hogy olvasóink még nem láttak ilyen dísze vizitkártyákat, hanem azért, hogy bizonyítékainkról is meggyőződjenek.

A Lobié gyár és a vezérinspektor ur farkasszemet néznek egymással. A gyár a vezérfelügyelő állítása szerint 47 millió lejjel megkárosította az államot, mert déligyümölcsből termelt gyümölcsszeszt és csak mint belföldön termelt gyümölcsből készült gyümölcsszesz után fizette volna meg az adót, melynek összege lényegesen kevesebb. A vezérinspektor konkurrens cég feljelentése alapján fedezte fel ezt az állítólagos visszaélést. Ha tényleg volt mit felfedeznie, jól tette, dicséret és nagyösszegü, sok milliós jutalom illeti meg érte, de ha az inspektor general ur csak olyan „próbafeífede- zést“ tett, hogy hátha sikerül, altkor baj van. De nem a gyárnak van baja, hanem a vezérinspektor urnáit.

Es azokból a kézzelfogható, közjegyzőileg hitelesített és kétségbevonhatatlan adatokból hem az tűnik ki, hogy a vezérinspektor urat az állam érdeke vezette a „próbafelfedezes- nél“, hanem a sötét háttérből Öncélú cselekmény kontúrjai bontakoznak ki. Ezek a körvonalak mindínkábn láthatóbbá lesznek, tisztán és világosán áll előttünk a megcáfolhatatlan valóság, hogy Bistreanu földmi- veiésügyi vezérfelügyelő ki akart használni egy kisebbségi iparvaua- lat ellen tett rosszindulatú feljelentést saját anyagi hasznára, amint ő mondta már csak azért is, mert leányéit férjhez kell adnia és a férjne»- adáshoz ugyanaz kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Mi tiszteljük Bistreanu vezérinspektor atyai érzelmeit, de mégis csak visszatetszést szül, ha olyan magas közfunkcióban levő ur, mint ő, csak azért, hogy leányát férjhez adhassa, nagy, virágzó gyárvállalatot akar tönkretenni és több, mint száz munkás és azok gyermekeinek szájából altarja kiütni a betevő falatot.

Hisszük, hogy ezen a véleményen lesz Mihalache földmivelésügyi miniszter ur is!

Hogyan inspiciált Bistreanu vezérfelügyelő Nagyváradon?

Objektivitásunkról azzal is bizonyságot akarunk tenni, hogy Bistreanu vezérinspektor hozomány- gyűjtő körútját nem mi mondjuk el, hanem elmon- tíatjuk azokkal, .étik a vezérfelügyelö urnák Nagyváradon kény telim kísérői voltak. Ezek az urak kivétel nélkül Jelentek Haragus István nagyváradi közjegyző előtt és a királyi közjegyző által hitelesített nyilatkozatokból reprodukáljuk Sl alábbi adatokat:

Lássuk tehát, hogyan élt Nagyváradon Bistreanu Joan földmivelésügyi vezérinspektor, amikor a feljelentés kivizsgálására delegálták.

Kinek a költségén pezsgőzött Bistreanu ur?

Samöer Zoltán, a nagyváradi Royal-kávéház pincére (lakik Szacsvay-utca 78. szám alatt), Jancsó József, a Kózsa Bokor főpincére, Spiegel Dezső, a Royal főpincére, Schnabel Emil és Jónás Lajos, a „Kék macska“ főpincérei közjegyző előtt foglalták írásba vallomásaikat, amelyek szerint Bistreanu több ízben megfordult vendéglőikben, evett, ivott, sőt pezsgőzött s a ceohet mindannyiszor Heller Kálmánnal,

a Triton szeszgyár tisztviselőjével fizettette.

Egy kövér liba és öt kiló ementháli sajt— Eísier Béla, a Triton szeszgyár ellenőre, aki a szeszgyár telepén lakik, a következőket mondta a

közjegyző előtt:

— A mult évi december 30-án, amikor Bistreanu újból visszatért Bukarestből, a lakásom mellett, az udvaron levő ketrecben egy kövér libát látott és azt mondta, adjam azt neki, mert szüksége van reá és azonkívül öt kilogramm ementháli sajtot kért. Nem akartam ellenkezni a vezérinspektor úrral és átengedtem neki a kövér libát. Heller Kálmánt pedig elküldte a vezérfelügyelő ur a sajtot megvenni, de pénzt nem adott hozzá.

— Mialatt Heller Kálmán a sajtért volt, a libát levágattuk, becsomagoltuk az elhozott sajttal együtt és a vezérinspektor ur hálás köszönetét között távozott vele.

Mikor a vezérinspektornak Jó étvágya van, mindent el lehet vele Intézni—

De hallgassuk meg, hogy mit mond maga Heller Kálmán, akire a többi tanuk hivatkoznak. Olyan állításokat mond, hogy Mihalache földmlvelésügyml- nlszter ur valószinüleg nem fogja Bistreanu vezérinspektor ur személyében a kötelességét híven, önzetlenül és áldozatkészen teljesítő köztisztviselő mintaképét tekinteni.

— A mult évi december 16-án délelőtt — mondotta Heller a közjegyző előtt adott nyilatkozatában — megérkezett a Triton szeszgyár udvarára Bistreanu Joan földmivelésügyi inspektor-generál és

egyenesen a szeszgyár ellenőri irodájába ment. Ott olyan jól érezte magát, hogy estig el sem távozott. Estefelé magához hivatott s azt mondotta, hogy azonnal rendeljek neki vacsorát és három liter bort. Miután a vacsorát elfogyasztotta és a bort megitta, felszólította az ellenőrt, hogy kisérje el őt a városba.

— December 17-én, másnap este társaságban szórakoztam a Royal-kávéházban. Váratlanul asztalomhoz jött Bistreanu vezérfelügyelö, elhívott társaságomtól, közölte velem-, hogy megéhezett és rendeljek neki egy jó vacsorát. En nem akartam ellenkezni, a vacsorát megrendeltem. A vezérinspektor azonban ezzel nem elégedett meg, hanem felszólított, hogy a vacsorához rendeljek még egy üveg bort és egy üvr- pezsgőt is.

— A vezérinspektor jó étvággyal elfogyasztotta a jó vacsorát és felszóiitett, hogy fizessem ki a számláját. Kelletlenül fizettem, mert attól tartottam, hogy a Triton cég nem fogja elismerni a számlát.

— Vacsora közben Bistreanu újból odahívott magához és közölte velem, hogy tudna módot arra, hogy kedvezően intézzük el azt az ügyet, amiért ő Nagyváradra jött.

5

Bistreanu Bukarestbe kéreti dr. Löblét—Másnap, december 18-án valósággal kényszeri- tett engem és Eisler ellenőrt, hogy menjünk vele vacsorázni a Rózsa Bokorba. Ott külön szobába mentünk. Bistreanu megrendelte a vacsorát, átadott nekem egy névjegyet, megjelölve rajta, hogy hol lakik Bukarestben és közölte velem, hogy december 25-én, este 3 érakor legyek Bukarestben és vigyem magammal dr. Löblé László urat Is és az ő majd a legkedvezőbben elintézhetjük a dolgot.

— Amikor december 30-án Bistreanu újólag eljött Nagyvaradra,felelősségre vont, miért nem mentünk el Bukarestbe dr. Lobié úrral az általa megjelölt időpontban? Azután engesztelőleg hozzátette:

— -Bizonyara ön elvesztette a névjegyemet, Itt van most két névjegy. Egyet adjon át dr. Lobié urnák, nehogy a cimemet elfelejtsék-.“-Férjhez akarom adni a leányomat“

— Este megint kényszentett úgy engem, mint Elslert, hogy menjünk vele vacsorázni. Elmentünk a Rózsa Bokorba, ott azonban nem találtunk külön szobát, mire a Kék Macskába mentünk, mert Bistreanu feltétlenül külön szobát akart, nagyot hallván, nem akarta, hogy mások is hallhassák beszélgetésünket.

— A külön szobába« újólag azt mondta, hogy utazzam le Bukarestbe sok pénzzel (cu báni multi) és elintézi az ügyek Mindenesetre vár január 8-ig es addig nem adja be a Jegyzőkönyveket, sem a Jelentését. ő «*t sem bánja, — tette hozzá — ha nem rendezzük a dolgot, mert ő tuü olyan bírságot kisza- oatrí, bogy az altból járó jutalékból u leányát férjhea adhatja. Azonban mégis jobban szeretné, ha én hoznám a pénzt, mert az eljárás soká tart, amig az esetleges bírságból járó jutalékot megkapja, a leányát pedig már most szeretné férjhez adni.

— Még arra kért Bistreanu vezérinspektor ur, hogy másnapra szerezzek neki egy kövér libát és öt kiló sajtot.

— „Különben pedig a rövid utón való lebonyolitás okából Eisler urnái a ketrecben láttam egy kövér libát, legjobb lesz, ha ezt fogják nekem adni“ — mondotta a vezérfelügyelö ur.

— Eísier átadta a libát, én pedig megvettem a Bájtot.

Szállodát, kocsit, hordárt is Hel- lerrel fizettetett Bistreanu

— A vezérinspektor ur — folytatta nyilatkozatát Heiler — elutazása előtt közölte velem, hogy t Runanóczy- szállodában a szoba számláját nem fizette ki és felszólított, hogy rendezzem a számlát, kisérjem ki a vasúthoz és fizessem ki a kocsit és a hordárt. A vasútnál na gyon jóindulatúan a lelkemre kötötte, hogy el ne felejtsem a névjegyét dr. Lobié urnák átadni.

Heller Kálmán a következő mondattal fejezte be a közjegyző előtt tett nyilatkozatát:

— „Hajlandó vagyok ezt a nyilatkozatomat a bíróságnál eskü alatt is megtenni!"

Kiknek osztogatta névjegyeit Bistreanu?

Amint a fakcsimiléből kitűnik, Bistreanu vezérinspektor nem fukarkodott névjegyeivel. Hatot is átadott. Ezt a hat névjegyet a gyár tisztviselőivel küldte Blotreanu dr. Löblé Lászlónak.

A vezérinspektor ur élénk fantáziával rendelkezhet. Jelentése hemzseg az Igazságtalan megállapításoktól, de a raport végén igy Ír:

„ Vizsgálatomból kitűnik az és azt kötelességemnek tartom fi miniszter ur tudomására hozni, hogy a szeszvisszaélések kört! általában bizonyos rendszeresség történik. Sőt tovább megyek: valóságos merénylet van folyamatban az állam ellen szervezett csempész-banda részéröl, mely sajnos, az állam bizonyos szerveinek jóakarata támogatását élvezi. Ez a helyzet annál sajnálatosabb, mivel vannak bizonyos személyek, kik a veszedelmes csempészeket védelmükbe veszik. Épen ezért a miniszter urnák tudnia kell, hogy mi történik itten és meg kell találnia a módot arra, hogy nemzetgazdasági életünknek ezt a rákfenéjét legyőzze.”

Mi is azt. mondjuk ezek után, amit Bistreanu vezérinspektor ur mond:

„ . . . a miniszter urnák meg kell találnia a módot arra, hogy nemzetgazdasági életünknek ezt a rákfenéjét kiirtsa” . . .

ötvös Béla.

A PÉNZVILÁG felkéri a bankok, gyárak és részvénytársaságok vezetőit, hogy a folyó évi közgyűlés tárgysorozatát, továbbá az 192). és 1929. évi mérlegek fó'bb adatait beküldeni szíveskedjenek.