Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-27 / 20. szám
XIII. ÉVF. 20. SZÁM. f&£zemms*b fiz optáns-ügyröl és a Népszövetség előtti uj panaszról Hangzottak el beszédeit a csihi magyar gyilésen Gyárfás Elemér elmondotta, feogy miért izallgattunk a nemzetközi vita alatt — Wilier JczscS a kisebbségi panaszok légköréről — Genf bői küldötte haza üzenetét Paál Gábor szenátor — László Dezső az ei£oglalt legelőkről (Csíkszereda, január 25. A Keleti Újság kiküldött tudósitójától.) Csikmegye hű magyarsága a kemény téli hidegben is odaadó kötelességtudással sereglett be a Csíkszeredái megyei pártközgyülésre, amelyen Bethlen györgy gróf pártelnök is megjelent s amelyen a megye parlamenti képviselői, Gyárfás Elemér, Wilier József, László Dezső beszámoló beszédeket mondottak. Incze Domokos megyei pártelnök mondott nagyhatású megnyitó beszédet a közbirtokosság székhazának zsúfolásig megtelt nagy termében. Megegyezés a megyei választásra László Dezső képviselő terjesztette elő a megyei választásra a kormánypárttól kapott megegyezési ajánlatot. Bejelentette, hogy a megye százharmincezer lakosából a visszacsatolt Tölgyes és Békás vidékekkel ma tizenötezer a román lakosság száma. Ez a lélekszám nem felel meg a húsz százaléknak, azonban a lojalitás és a békés szándékok megmutatása végett, a téli választás nehézségeitől megkímélni a polgárságot. Azt az előterjesztést teszi, döntés végett, hogy a harminc megyetanácsosi helyre engedjen át hat helyet a közgyűlés a román nemzeti pártnak. Közli azonban, hogy a választási körzetek beosztásánál nem jártak el a választási szabadság követelményeinek megfelelően, sőt meg akarták nyomorítani a megye szabad akaratát. Ezért úgy osztották be a körzeteket, hogy húszharminc kilométeres utakat kelljen megtenniük a szavazóknak. Incze Domokos elnök és Gaál Endre dr. hozzászólása után hozzájárult a közgyűlés ahoz, hogy az előterjesztett alapon a megegyezést megkössék. Adó, büntetés, árverés Adorján Imre megyei1 főtitkár terjesztette elő a pártszervezet évi működéséről a jelentést, amely nemcsak a pártiroda működését tüntette fel, hanem éles képet mutatott a szociális helyzetről is. Büntetik a népet nagy adóval, iskolai büntetésekkel, amire jellemző, hogy háborút viselt hadirokkantakra is hadmentességi adót rónak ki. Nap-nap után árverések vannak mindenfelé. Rendbehozatta a párt a madéfalvi emléket. dacolásért elszalassza a szerencsét. Kell neki a pénz. de majd csak azé. kinek a főnyereményét ezután érzi meg. Kétszer már eladta a főnyeremény számát, eladja harmadszor is. Rimán- kodtam. Hiába. Aztán haragra gerjesztett ez az elbizakodottsága, erőszakoskodni kezdtem... Akkor éoette meg az arcomat egy forró vasdarabbal. Álltam egy darabig az égetést, hogy én is tudok nagy lenni, fegyelmezett valakiért, büszkeségért... Kár volt! Azóta sokszor kiujul ez az átkozott seb, néha hosszú ideig semmi bajom nincsen vele, egyszer csak arra ébredek, éjjel, hogy beleörülök a fájdalomba... — A senyorita pedig? — Persze, maga arra kiváncsi... Az bizony nem jött hozzám. Még a történet elején megmondtam, mennyire sajnálom, hogy nem az enyém... Egy csinos spanyol kölyök előre elvette, meg sem várta a főnyereményt. San Se- bastianban meg Biarritzban találkoztam velük, rengeteg pénzt nyertek. Szép az asszony! Én pedig szamár vagyok, éktelen szamár! Maga mit tett volna a helyemben? — Tudja Isten, erre nehéz felelni! — Ne kerteljen! Ha ma jönne maga elé egy ilyen leány hasonló körülmények közt? — Engedjen meg, mr. Ediswan, ezt lehetetlennek tartom... — Akkor maga sem viszi semmire. Ez az éppen, a lehetetlennel való találkozás megragadása! Pedig milyen szép volt. mennyire kedves- ilyenkor érzem legjobban, mikor sajog a sebem. Különben nem tesz semmit! Egy élménnyel több. És mi van szebb az életben, mint az élmények gondos gyűjtögetése?! Biró Ferenc madéfalvi plébános mondott köszönetét azért, hogy a székely történelmi emléket rendbehozatta. Csipák Lajos indítványára a közgyűlés köszönetét mondott a főtitkárnak odaadó munkásságáért. Az elnök a csikiakhoz A terembe ekkor érkezett meg kíséretével Bethlen György gróf pártelnök, akit Incze Domokos elnök üdvözölt. Szentkereszthy Béla báró képviselő' a háromszéki, Fábián László dr. szenátor az erdővidéki, György József dr. képviselő a marostordai székelység üdvözletét tolmácsolták. Majd nagy éljenzés, hosszas ünneplés közben állott fel szólásra Bethlen György gróf. — Amikor nem ugyan első Ízben — mondotta — jelen minőségemben azonban mégis először jelenek meg az önök körében, első szavam az üdvözleté és egyben a köszöneté azért, mert Csikmegye magyarsága járt elől mindig a Magyar Párt melletti példás bizonyságtételekben. És azért kiemelendő ez, mert ez a csikmegyei magyarság volt a legsúlyosabb támadásoknak kitéve, amelyekkel éppen magyarságát veszélyeztették. Nem hízelgésképpen, de tárgyilagosan, a legőszintébben mondom, hogy bátor magatartással bizonyította be mindig faji hűségéhez ragaszkodását. Gyárfás Elemér Gyárfás Elemér szenátor szintén a nép összetartásában rejlp erőnek a megbecsülhetetlen értékéről beszélt. Majd a Maniu miniszterelnök kolozsvári beszédére tért rá. — Vannak kényes kérdések, amelyekről nem beszélni talán rosszabb, mint beszélni. — Tény, hogy nagy vitája volt Romániának Magyarországgal az optáns-kérdés- ben. Nem azért, mert nagy elvi kérdésről, hanem mert nagy anyagi ügyről, összegről volt szó. A mi részünkről az volt a leglojálisabb, leglovagiasabb magatartás, hogy hallgattunk. Nekünk nem volt szabad beszélnünk. Tegyük fel, hogy Magyarországnak százszázalékig nem volt igaza. Kérdezem: megtehettük volna-e mi ez esetben, hogy akár a parlamentben, akár másutt, állástfoglaljunk? Hiszen beláthsija akárki, hogy vannak kötelékek, amiket elszakít a halál, vannak kötelékek, amiket földi törvény szakit el. De az elszakadt, régi kötelékeknek a múltja is kötelez erkölcsi kötelességekre. — Most a. döntés megtörtént, az akták le vannak zárva. Mi örülünk annak, hagy megtörtént a döntés és azt üdvözöljük. Nekem volt alkalmam már utalnom Mironescu külügyminiszternek arra a kijelentésére, hogy az erdélyi magyarság volna hivatva a két ország közötti jóviszony megteremtésére. Igaza van — mondottam akkor — a külügyminiszternek, ez volt az én gondolatom is, amit könyvben is kifejtettem. De a mi két kitárt karunk, amikkel a két országot akarjuk átölelni, közelebb hozni, keresztre van még feszítve, oda van szögezve, csupa fájdalom és szenvedés a mi panaszunk. László Dezső képviselő mondott ezután beszámoló beszédet s mindenekelőtt felolvasta Paál Gábor szenátornak a Genfből hazairt levelét- A levél üdvözli a csíki polgárságot és feltárja nyiltan előtte, hogy most készítik döntés elé a Népszövetségnél azt a panaszt, amit a'kisajátított hatvanhatezer holdas népbirtok elvételéért a csíki magánjavak igazgatósága julius 20-án Genfben benyújtott. — Remélni akarjuk, hogy a Nemzetek Szövetsége — irja — belátja a panasz jogosmmmmmmmmmmmmmmmamammmmmmamimm t Az elnök ezután rátért a kisebbségi politika aktuális kérdéseire. Beszédének ezt a részét a lap vezető helyén közöljük. A mostani közigazgatási választásokra is kitért és hozzájárult ahoz, hogy a megyei választásra a csíki tagozat az előterjesztett megegyezést megkösse. — A tiszta számarány nem kivánta volna meg az ilyen megegyezést — mondotta — de a mi nagy előzékenységünknek hasonló viszonzását elvárjuk. Természetesen ez a megegyezés nem jelent semmi politikai lekötelezettséget. Azt kéri a párt tagjaitól, hogy legyenek hívek ezután is a párthoz, mert ez a hűség a magyar hűség, amely erkölcsi becsében a vallásos hit mellett kell hogy álljon. — Erre kötelez minket a múltúnk s nem kételkedem, hogy igy lesz. így áldja meg mindnyájukat az Úristen. A közgyűlés az elnök szavait hosszas tapssal és éljenzéssel fogadta. Wilier József képviselő beszámoló beszédében ismertette azt a bukaresti légkört, amiben a magyar képviselőknek és szenátoroknak képviselniök kell népük érdekeit s azt a szerepet, amelyet Bethlen György elnök a maga munkás, de az ünneplésektől irtózó egyéniségével betölt. A parlament csíki magyar tagjait jól ismerik a választók, mert nemcsak megyei közgyűlésekre járnak le s igy a nép nagyon jól ismeri az ő működésűket. A közigazgatási törvény és a felirati javaslat vitájában kifejtett párttevékenységről számolt be. A Magyar Párt kebelében uralkodó keserűséget igazolja Voicu Nitescu miniszternek a felirati vitában a kormány nevében adott válasza. Voicu Nitescu azzal a kijelentéssel foglalkozott, hogy mi hálásak lennénk, ha olyan elbánásban részesülnénk, mint Magyarországon a románok.-Voicu Nitescu egy választási esetre hivatkozik, de nem akarja belátni, hogy milyen választásokat éltünk mi át tiz év alatt. De a miniszterek közül akárki más beszélhet választási tisztaságról, de éppen Voicu Niteseu nem, aki nem válogatta meg azokat az eszközöket, amelyeket egy miniszter választásoknál igénybe vehet. az optá2is»il^yroI — Éppen ezért örültünk, hogy elintéződött végre az optáns-iigy s a nagyhatalmak kiadták a megoldást. Minthogy ez már megtörtént, most már megszólalhatunk mi is és megmondhatjuk: nem láttuk mindenütt az agrárreform keresztülvitelében, hogy szociális szükségességnek tettek volna vele eleget. Mert azt mondották, hogy szociális szükségességből vették el a földeket és mind kér- gestenyerii földmunkásoknak osztották ki. Az én falum szomszédságában két ilyen optáns- birtok volt például és amikor mi hallgattunk, akkor azt nem mondottuk el, hogy azokat a vagyonokat nem szociális szükségesség kielégítésére fordították és nem kérgestenyerü földéheseknek adták. At, egyiknek a házáról a villámhárítót a consilieur vette le és vitte el a saját házára, az ökröket is vitték már, •a selyembehuzatos kanapét és bútorokat is alig lehetett megmenteni. Az egyik házba csendőrséget költöztettek be, a nagy, értékes szőlőket temetőnek hasították ki s használják e földeket mások, de nem kérgestenyerü föld- mi velők. — Nem lett volna-e jogunk ahoz, hogy ez adatokkal itt, vagy a parlamentben is előálltunk? Mert ez nem szociális szükségesség volt. Mi amikor hallgattunk, eleget tettünk a vér- és pénzadón túlmenő szolidaritás kötelességének. Mert nagyon nehéz volt hallgatnunk s hogy mégis ezt tettük, eleget tettünk annak, amit a miniszterelnök ur tőlünk utólag kíván. Gyárfás Elemér ezután a súlyos adótörvényekkel megnehezített gazdasági helyzetet, a regáti óvónőkkel elárasztott csíki falva kulturális sérelmeiről beszélt. 3 ságát, de ha csalódnánk, akkor sem mondanánk le soha a székelységnek e tulajdonáról s mindig követelni fogjuk. László Dezső ismertette a panasz beadásának előzményeit s azt. hogy az utolsó órában is megjelentek a miniszterelnök előtt, őt a tervezett lépés elhatározásáról értesítették s ezerszer is kérték, hogy itthon találjanak módot az elintézésre. Minden lehetőséget kimerítettek és épen ezért vád nem érhet senkit a megtett lépésért. Le¥él Csíkba Géniből
