Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-23 / 17. szám

10 WzSJtmWfüfa a XIII. ÉVF. 17. SZÁM. UdhUWtol... Elárulom magának a mostani karcsúságom titkát. — Hogy a túlságos súlyom fogyhasson, a kitűnő és teljesenártalmatlan Dr.Schindier-Barnay- féle Marienbader Reductionspi len-t használtam, melyek az összes gyógyszertárakban és drogéri­ákban kaph*tók. — Próbálja meg ezt a különleges készít­ményt és az eredménnyel minden bizonyára meg lesz elégedve. Eredeti skatulyában 30 pirulával Lei 135- - Kérjenek ingyen mintát és használati utasítást. Droguerie Standard, Str. Zorilor 2. Bucureşti. Mflflîolfliilf I Mihnea Pál beje- megjeieni • lentöhivatali főnök szerkesztésében Dili «ins dm- és labósjcgyzÉlie! | Az I. kötet ára 200 lei. • A II. kötet nyomás alatt, a legrövidebb időn belül megjelenik. Tartalmazza: az eddig történt összes válto­zásokat, uj bejelentéseket, orvo ok, ügyvédek, kereskedők, iparosok, intézetek hiteles c în­tărât. Megrendelhető a szerkesztőidé , Str. Gén. Berlhelot (Eötvös-utcaj 21-a. — SEE „Transsylvania“ Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fiókintézetek s Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Ditró Gyergyószentmiklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárhely Kirendeltség: Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket ! ÉLE Sím Kolozsvári hüiT Részvénytársaság Clvit Plata Unirii (Mátyás Siir.-tér) 7. Fiókjai; Dés, Dicsőszentmártoa GvaLLHér- vit, M.-Vásárhely, Nagwárad. Temesváron Saját tőkéi 141 millió lej Alii Iáit intézetei: Tordaaranyosvárine- gyei Takarékpénztár Rt. Tordán. Alsófe- hérvármegyei Gazdasági tank é- Taka­rék péo*iái Rt., Nagyenyed, Udvarhely- megyei Takarékpénztár Rt., Székely- udvarhelyen és Sz.-Kereszturon. Szászregenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégeaben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon Ezamosujvári Hitelbank R. T. Szamost! jvároa! teie ekel eltoyadi Be.e.eke elfogad* Rinden bankügyletei legelő­nyösebben tegez. Engedélyezett devizahely. Aruraktara a vasút mellett. Okok és következmények — Â Keleti Újság közgazdasági ankétja — A normalizálás kérdésében megindí­tott ankétünk az összes felelős szak­embereknél a kérdés fontosságát jel­lemző érdeklődést keltett. A cikksorozatot folytatjuk és hasáb­jainkat most már nemcsak a közgaz­dasági tényezők, hanem a hivatalos és felelős szakemberek részére is meg­nyitjuk. (Berlin, január 21. Saját tud.) Még az 1921. évben történt, hogy Északamerikában tíoower jelenlegi elnök vezetése alatt bizott­ság vette vizsgálat alá a gazdasági élet elke­rülhető veszteségeit. Megvizsgálták az építő­ipart, a vasipart, a szövő-, ruházkodási, eipő- és nyomdaipart. Az eredmény annak a meg­állapítása volt, hogy csak ezekben az ipar­ágakban és csak az Egyesült Államokban évi tizmilliárd dollár veszteség volna elkerülhető. (Minden adatomat a .,Die Deutsche Nor­mung“ cimü, a birodalmi gazdaságossági felügyelőség által kiadott 'hivatalos röpirat- ból vettem). A veszteségek elkerülésének több módját jelölte meg a bizottság: Az egyik legfonto­sabb: a termelés ésszerűvé tétele volt. Németországban <a normálás szüksége leg­először a háború alatt, az 1917. évben jelent­kezett és csak az utánpótlás kikerülhetetlen kényszere folytán. Nagyon jellemző módon legelőször úgy tűnt ‘fel, mintha a néhány, egész szűk térre szorítkozó félrendszabály meghozná a kivánt eredményt. Azonban már rövid néhány hónap múlva önálló, uj és meg­növekedett hatáskörű bizottságot látunk a normalizálás terén működni. A háború ser­kentő korbácsa siettette a gazdasági harcban a védelmi állások kiépítését. Az 1918. év telén már csaknem az egész német ipar, az utána következő években pedig az egész német gazdasági élet a normálás szempontjainak fi­gyelembe vételével követi a saját fejlődése útjait. Ami a háború alatt a védeke­zésre szorított erők teljes megfe­szítése volt, az ma, a békének látszó gazdasági háború idején is a gazdasági test életképessé­gének a bizonyítéka. Azonban a normálás, ha egyszer már aa egyes elszigetelt gazdasági tes­teken (az egymással konkurráló nemzeti iparokon) belül teljes érvényre jutott, nem áll meg az országhatároknál. Nem is állhat meg; ugyanaz a „rejtélyes“ erő. amely életre hivta, most már még többet kiván: Az egész vi­lág termelésének a normalizálá­sát. így a szabványra berende­zett termelés, amely a gazdasá­gi verseny pompás fegyvere­ként jelentkezett, végső fokon az emberiség nagy gazdasági békéjének az előmozdítója. Ez az állítás merésznek tűnik. De még tovább megyek. A kész német normalapok (cirka 3000 van már) mindegyike a német termelés egységét tanúsító ba­ráti üzenet, őszintébb és tárgyi- lagosabb, mint a legszebb mi­niszteri nyilatkozat, mert hi­szen le nem tagadható, meg nem másítható tényt jelent. ÍZ V If l<m r i* 1* r i­j? i* i­£ z­T­P­1 ír í4­i*“ r i* r f* r =ţ 1 •I “i J. JL-T *1 ”1 *i * •I T *1 *1 3 ti 41 */®fe nyomta/u h^ixudi/clfut CS&/C Cl HuAtyí de ktn — normálás dőU­formálás után egész MmetorszífrbiJi irzzzx Kicsi kezdet, de kézzel fog­ható és biztató: íme már 12 ország (Románia nics köztük) vezette be a Din-papirnagyságot amely minden célra egykép szaványos ala­kot (az egyszer négyzetgyök kettő arányú nagyságot) irja elő. Itt kell megjegyezni, hogy a német állam évi kétmillió márkát takarít meg azzal, hogy az államháztartásban használatos nyomtat­ványfajtákat Din-formára fektette át. Ugyan­ez a megtakarítás a Nemzetközi Ésszerűsítő Intézet közlése szerint, Oroszországban 8—10 millió rubelre tehető. Az Union Trust Com­pany, Chicago, pedig, amely számos külön­böző csekk-formátumát alig néhányra egy­szerűsítette le, cirka 20 millió dollár éven­kénti megtakarítást ér el. Ez a szám nem fan­tasztikum, ha meggondoljuk, hogy milyen hatalmas tömegű nyomtatványra van pl. a banküzletnek szüksége és aránylag milyen nagy tömegű kész nyomtatvány vész állan­dóan kárba az üzletviteli szokások legcseké­lyebb megváltoztatása esetén. A példákat tovább folytathatjuk. A kü- lömböző tipusu reszelők nyolcvanöt százaléka — mint különfajta — elvethető volt. Egyetlen gyár 2000 dollár megtakarítást ért el. Az egységes méretű ládák és egységes doboz­nagyságok folytán a kötöttáruk csomagolási ideje negyven százalékra csökkent. Egyik na­gyobb barnaszén vállalat a kotrók pótalkat­részeinek normálása folytán az alkatrész- raktárkészletét 120.000 márkáról 40.000 már­kára csökkentette le. A normálással az Észak­amerikai Egyesült Államokban 1500 fajta csavarból 840, 1819 különböző méretű vasbá­dogból 261 méret, 3500 különféle vonalzásu raktárkönyvből tizennyolcféle, 4500 szövegű számlablankettából három ifajta lett. Az évenkénti megtakarítást az állami Standards rozó Iroda több, mint húszmillió dollárra be­csüli. Az egyes normákat Németországban — mint már említettem — az érdekeltek együtt­működése hozza létre. Már a tárgyalásoknál is az egyes koncernek, vagy szakképviseletek teljhatalmú kiküldöttei vannak jelen. Az egyedüli mérvadó szempont a gazdaságosság. E az is, hogy az illető gazdasági körök még a hivatalos normalap kiadása előtt vezessék

Next

/
Oldalképek
Tartalom