Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-23 / 17. szám
10 WzSJtmWfüfa a XIII. ÉVF. 17. SZÁM. UdhUWtol... Elárulom magának a mostani karcsúságom titkát. — Hogy a túlságos súlyom fogyhasson, a kitűnő és teljesenártalmatlan Dr.Schindier-Barnay- féle Marienbader Reductionspi len-t használtam, melyek az összes gyógyszertárakban és drogériákban kaph*tók. — Próbálja meg ezt a különleges készítményt és az eredménnyel minden bizonyára meg lesz elégedve. Eredeti skatulyában 30 pirulával Lei 135- - Kérjenek ingyen mintát és használati utasítást. Droguerie Standard, Str. Zorilor 2. Bucureşti. Mflflîolfliilf I Mihnea Pál beje- megjeieni • lentöhivatali főnök szerkesztésében Dili «ins dm- és labósjcgyzÉlie! | Az I. kötet ára 200 lei. • A II. kötet nyomás alatt, a legrövidebb időn belül megjelenik. Tartalmazza: az eddig történt összes változásokat, uj bejelentéseket, orvo ok, ügyvédek, kereskedők, iparosok, intézetek hiteles c întărât. Megrendelhető a szerkesztőidé , Str. Gén. Berlhelot (Eötvös-utcaj 21-a. — SEE „Transsylvania“ Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fiókintézetek s Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Ditró Gyergyószentmiklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárhely Kirendeltség: Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket ! ÉLE Sím Kolozsvári hüiT Részvénytársaság Clvit Plata Unirii (Mátyás Siir.-tér) 7. Fiókjai; Dés, Dicsőszentmártoa GvaLLHér- vit, M.-Vásárhely, Nagwárad. Temesváron Saját tőkéi 141 millió lej Alii Iáit intézetei: Tordaaranyosvárine- gyei Takarékpénztár Rt. Tordán. Alsófe- hérvármegyei Gazdasági tank é- Takarék péo*iái Rt., Nagyenyed, Udvarhely- megyei Takarékpénztár Rt., Székely- udvarhelyen és Sz.-Kereszturon. Szászregenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégeaben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon Ezamosujvári Hitelbank R. T. Szamost! jvároa! teie ekel eltoyadi Be.e.eke elfogad* Rinden bankügyletei legelőnyösebben tegez. Engedélyezett devizahely. Aruraktara a vasút mellett. Okok és következmények — Â Keleti Újság közgazdasági ankétja — A normalizálás kérdésében megindított ankétünk az összes felelős szakembereknél a kérdés fontosságát jellemző érdeklődést keltett. A cikksorozatot folytatjuk és hasábjainkat most már nemcsak a közgazdasági tényezők, hanem a hivatalos és felelős szakemberek részére is megnyitjuk. (Berlin, január 21. Saját tud.) Még az 1921. évben történt, hogy Északamerikában tíoower jelenlegi elnök vezetése alatt bizottság vette vizsgálat alá a gazdasági élet elkerülhető veszteségeit. Megvizsgálták az építőipart, a vasipart, a szövő-, ruházkodási, eipő- és nyomdaipart. Az eredmény annak a megállapítása volt, hogy csak ezekben az iparágakban és csak az Egyesült Államokban évi tizmilliárd dollár veszteség volna elkerülhető. (Minden adatomat a .,Die Deutsche Normung“ cimü, a birodalmi gazdaságossági felügyelőség által kiadott 'hivatalos röpirat- ból vettem). A veszteségek elkerülésének több módját jelölte meg a bizottság: Az egyik legfontosabb: a termelés ésszerűvé tétele volt. Németországban <a normálás szüksége legelőször a háború alatt, az 1917. évben jelentkezett és csak az utánpótlás kikerülhetetlen kényszere folytán. Nagyon jellemző módon legelőször úgy tűnt ‘fel, mintha a néhány, egész szűk térre szorítkozó félrendszabály meghozná a kivánt eredményt. Azonban már rövid néhány hónap múlva önálló, uj és megnövekedett hatáskörű bizottságot látunk a normalizálás terén működni. A háború serkentő korbácsa siettette a gazdasági harcban a védelmi állások kiépítését. Az 1918. év telén már csaknem az egész német ipar, az utána következő években pedig az egész német gazdasági élet a normálás szempontjainak figyelembe vételével követi a saját fejlődése útjait. Ami a háború alatt a védekezésre szorított erők teljes megfeszítése volt, az ma, a békének látszó gazdasági háború idején is a gazdasági test életképességének a bizonyítéka. Azonban a normálás, ha egyszer már aa egyes elszigetelt gazdasági testeken (az egymással konkurráló nemzeti iparokon) belül teljes érvényre jutott, nem áll meg az országhatároknál. Nem is állhat meg; ugyanaz a „rejtélyes“ erő. amely életre hivta, most már még többet kiván: Az egész világ termelésének a normalizálását. így a szabványra berendezett termelés, amely a gazdasági verseny pompás fegyvereként jelentkezett, végső fokon az emberiség nagy gazdasági békéjének az előmozdítója. Ez az állítás merésznek tűnik. De még tovább megyek. A kész német normalapok (cirka 3000 van már) mindegyike a német termelés egységét tanúsító baráti üzenet, őszintébb és tárgyi- lagosabb, mint a legszebb miniszteri nyilatkozat, mert hiszen le nem tagadható, meg nem másítható tényt jelent. ÍZ V If l<m r i* 1* r ij? i* i£ zTP1 ír í4i*“ r i* r f* r =ţ 1 •I “i J. JL-T *1 ”1 *i * •I T *1 *1 3 ti 41 */®fe nyomta/u h^ixudi/clfut CS&/C Cl HuAtyí de ktn — normálás dőUformálás után egész MmetorszífrbiJi irzzzx Kicsi kezdet, de kézzel fogható és biztató: íme már 12 ország (Románia nics köztük) vezette be a Din-papirnagyságot amely minden célra egykép szaványos alakot (az egyszer négyzetgyök kettő arányú nagyságot) irja elő. Itt kell megjegyezni, hogy a német állam évi kétmillió márkát takarít meg azzal, hogy az államháztartásban használatos nyomtatványfajtákat Din-formára fektette át. Ugyanez a megtakarítás a Nemzetközi Ésszerűsítő Intézet közlése szerint, Oroszországban 8—10 millió rubelre tehető. Az Union Trust Company, Chicago, pedig, amely számos különböző csekk-formátumát alig néhányra egyszerűsítette le, cirka 20 millió dollár évenkénti megtakarítást ér el. Ez a szám nem fantasztikum, ha meggondoljuk, hogy milyen hatalmas tömegű nyomtatványra van pl. a banküzletnek szüksége és aránylag milyen nagy tömegű kész nyomtatvány vész állandóan kárba az üzletviteli szokások legcsekélyebb megváltoztatása esetén. A példákat tovább folytathatjuk. A kü- lömböző tipusu reszelők nyolcvanöt százaléka — mint különfajta — elvethető volt. Egyetlen gyár 2000 dollár megtakarítást ért el. Az egységes méretű ládák és egységes doboznagyságok folytán a kötöttáruk csomagolási ideje negyven százalékra csökkent. Egyik nagyobb barnaszén vállalat a kotrók pótalkatrészeinek normálása folytán az alkatrész- raktárkészletét 120.000 márkáról 40.000 márkára csökkentette le. A normálással az Északamerikai Egyesült Államokban 1500 fajta csavarból 840, 1819 különböző méretű vasbádogból 261 méret, 3500 különféle vonalzásu raktárkönyvből tizennyolcféle, 4500 szövegű számlablankettából három ifajta lett. Az évenkénti megtakarítást az állami Standards rozó Iroda több, mint húszmillió dollárra becsüli. Az egyes normákat Németországban — mint már említettem — az érdekeltek együttműködése hozza létre. Már a tárgyalásoknál is az egyes koncernek, vagy szakképviseletek teljhatalmú kiküldöttei vannak jelen. Az egyedüli mérvadó szempont a gazdaságosság. E az is, hogy az illető gazdasági körök még a hivatalos normalap kiadása előtt vezessék
