Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-23 / 17. szám
Civf“Kc lots vár, 1930. Január 23. Csütörtök ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 cldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYASPARŢI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii 'Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 éa 3-64. XIII. évfolyam 17-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARO RSZAGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengőt negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fii! ár PiriBuharesfa és Budapesten egyforma megelégedéssé! fogadták a hágai döntést Egyedül Csehszlovákia nyugtalankodik, amely úgy érzi, hogy a legyőzött államon oldalára került — Magyar- ország kétszázötvenmillió pengős kölcsönt akar felvenni a nemzetközi pénzpiacon — A budapesti sajtó a szomszédi viszony gyors megjavulását várja a konferencia után  budapesti tőzsdén 35—50 százalékkal javultak a fix kamatozású papírok Híp, Kolozsvár, Arad . A világpolitikának nagy eseménye a há-, gai konferencia, amely szerencsés befejezéshez juttatta mindazokat, a békekötés óta népek s államok életét megzavaró és ujab,b £neg; újabb vitaanyagra okot adó kérdéseké, a me-, lyek messze űzték a béke illuziójáfs válsággal háborús atmoszférát teremtettek a győző s legyőzött államok között. Valóban meddő kérdés volna afölött vitatkozni, hogy melyik állam vitte haza ezúttal a győzelem tró- ifeumát. Bizonyos, hogy minden államnak kölcsönös engedményeket kellett tennie és csak igy érhették el azt a jó eredményt, amely Romániában épen úgy rokonszenves kommentárokra adott alkalmat, mint Magyarországon, ahol nemcsak a konferencia momentán sikeres befejezéséről beszélnek, hanem tartós gazídasági fellendülést várnak attól a Hágában datált biztosítástól, hogy Magyarország újabb nemzetközi kölcsönt kap, amellyel remélhetőleg kivezető utat talál a gazdasági élet nehézségeiből. A külpolitika tehát végre békét és nyugalmat igér. De vájjon ugyanezt remélheti-e Románia magyar kisebbsége a belpolitikától? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokat kihámozni a vasárnap elhangzott beszédekből, amelyeknek Kolozsvár és Arad volt a színhelye. Sajnos a megenyhült külpolitikai légkörnek nem támadt visszhangja a miniszterelnök kolozsvári expozéjában. Ahelyett, hogy reális perspektívát nyújtott volna arról a sokat hangoztatott békés szellemű kisebbségi koncepcióról, amely pártjának állítólag egyik legfontosabb programpontja, beszédének a kisebbségi kérdésre vonatkozó részét nem nevezhetjük másnak, mint preventiv védekezésnek, elhárító mozdulatnak minden jogos kisebbségi panasszal szemben. A helyett, hogy biztatást nyújtott volna a jövőre nézve, valóban időszerűtlen rekrimináeióival mindenkiben azt az impressziót keltette, hogy kisebbségekkel szembeni éles állásfoglalásának bangulatkeltési céljai vannak. Egy német laptársunk helyesen jegyzi meg, hogy a hazafias érzés senkire sem diktálható és egyetlen államfórfiu sem kötheti össze a kisebbségi kérdés törvényes megoldását azzal, hogy ő maga, vagy más politikai fórum jómagavise- letü jegyet ad-e vagy sem a kisebbségeknek. Mi valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy az állam jóléte a mi jólétünk is. Viszont azonban az, hogy jól érezzük magunkat az államban, elsősorban az államhatalom felelős tényezőitől, tehát a kormánytól függ. Nem újabb vitaanyagot szerettünk volna tehát keresni a miniszterelnök beszédében, hanem épen minden ütköző pont kikerülését, megnyugtató komoly ígéreteket támadó jellegű. heves, de indokolatlan kritika helyett. Csak örülhetünk annak, hogy a kolozsvári gyűlés összeesett az aradival, amelyen a Magyar Párt elnöke Bethlen György gróf talán épen abban az órában precizirozta a magyarság kívánságait, amikor, a miniszterelnök semmi hajlandóságot sem mutatott, bárminemű kívánság honorálására. Olvassa el Maniu miniszterelnök a Bethlen György beszédét és meglátja belőle, mi az, ami fáj a magyarságnak és mi az, amit a kisebbségi statútumnak orvosolnia kell. Mert az ország belső harmóniája legalább is annyira fontos az államra és népeire nézve, mint a hágai békekötés. (Kolozsvár, január 21.) Huszonöt óráig tartott a hágai konferencia záróülésén Magyarország képviselőinek viaskodása a kisantant képviselőivel, azon a történeti ülésen, amelyet a Daily Telegraf a „jelenkori história egyik legfontosabb eseményének” könyvel el. Az egyes parlamentekben még csak a legközelebbi napokban tárják föl a megegyezés részleteit, de jellemző,, Vgy a hágai konferencia döntését egyforma megnyugvással fogadták, úgy Romániában, mint Magyarországon. Amint lejjebb ismertetni fogjuk, a kisantant államok közül egyedül Csehszlovákia berzenkedik a döntés ellen, amennyiben nem győztes, hanem legyőzött államnak érzi magát. Az angol, német, olasz lapok a magyar álláspont sikeres megvédelme- zését látják a hágai véghatározatban és a magyar lapokban már megindult a kombinációk egész sorozata, hogy Magyarország visszanyerve gazdasági függetlenségét, miként kezdje meg a pénzügyi reorganizáció nagy munkáját. A hangulat Bukarestben A romániai hangulatra jellemző, hogy a diákság szimpátia tüntetést rendezett Kolozsváron és Bukarestben Mironescu, illetve Titulescu sikere mellett és hogy a győzelem érdemét a liberálisok is ki akarják sajátítani maguknak, hangoztatván, hogy ezt a diplomáciai aktust, amely most meghozta a remélt eredményt, tulajdonképpen a liberálisok készítették elő. A parlamentben rövid bejelentés is történt, amelyben Maniu miniszterelnök teljes meggyőződéssel honorálta a hágai delegáció eredményes fellépését. Az a körülmény, hogy a hágai döntésnek egyformán örülnek, úgy Bukarestben, mint Budapesten, azt bizonyítja, hogy a kompromisszum ezúttal szerencsés kiegyenlitésfiez vezetett. A szomszédi jóviszony helyreállítását várják De az ideérkezett lapjelentésekből egyéb is megállapítható. A magyar sajtó amikor tudomásul veszi, hogy a nagyhatalmak ezúttal először kezelték jó- indulatulag a magyar problémát, arra a következtetésre jut, hogy a hágai döntés után Magyarország és az utódállamok között most már barátságosabb szomszédi viszony fog kialakulni, mint eddig. Magyarország a közelmúltban is kereste ezeket a kapcsolatokat és amint jól informált helyen tudják, legközelebb ismét föl fogja ajánlani a gazdasági közeledést. Ami az optánspör tengeri kígyóját illeti, a magyar lapok szerint ennek rendezésénél Magyarország olasz barátainak gondolata érvényesült. Az optánsok kielégítésére két alapot létesítettek, az egyikbe kétszáznegyvenmillió aranykoronát fizetnek be, és ebből azokat a földbirtokosokat kártalanítják, akiknek a földjét a román, a cseh és jugoszláv területeken elvették A második alapba százmilliót fizetnek be és ebből a főhercegeket, és egyházi javak tulajdonosait fogják kártalanítani. Abban az esetben, ha a százmillió nem lenne elegendő e célra, a kisantantot kötelezték, hogy megfelelő összegre egészítse ki e summát. A magyar részről támasztott követelések gyakor- latositására február első napjaiban Párásban uj értekezletre gyűlnek össze és alapos a remény, hogy az optánsok kielégítése a felvetett szisztéma szerint még ez év tavaszán meg fog kezdődni. A Magyarországra vonatkozó eredmény az is, hogy abban a pillanatban, amikor a hágai jegyzőkönyvet alá Írták, Magyarország visszakapta teljes pénzügyi függetlenségét. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a népszövetségi kölcsönfelvétel által Magyarország keze meg volt kötve és nem vehetett fel tetszése és belátása szerint újabb kölcsönöket. A megegyezés pontját kiegészíti az a tény, hogy a nagyhatalmak formálisan megígérték a magyar kormánynak, hogy a nemzetközi piacon támogatni fogják kölcsöntfelvevő törekvésében. A magyar álláspont eredményeit méltatják a Berliner Tageblatt, valamint a Financial News, amelyek a hágai konferencia befejezése után azoknak a gátlásoknak megszüntet remélik, amelyek Magyarország gazdasági kibontakozását akadályozták Mit szól a budapesti gyáripar? Egyes budapesti lapok a hágai egyezményről és annak várható következményeiről politikusok és gazdasági vezérek nyilatkozatát közlik. Fellner Henriknek, a Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökének nyilatkozata szerint a hágai eredmény nagy kihatással lesz egész Európa gazdaságára, az államok lelkileg közeledni fognak egymáshoz A magyar piacon különben egyes kombinációk szerint ötszázmillió, más információk szerint héts^ázötvenmillió pengős kölcsönt akarnak felvenni és ennek a nagy kölcsönnek jegyzésében Franciaország is részt fog venni, amely eddig kétségtelenül politikai szempontokból tartotta távol magát a magyar pénzpiactól. A magyarországi hangulatra nézve különben jellemző, hogy a fix papirosok a tőzsdén 85—50 százalékkal emelkedtek. A cseh lapok bizonyos rezignációval fogadják a megegyezést, dacára annak, hogy a kuliszák mögött még mindig tartja magát a hir, hogy Magyar- ország és Csehszlovákia között az eddiginél barátságosabb hangulat fejlődött ki. A Bohémia azt Írja, hogy mcst már Csehszlovákia is megtanulja, hogy mi az, amikor egy ország a legyőzött államok oldalára kerüi. Különös szemrehányással illeti nemcsak ez a lap, de a többi lap is Snowdent, aki Csehszlovákiával szemben szokatlan módon agresszíven viselkedett. Mai számunk 12 oldal
