Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-20 / 15. szám
ÍO Xlll. ÉVF. 15. SZÁM. Felhívás Erdély zsidó társadalmához Erdély zsidó főiskolai hallgatóinak katasztrofális gazdasági helyzete a zsidó lelkiismeret megmozdulásáért kiált. Minden zsidónak, aki csak segíteni képes, fel kell figyelnie erre a segélykiáltásra és politikai pártállásra való tekintet nélkül, ki kell nyújtania segitő kezét. A mi diákjainkról van szó, intellektuális rétegünk jövőjéről. Azokról, akiknek, mert zsidó származásúak és magukat zsidóknak vallják^ annyi elnyomásban és megpróbáltatásban kell részesülniük, akiknek élete nap-nap után megújuló hősiesség a közismert mostoha tanulmányi viszonyok és egy ellenséges társadalmi milieu frontján. Lehetséges-e, hogy ezekhez az amúgy is testet-lelket ölő és a zsidó diákok sorait megritkitó tényezőkhöz még egy végzetes és a diákok által kivédhetetlen tényező is csatlakozzék: az anyagi nyomor? Lehetséges-e, hogy a rátermettség és a képesség természetes kiválasztása helyébe, — melynek a zsidó intellektuálitás eddigi magas színvonalát köszönheti, — mos t már a gyűlölet mellé a nyomorúságnak torzitó anti- szelekciója is lépjen? Pedig, fájdalom, ez a tényező, — mely már részben a zsidó társadalom felelősségének rovására irható, — ez az anyagi nyomorúság : valóság! Az erdélyi zsidó főiskolások nyomorognak: Kolozsvárt 120 diák él nagy nélkülözések közepette, otthonukban az idén még nem volt befütve, menzájuk szünet utáni megnyitása pedig kétséges. A zsidó diákok 10 hónapi tanulás és izgalom után nem pihenni, hanem menzájuk javára évről-évre két honapoş koldus-tournéra mennek. A menza jelenlegi szünetelése január 20-ika után 60 diák előtt végleg lezárja a továbbtanulás lehetőségéi. Ezeket az állapotokat Erdély zsidó társadalma nem nézheti tovább részvétlenül. Alólirottak indíttatva éreztük magunkat, hogy a diákság helyzetének gyökeres megjavítása érdekében Erdélyi Zsidó Diáksegéíy név alatt akciót kezdeményezzünk, fennti bajok rendszeres és intézményes orvoslása végett. Széleskörű diákjóléti munkát vettünk tervbe, melynek keretébe tartozik diákotthonok felállítása, menzák segítése, illetőleg fenntartása, diákszakkönyvtárak létesítése, egyes diákok külföldi továbbképzésének támogatása (stipendium) stb., stb. Az adott helyzetben a legsürgősebbnek tartjuk egy diákotthon létesítését, mely alkalmas legyen diák-menza és diákkönyvtár befogadására. E célból országos gyűjtést indítunk, amely próbája minden további diák- segély-akciónak. De próbája egyben a zsidó társadalom természetes életösztönének és kulturérzékének is, — annak, hogy képes-e egy elemi életszükségletből fakadő nagy kulturfeladatot sürgősségének és fontosságának megfelelő nagyvonalúsággal megvalósítani, Minden erdélyi zsidó szivéhez és belátásához szólunk: mindenki adakozzék tehetségéhez képest a Zsidó Diáksegély javára. Senki se tagadja meg munkálkodását és anyagi hozzájárulását ettől az akciótól, mely tanulni vágyó ifjúságunkat kell hogy megmentse számunkra és amely a tudás és az igazi érték természetes szelekció át kell hogy biztosítsa azok számára, akik jövőben társadalmunk vezetői lesznek. Diamant Izsó vezérigazgató, Cluj az E. Zs. D. elnöke. Peiler Lajos cégiegyző, Cluj az E. Zs. D. pénztárosa. Dr. Elekes Miklós idegorvos, Cluj az E Zs. D. ügyvezető elnöke. Lobi József tanár, Cluj az E. Zs. D. titkára. Aradról: Adler Andor igazgató, Deutsch Andor nagykereskedő, dr. Róth Marcell egyet, magántanár, Szenes Henrik textilgyáros, Schütz Henrik ügyvéd, hitk. elnök. Brassóból: dr. Deutsch Ernő főrabbi, dr. Feiner Hermann igazgató, dr. Kahána Ernő idegorvos, dr. Ritter Salamon orvos. Clujról: Bergner Dezső nagykereskedő, dr. Eisler Mátyás főrabbi, Farkas Ernő nagykereskedő, dr. Fischer József és dr. Fischer Tivadar országgyűlési képviselők, dr. Hamburg József szemorvos, Heves Vilmos mérnök, dr. Kertész Jenő ügyvéd, dr. Ligeti Sándor bank- igazgató, dr. Mátyás Mátyás szanatóriumi ig, főorvos. Molnár Jakab igazgató, dr. Sebestyén József ügyvéd. Diciosánmartin: Rosenfeld Henrik nyomdatulajdonos. Oradearól: Bíró Márk gimn. ig., Flegmann Ármin nagykeresk., Hegedűs Nándor országgyűlési képv., dr. Kecskeméti Lipót főrabbi, Kelemen Izsó és dr. Kohányi Rezső tanárok, dr. Konrád Béla orvos, hitk. elnök, Nussbaum Sámuel vállalkozó, v. orth. hitk. elnök, Rippner Farkas gyáros, dr. Szilas Izidor tanár. Reghin: dr, Gidáli Illés orvos. Szatmár- ról: Gáspár Ede bankigazgató, Gerő Sándor ke- resk, Hirsch Sándor bankigazgató, Klein Vilmos magánzó, Markovics Ignác nagykereskedő, Princz József gyáros, ifj. Reittter Mór baukigaz- gató, Steiner József vezérigazgató, dr. Weiss Károly orvos, dr. Weiss Sándor ügyvéd. Târgul Mureşrol: dr. Heilper Emil ügyvéd, dr. Horvát Simon ügyvéd, Krammer Sándor, dr. Lőte Lajos orvos, Mittelmann Ármin bankigazgató, Révész Béla, Roseníeld Jenő, Sennensieb Béla hitk. elnök, Váradi Jenő. ToplUa: dr. Schwartz Lázár orvos. Timişoarârdl: Nyíri Jenő vezérigazgató, dr. Nóbel Sándor ügyvéd, Rothbart Jakab gyáros, dr. Rosenthai Móric ügyvéd, dr. Ungár Adolf az ügyvédi kamara prodékánja. Temesvárra helyezik át a magyar Általános Hitelbank romániai központi fióktelepét Temesvári tudósítónk jelenti: Erber Dezső, a Magyar Általános Hitelbank nagyváradi fióktelepének igazgatója napok óta Temesváron tartózkodik, ahol a bánsági pénzpiae legutóbbi eseményeivel összefüggően teszi meg a szükséges intézkedéseket. Megbizható forrásból származó értesülésünk szerint felmerült az a terv, hegy Erber Dezső vegye át a Magyar Általános Hitelbank temesvári intézetének vezetését és amennyiben ez a terv kivitelre kerül, úgy Temesvárra helyezik át a Magyar Általános Hitelbank romániai központi fióktelepét, amely eddig, — mint ismeretes — Erber Dezső vezetése mellett Nagyváradon székelt. Elrendelhető-e a kényszeregyezség városi közintézménnyel szemben is ? A nagyváradi tábla elvi jdea’.őiég’i döntése a Nagybányai Városi Takarékpénstár fizetésképtelensége ügyében Nagybányai tudósítónk jelenti: Már hosszabb idő óta foglalkozik úgy a fővárosi, mint az erdélyi sajtó a Nagybánya város tulajdonát képező pénzintézet, a Nagybánya Város Takarékpénztára fizetésképtelenségével. A bank már több mint kát éve majdnem teljesen beszüntette működését, a betétesek pénzét nem tudta kifizetni és a bank ellen nehány türelmetlen hitelező a törvényszéktől a csőd eljárás megindítását kérte. A banknak azonban sikerült ezt minden alkalommal kikerülnie, mert a törvényszék határozata szerint a bank nem mint közönséges kereskedelmi vállalat, hanem mint városi közintézmény működött és igy a város egész vagyonával felelős a bank esetleges veszteségeiért. A valóságban ez hosszú ideig igy is volt, mert még a bank adminisztrativ személyzete is a városi tisztviselők listáján szerepelt és ezeknek a rendes nyugdíjjogosultságát is élvezte. Gazdasági szakkörök véleménye szerint a bank immobilitásának főoka különösen abban rejlik, hogy a pénzintézet az 1926 évben olyan favállalkozásokat finanszírozott, melyek erejét meghaladták és ez vitte volna a bankot a csőd felé. A politikai irányzatok képviselői viszont azt vitatják, hogy a mindenkori kormányok változásaival a bank vezérlő bizottsága is kicserélődött és ezeknek gyakori alap- szabálymódositása is hozzájárult a bank mai szomorú helyzetének kialakulásához. Nyílt vádak is hangzottak el egyes vezetők ellen és követelték azoknak hűtlen kezelés miatt a büntető bíróság elé állítását, hogy ott adjanak számot tetteikért. Feljelentést azonban eddig senki nem tett. Több komoly nagybányai közéleti férfiú — közöttük különösen nagy érdeme van dr. Dragos Theofil képviselőnek — megpróbált és minden lehetőt megtett a bank szanálására, de eredménytelenül. A város vezetői nyilvános gyűléseken, amelyeket a bank helyzetének megvizsgálására hívtak ösz- sze, hangoztatták és ünnepélyesen megígérték, hogy mihelyt Sikerül a városnak a jogtalanul kisajátított többszáz holdas erdeit, — melyek hatalmas értéket képviselnek, — a minisztériumtól visszaszereznie, azokat eladják és a kapott ellenérték tekintélyes részét a bank megmentésére fogják fordítani. Az Ígéret azonban csak ígéret maradt, mert a városnak sikerült ugyan a semmitőszék Ítélete alapján a jogtalanul kisajátított erdeit visszakapnia, de nem is gondolt az Ígérete teljesítésére, hanem néhány héttel ezelőtt maga a bank kérte a szatmári törvényszéktől a kényszeregyezség megindítását tizennyolcmillió lej passzívával. A törvényszék az alapszabályok hosszas és alapos tanulmányozása után a bankot elutasította kérelmével, mivel mint városi közintézmény szerepelt, tehát nem kérheti a kényszeregyezség megindítását. Különben is a kényszeregyezség a csőd elkerülését szolgálja, a város pedig csődbe nem kerülhet. A bank a törvényszék határozatát megfelebbezte a nagyváradi táblánál, amely a napokban hozta meg azt az elvi jelentőségű ítéletet, mely az nj kény- szeregyezségi törvény megszavazása óta precedensül szolgálhat, hogy elrendelhető-e a kényszeregyezség ...................................................in—I*—n » OOOOeOiOOOOOOOOOO | I Megiefen!! Megjelent g Iz ui adótörvény 0 O 0 © 0 0 0 O Az egyenes adótörvény módosítása, Az uj fényüzési és forgalmi adótörvény a táblázatokkal. Törvény az adófizetés alól való kibúvás meggátlására A pénzügyminisztérium utasítása az adóvallomások kitöltésére. A legteljesebb magyar forditás a Hivatalos Lap alapján Küldfön be bélyegben 20 leit és megküldi a SCeBeii Uiság könyvosztálya © Cl G 0 0 © 0 © © o © 0 o © 00000000000©@©@00 Ef^y borotválás csak 2 leibe kerül annak, aki a Reszling- féle késnólküli,,Ideal1 borotváló porral borotválkozik. Csak 4 leibe kerül egy borotválkozás a legújabban előállított Reszt ing-féle ideál SPECIAL borotváló porra!, mely kellemes illatú s a legkényesebb szakálíhoz is nagyon alkalmas és hiegienikus. Használat után az arc bársony sima lesz. Minőségéért garantálok. Kapható az egyedüli ké-zitőnél: Reszling József fodrász Cluj, Cal. Reg. Ferdinand No. 30. — Mármarossziget részére egyedüli elárusító Glanczmann Adolf ihatszertár A többi városokban minden dro» geriában és gyógyszertárban kapható.
