Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-19 / 14. szám
I . 1 10 Ku&rtmsjfo XIII. EVF. li. SZÁM. TECHNIKAI ORVOSI folyóirat rendeléséé azonnal adja fel Lepage-nakKvár ha pontos szállítást kiván. Az expedíció a kia» dótól közvetlenül történik. Kérjen jegyzéket. Ingyen mutatványszám a következőkből : DIE ZEITSCHRIFT - ARCHIV FÜR WÄRMEWIRTSCHAFT UND DAMPFKESSELWESEN - MASCHINENBAU - TECHNIK UND WIRTSCHAFT - TECHNISCHE ZEITSCHRIFTEN. SCHAU - ZEITSCHRIFT FÜR ANGE- WANTE MATHEMATIK UND MECHANIK — ZEITSCHRIFT FÜR METALLKUNDE — DIE TECHNIK IN DER LANDWIRTSCHAFT - MÜNCHENER MEDIZINISCHE WOCHEN- SCHRIFT - DEUTSCHE MEDIZINISCHE WOCHENSCHRIFT - ARS MEDICI - RÖNT- GENPRAXISKLINISCHE WOCHENSCHRIFT — DIE ÄRZTLICHE PRAXIS. Saját magának és nejének éieifogyíiglani nyugdijat biztosit, ha beiratkozik a #saţ$solsRtV ţ&Bt egyletébe Beiratkozni lehet: Cluj, Strada Memorandului 23. (Unió) a hó első és harmadik va árnapján déiuián Jranssşleanif Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fiókintézetek: Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Ditró Gyergy ószentmikló s Csíkszereda Csikszeutraárton Kézdivásárhely Kirendeltség: Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket s 8 Kolozsvári Részvénytársaság Cluj, Piaţa Unirii (Mátyás Klr-tér) 7. Fíóbjai: Dés, Dicsőszentmárton GyalífeHér- vár, M--Vásárhely, Naywárad, Temesvárom Saját tőkéi 141 millió lej Alii iáit intézetei: Tordaaranyosvárme- gyei Takarékpénztár Rt. Tordán. AUófe- hérvármegyei Gazdasági bank £■ Faka- fékpénítái Rí., Nagyenyed, Udvarhely- megyei Takarékpénztár Rt., Székely udvarhelyen és bz.-K eresztaron. Szászregenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégenben és Ne pbank Rt. bánítyhun vadon Szamosai vári Hitelbank R.T. Szamosa)váron Betéteket elfogad! Be etekei elfogad* Glinden öanfeügslsíei legelő- nősebben végez. Engedélyezett devizahely. Araraktara a vasat mellett. r Eszszerüsitett termelés A Keleti Ujsá^ közgazdasági ankéfja Első cikkünkben általános képét adtuk annak a helyzetnek, amely a termelés normalizálása folytán előáll. Ez a cikk a német normabizottság működését ismerteti. A Keleti Újság ankétja során meg fognak szólalni közgazdasági életünk kiválóságai ebben a kérdésben és a Keleti Újság reméli, hogy egyöntetű és erélyes állásfoglalásuk reáirányitja erre a fontos problémára a hivatalos tényezők figyelmét is. (Berlin, jan. 17. Saját tad.) Megkérdem a Norman-Ausschuss titkárát: — A gazdaságilag fejletlenebb országoknak mennyiben hátrányosabb a helyzetük a normálás miatt? — Hátrányosabb? Éppen ellenkezőleg! Anol az ipar még fejlődőben van, sokkal kevesebb áldozatba kerül a normálás megvalósítása. Az újonnan létesítendő vállalatok például már igy rendezkednek be, a meglevők sokkal labilabbak, vállalkozókedvüebbek és a sokféle próbálkozásaik programmjába ezt is könnyen beleilleszthetik. Ne felejtse el, hogy minél kevéssé fejlett az iparág, annál „sokoldalúbb“, vagyis annál többféle igényt próbál kielégíteni. Csak a megállapodás korszakában differenciálódik és rendezkedik be a főcikkekre és a többit kisebb vállalkozásoknak thagyja. — És ahol fejlett az ipar? A mamutkoneernek csak úgy könnyedén belemennek a gépeik, az egész termelésük normalizálásába? A titkár mosolyog: — Nem mennek ők bele semmibe, itt nincs is arról szó. Különben tudja mit? Délután fél négykor ülés lesz, ha akarja...— — Persze, hogy akarom, előre is köszönöm! * Az urak lassan jelentkeznek. Mindegyik természetesen elfoglalt ember. És valamit mindjárt megfigyelhetek: a bizottság tagjai többnyire nagy vállalatok vezérigazgatói, kereskedelmi reprezentánsai, de ide nem azok jönnek el. Helyettest küldenek, a termelési igazgatót, iá gyártási főszakembert, a főmérnököt... így a tiszteletnek is eleget tesznek és a szaktudás is szóhoz jut. A munkameneté a következő: 1. Az előállítók (termelők), a kereskedők, a tudomány emberei, a hatóságok és a fogyasztók azok, lakik a normálás szükségességéről számot adhatnak. Ezeket megkérdik bizonyos meghatározott cikk, áru sorsa felől. 2. A válaszok két helyre futnak be: a fő, általános Normen-Ausschusshoz (ez az, amelyik épen most ülésezik) és az önálló szak- norma-választmányhoz, amely csaknem minden iparág keretén belül külön megszervezet- ten dolgozik. Mindkét helyen külön-külön tárgyalják a beérkezett válaszokat. 3. A® általános Normen-Ausschuss elnöksége a saját Normavizsgálóhoz és a saját üzietvivőjélhez továbbítja a munka eredményét. Ugyanekkor az önálló szaknorma-vá- lasztmány is érintkezésbe lép ezzel a Normavizsgálóval és a saját üzletvivőjével is. 4. Innen a munkabizottságok (olyan végrehajtóbizottságformák ezek), kezébe kerül az ügy és ezeknek a kezéből már Ítész eredmény áll elő: a Normblatt, a szabványlap. 5. Ez a szabványlap azután visszakerül az összes érdekeltekhez. De ekkor már tabu, változhatatlan szentség, olyan mint a dogma. De az is: a közgazdasági test legfőbb szervei által helyesnek talált alapelv, amelynek ezenkívül — ami a legfontosabb — kézzelfogható gyakorlati haszna van. Végül is, kérdi most már az olvasó, hát mondjuk, hogy kész a norma, a szabvány. A szabványlap elkerül minden gazdasági tényezőhöz... No és? Ha a szabványlapot dogmával hasonlítjuk össze, még jobban kirí az erőtlensége! A dogmát, öna akarom és tudom, csak akkor hihetem. Mi les®, ha az érdekelt tényezők — paraszti nyelven szólva — kutyába sem veszik a szab vány lapot? Erre nem tudok hamarosan válaszolni,... mert benn a teremben az ülés, amelyet épen meglesek, elég szenvedélyessé válik... Heves vitatkozás, az ismert szólamok; „a termelés megélénkül, ha“, „az üzem folytonossága“, „üzemköltségnövekedés“... És érdekes rájönni: valamennyi ország nagyiparosai között mennyire azonos típusok választódnak ki: hasból meg tudnám mondani, hogy ki micsodás. A titkár egy pillanatra kisurran és mosolyogva jön hozzám: — Érdekes? ' — Nem fogják elfogadni.... Siemens- S cinnek érté a végső szó, hát mit képzel, bele fog menni? A titkár megint mosolyog: — Ennél nehezebb csatákat is láttam már, de a végén kikerült a szabvány. Hiszen nem kell azonnal átállítani az egész termelést! Ott van a vasút példája... Menni akar, de maradnia kell. — Miféle példát