Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-19 / 14. szám

XIII. EVF. U. SZÂM. ceas A TU1MM1AMY VILÁGÁBÓL WM—a—i MWiiMaMMWMWBgiagwBMaBamtrjwBükSBBg»BiaE5i>naMMiigBffi(!«\»aaHMs, ss A hatodik érzék A föld őskori történelmében olyan állatok sze­repelnek, amelyeknek különösen fejlett érzékszer­veik voltak, olyan érzékszervek, amelyeknek a ké­pességeit, minőségét azonban mindmáig nem ismer­jük tökéletesen, bár ezen őskori állatoknak leszár- mazói, ha erősen megváltozva is, de részben még ma is élnek. Példaképpen csak azt akarjuk megemlíteni, hogy a csuszó-mászók érzékszerveit úgyszólván alig ismerjük és azoknak működését és jelentőségét egy­általában nem sikerült még a tudománynak megfe­lelően, vagy jobban mondva kielégítően megmagya­ráznia. Némely csuszó-mászónak például a fején e*y kis, a szemhez hasonló nyilást látunk, nini mellett azonban ugyanezen féregnek rendes szemei is van­nak. Tudjuk azt, hogy némely csuszó-mászó néha órajárásnyira fekvő távolságokból is visszatalál fész­kéhez, anélkül, hogy meg tudnók magyarázni azt, hogy miképen képes ez a kis, jelentéktelen istente­remtménye a térben 'tájékozódni. Azzal is próbál­koztak már, hogy a férgek tapogató szerveinek an- tennaszerü működést tulajdonítsanak és ilyen mó­don magyarázzák meg azokat a tényeket, amelyeket más módon nem voltak képesek megmagyarázni. Ez a feltevés a fizikából veszi alapját és meglehet, hogy ennek is van annyi alapja, mint annak, ami­kor az emberi szem működését a fényképészeti kam­ra működésével hasonlítjuk össze. Az érzékelt benyomások között, illetve az érzé­kelt benyomásoknak tudatos absztrakciói között a szagérzetek különösen fontos helyet foglalnak cl. Másrészről azonban azt is tudjuk, hogy a szagló- szervben még egy másik percepciós képesség is benn- foglal'tatik, amely — például a kutyánál — igen nagy jelentőségű. A kutyánál és még sok más állat­nál is a szaglószerv e különös tulajdonsága nyomok felismerésében és megérzésében nyilvánul, meg kell jegyezni azonban azt is, hogy például a kutya néha oly nagy távolságról érez meg egyes ismért szemé­lyeket, hogy szinte azt kell kérdeznünk magunktól, vájjon ilyen távolságra szag egyáltalában eljuthat-e és nincs-e egy más érzéke is az állatnak, amely ezt a megérzést közvetiti. Azt is tudjuk, hogy vannak emberek, akik egyes személyek ellen bizonyos ellen­szenvet éreznek, amely ellenszenv szinte a telepátia határán jár már, mert e személyek tulajdonságait érzi meg, amiket érzékszerveivel nem észlelhetett. Magában véve az a tény is, hogy egy kutya, amelyet egy lezárt ládában napokon keresztül vas­úton utaztattak, ha szabadjára kerül, megérzi, hogy mely irányba kell hazafelé elindulnia és ismeretlen, idegen utakon keresztül valóban hazatalál, továbbá a postagalamb közismert tulajdonsága, hogy isme­retlen utakon, azaz inkább ismeretlen tájakon ke­resztül visszatalál a kiindulási pontjához, elegendő ahhoz, hogy egy tudatalatti telepatikus érzék léte­zésére következtethessünk. Ilyenkor tájékozódási érzéket emlitcnek általában az emberek, holott ez a tulajdonság sokkal több ennél, azt mondhatjuk, hogy ezek a fentebb emlitett esetek a távolbalátás .jellemző bizonyítékai. !€égu tazásokij < • as 1©30 lk évben II Hamburg-ßmerlxa L nie ha dival: || ! I 7 Hapag — Tanulmányút Északamerikába, !I > > 5 Hapag - Földközi tenger és Keleti (Őri- ■1 ; I ént) utazás. 7 Hapag — Északországi, Fjord, < > Island, Kpilzberga és Északsarki utazás. — < < “ Árak: 26.000 leitől feljebb. Vasúti uiazas II. \ \ Í oszt. gyorsvonat (oda és vissza) kit napi tar- < > tózkodás és programm Hamburgban bele- | |. '! értve. Az Északot szág utazások tartama 17, <« ■ ■ 22,28 és 30 nap. Elsöosztályu luxusgőz hajók, ' ' \! kitűnő elhelyezkedés és ellátás. Felvilágosi- !! < > tások és ismertetők kaphatók: 1 > .! Hamburg-Amerika Linie S. A. R. • ’ L. H. Lazarovitz Vezérigazgató. ' ’ I Cluj, Strada Regele Ferdinand Ho. 69. ! ;; Timişoara, Str. Mercy 2. \ | I > Bucureşti, Calea tírivifei 183. Vannak olyan érzékszervek, amelyek a gerinces állatoknál már embrió korukban is ki vannak fej­lődve, abban a korban, amikor a nagyagy még nem fejlődött ki. A szaglási érzék például a fej kiala­kulásának legkorábbi stádiumában kifejlődik, már abban az időben, amikor még sem a szemnek, sem a fülnek, sem pedig azoknak az idegeknek, amelyek a test felületes részeit hálózzák be, még nyomuk sincs. A szaglóérzékszerv ősi formája közvetlenül egy másik szerv képződési helye mellett van elhe­lyezve, amelyet hypophisis néven ismerünk és amelynek a szerepe és jelentősége felett az anató­musok már igen sokat vitatkoztak. Ez a szerv az ősszaglószerv mellett fejlődik, amely utóbbiból fej­lődik ki későbben az orr. Rövid idő múlva ez a szag- lószerv a hypophisissel együtt elől fent helyezkedik el; a fejlődés későbbi folyamán aztán a hypophisis mélyebben helyezkedik el és ettől kezdve a külvi­lággal egyáltalán nem áll 'többé összeköttetésben, mig a szaglószervek az orr formájában egészen a felszínre kerül. A feltevés az, — ez azonban jelen­leg még csak igen gyenge lábon álló hipotézis — hogy ebben az időben, amikor a többi érzékszervek még embrionális álmukat alusszák, mikor a szem a színeket, a fül a hangokat, az ízlés az izeket még nem tudja megkülönböztetni, ez a szerv szinte ön­állóan érez és szagokat észlel, amikor pedig még a nagyagy sem fejlődött ki, amely ezeket az ingereket felfoghatná. Ez a tény — ha megfelel a valóságnak — útmutatást adhat nekünk az elképzelt ősállat megértéséhez, amelynek olyan érzékszerve és meg­érzés! képességei voltak, melyeket a későbbi, álta­lunk ismert állatok hasonló szerveivel és képességei­vel egyáltalában nem hasonlíthatunk össze. Hanem ez még nem minden. Mert hasonló mó­don, mint ahogy a nagyagyvelő fejlődésénél a szagló­szerv és a hypophisis együtt fejlődnek, az agyvelő dorzális részén két másik szerv, a pineális- vagy parietális-szerv és paraphysis is együtt fejlődik. Ezek a szervek a magasabbrendü állatoknál, például az emlősöknél, még megtalálhatók, azonban épp úgy, mint a hypophisis, a nagyagyvelő kifejlő­désével a mélyebben fekvő régiókba kerültek és bel­ső szekréciós szervekké alakultak, amelyeknek a vá­ladékai egyrészt a nemifejlődést, másrészt a növeke­dést és az értelem kifejlőddését befolyásolják. Kézenfekvő tehát, hogy a nagyagyvelő kifejlő­dése előtt egyes érzékszervek, amelyek hasonló funkciót fejtenek ki, mint az agyvélő, töltik be en­nek a szerepét. Önkéntelenül is arra a gondolatra jutunk, hogy ezek a szervek önmagukban is és ösz- szességükben is egy telepátikus, távolbaérző és tá­volbalátó funkciót fejtenek ki, amely ténykedésük által a környező világnak egész más tulajdonságait és jelenségeit tudják érzékelni, mint a többi érzék­szervek. Ezeknek a szerveknek a lényege tehát egé­szen más, mint azoknak az érzékszerveknek a lé­nyege, amelyek a nagyagy kifejlődése után keletkez nek. Ezek szerint tehát az agyunk embrionális álla­potában is rendelkezünk érzékszervekkel, amelyek a bennünket körülvevő világgal érintkezésben vannak, még a nagyagy kifejlődése előtt, melyek azonban a nagyagy kifejlődése után visszafejlődnek, ezután már csak különféle szekrétumokat választanak ki és testünk olyan kevéssé állanak az intellektus ellen­őrzés alatt. Az intellektus és a reflexió, amiknek a székhe­lye a nagyagyban van, a környező világgal szemben való viselkedést vagy olyan reakciót jelentik, amely­ből éppen az a tulajdonság hiányzik, amit rövide­sen telepátiának, vagy más szóval hatodik érzéknek nevezünk. Ha tehát más érzékszervek is működhet­nek, amelyek nincsenek az intellektussal, a nagy- agygyal összefüggésben, mely utóbbi csak később fejlődött ki, akkor el kell ismernünk azt, hogy ősibb érzékszervekkel rendelkező állatok szintén létezhet­tek, amelyek ezeket a primitívebb érzékeléseket ugyancsak természetesen végezhették. Még a ma élő állatok is rendelkeznek az ősi érzékelő szervek ma­radványaival. A gyíkoknál, az ebbe a csoportba tartozó egyéb •suazémászóknál, a rovaroknál és a rákoknál megta­lálhatjuk ez ősi szervek maradványait. Ebből a tény­ből az állatpszichológiára vonatkozó sok fontos kö­vetkeztetést vonhatunk le. Azok a telepátikus képes­ségek, amelyeket embereknél és állatoknál észlelhe­tünk, kétségtelenül ez ősi orgánumok maradványai­nak létezésével magyarázhatók meg. Még mindenkinek mód­jában van, hogy a községi névjegyzékekbe felvé­tesse magát Az Országos Magyar Párt kolozsvári tagozata közli: Közeledik január 30-a és sietnie kell minden­kinek, aki kimaradt az illetőségi és választói név­jegyzékekből, hogy még felvétethessék magukat. Január 30-án lezárják a választói névjegyzéke­ket s akkor egy esztendeig hiábavaló minden futko- sás, bánkódás, mert aki ki fog most maradni, az csak az 1931. évre keresheti már a választói jogo­sultságát. Használja fel mindenki a még rendelke­zésre álló tizenkét napot, fáradjon fel a városházára és nézze meg, hogy jelentkezése dacára nem hagy­ták-e ki a névsorból s ha igen, akkor menjen azon­nal a Magyar Pártba, ahol a szükséges felvilágosí­tást megkapja, a kellő intézkedéseket megteszik a felvétele ügyében. Nemcsak a választói névsorba, de az illetőségi listába is vétesse fel magát mindenki, ha nem akarja, hogy minden lépten-nyomon baja legyen a hatóságokkal. Minden román állampolgárnak, legyen az nő, vagy férfi, joga és kötelessége, hogy rendezze ezt a polgárjogát. Azokat a férfiakat, akiknek rendben van az állampolgárságuk s egy év óta Kolozsvárt laknak és ezt a kerületi kapitány bizonyítványával igazolják, hozzájárulnak a város terheihez, azaz leg­alább évi tiz lej tűzoltó adót fizetnek, felveszik úgy a községi illetőségi, mint a választói névjegyzékbe. Azokat a nőket, akik ugyanezeknek a feltételeknek megfelelnek s életük huszonegyedik évét betöltöt­ték, az illetőségi listába szintén fel kell venni. A köz­ségi választók névjegyzékébe való felvételre azon­ban csak azok a nők folyamodhatnak, akik legalább négy polgáriiskolai osztályt végeztek s ezt Igazolják, vagy azok, akik állami, városi, egyházi hivatalt töl­tenek be. Minden feltétel nélkül fel kell venni a ha­dirokkantak feleségeit és a hadiözvegyeket. Magyar nők és férfiak egyaránt teljesítsék kö­telességeiket, vétessék fel magukat a névjegyzékekbe s a választás idején gerincesen teljesítsék önmagu­kért, családjaikért, gyermekeikért s a magyarságért kötelességüket. EGYESÜLETI ÉLET Az Erdélyi Muzeum Egylet Orvostudományi Szakosztálya f. hó 20-án este fél hét órakor a Ma­gyar Kaszinó különtermében orvosi szakülést tart. Előadók: Dr. Koleszár László és dr. Filep Gyula. • A luteránus Nőegylet Liedermann-iinnepe. A ma­gyar istentisztelet délelőtt 10 órakor lesz. Szolgál: Járosi Andor lelkipásztor. Délután 5 órakor isten- tiszteleti kereten belül lesz a magyar luteránus Nő- egylet Liedermann-ünnepélye, melyen a templom- építő Liedermannról Járosi A. beszél. Kárpáti Emil Mendelssohn VI. orgonaszonátáját játssza. Remé- nyik Sándor Liedermann-költeményét olvassa fel. Mestitz János csellószólót játszik, kiséri báró Manns- berg Margit. A templom fütött. Belépti díj nincs, csak perselyes gyűjtés. ír Az orvostudományi társaság előadásai. A „So­cietatea Ştiinţelor Medicale“ január I8-án délután fél 6 órakor a belgyógyászati klinika tantermében ülést tart. Tárgysorozat: Dr. Goia: A difteria mo­dern profilaxisa. Dr. Teposu: óriási hydronepheosis. Vesekiirtás, gyógyulás. Dr. Jianu: Agydaganatok, Röntgen-képeken bemutatva. Dr. Pop A. és Dr. Popa R.: Elsődleges epithelioma a vastagbél flexura lienalisán. Dr. Popa és Dr. Rusu: Két megrepedt Aneuriomáról. Dr. Jancu és Dr. Benetato: A cra- niotabes Aetiológiájáról. • A magánalkalmazottak szakszervezete értesíti tagjait, hogy folyó hó 19-én, vasárnap délelőtt 10 órakor, az egyesület hivatalos helyiségében, Str. Co- gălniceanu, v. Farkas-utca 7. szám alatt, fontos na­pirenddel taggyűlést tart. * A „Kautsky“ Munkás Kultur-Kör 1930 január 19-én, vasárnap délután 4 órakor Bujor-elöadást rendez az Épitőmunkás Otthon nagytermében. Ez alkalommal szintekeiül az „Iván lelke“ cimü orosz mesejáték 1 felvonásban. Irta: Alexander Neverow. Fordította: Salamon László. Edgar Dacqué dr. prof. (München). £ Központi fűtés, vízvezeték és csatornázási ► berendezések tervezése és készítése ^ Pallós Sándor okleveles r' nészmérnök irodája Cluj, Strada N. lorga 7. — Telefonszám: Ö50. L-

Next

/
Oldalképek
Tartalom