Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-19 / 14. szám
XIII. EVF. U. SZÂM. ceas A TU1MM1AMY VILÁGÁBÓL WM—a—i MWiiMaMMWMWBgiagwBMaBamtrjwBükSBBg»BiaE5i>naMMiigBffi(!«\»aaHMs, ss A hatodik érzék A föld őskori történelmében olyan állatok szerepelnek, amelyeknek különösen fejlett érzékszerveik voltak, olyan érzékszervek, amelyeknek a képességeit, minőségét azonban mindmáig nem ismerjük tökéletesen, bár ezen őskori állatoknak leszár- mazói, ha erősen megváltozva is, de részben még ma is élnek. Példaképpen csak azt akarjuk megemlíteni, hogy a csuszó-mászók érzékszerveit úgyszólván alig ismerjük és azoknak működését és jelentőségét egyáltalában nem sikerült még a tudománynak megfelelően, vagy jobban mondva kielégítően megmagyaráznia. Némely csuszó-mászónak például a fején e*y kis, a szemhez hasonló nyilást látunk, nini mellett azonban ugyanezen féregnek rendes szemei is vannak. Tudjuk azt, hogy némely csuszó-mászó néha órajárásnyira fekvő távolságokból is visszatalál fészkéhez, anélkül, hogy meg tudnók magyarázni azt, hogy miképen képes ez a kis, jelentéktelen istenteremtménye a térben 'tájékozódni. Azzal is próbálkoztak már, hogy a férgek tapogató szerveinek an- tennaszerü működést tulajdonítsanak és ilyen módon magyarázzák meg azokat a tényeket, amelyeket más módon nem voltak képesek megmagyarázni. Ez a feltevés a fizikából veszi alapját és meglehet, hogy ennek is van annyi alapja, mint annak, amikor az emberi szem működését a fényképészeti kamra működésével hasonlítjuk össze. Az érzékelt benyomások között, illetve az érzékelt benyomásoknak tudatos absztrakciói között a szagérzetek különösen fontos helyet foglalnak cl. Másrészről azonban azt is tudjuk, hogy a szagló- szervben még egy másik percepciós képesség is benn- foglal'tatik, amely — például a kutyánál — igen nagy jelentőségű. A kutyánál és még sok más állatnál is a szaglószerv e különös tulajdonsága nyomok felismerésében és megérzésében nyilvánul, meg kell jegyezni azonban azt is, hogy például a kutya néha oly nagy távolságról érez meg egyes ismért személyeket, hogy szinte azt kell kérdeznünk magunktól, vájjon ilyen távolságra szag egyáltalában eljuthat-e és nincs-e egy más érzéke is az állatnak, amely ezt a megérzést közvetiti. Azt is tudjuk, hogy vannak emberek, akik egyes személyek ellen bizonyos ellenszenvet éreznek, amely ellenszenv szinte a telepátia határán jár már, mert e személyek tulajdonságait érzi meg, amiket érzékszerveivel nem észlelhetett. Magában véve az a tény is, hogy egy kutya, amelyet egy lezárt ládában napokon keresztül vasúton utaztattak, ha szabadjára kerül, megérzi, hogy mely irányba kell hazafelé elindulnia és ismeretlen, idegen utakon keresztül valóban hazatalál, továbbá a postagalamb közismert tulajdonsága, hogy ismeretlen utakon, azaz inkább ismeretlen tájakon keresztül visszatalál a kiindulási pontjához, elegendő ahhoz, hogy egy tudatalatti telepatikus érzék létezésére következtethessünk. Ilyenkor tájékozódási érzéket emlitcnek általában az emberek, holott ez a tulajdonság sokkal több ennél, azt mondhatjuk, hogy ezek a fentebb emlitett esetek a távolbalátás .jellemző bizonyítékai. !€égu tazásokij < • as 1©30 lk évben II Hamburg-ßmerlxa L nie ha dival: || ! I 7 Hapag — Tanulmányút Északamerikába, !I > > 5 Hapag - Földközi tenger és Keleti (Őri- ■1 ; I ént) utazás. 7 Hapag — Északországi, Fjord, < > Island, Kpilzberga és Északsarki utazás. — < < “ Árak: 26.000 leitől feljebb. Vasúti uiazas II. \ \ Í oszt. gyorsvonat (oda és vissza) kit napi tar- < > tózkodás és programm Hamburgban bele- | |. '! értve. Az Északot szág utazások tartama 17, <« ■ ■ 22,28 és 30 nap. Elsöosztályu luxusgőz hajók, ' ' \! kitűnő elhelyezkedés és ellátás. Felvilágosi- !! < > tások és ismertetők kaphatók: 1 > .! Hamburg-Amerika Linie S. A. R. • ’ L. H. Lazarovitz Vezérigazgató. ' ’ I Cluj, Strada Regele Ferdinand Ho. 69. ! ;; Timişoara, Str. Mercy 2. \ | I > Bucureşti, Calea tírivifei 183. Vannak olyan érzékszervek, amelyek a gerinces állatoknál már embrió korukban is ki vannak fejlődve, abban a korban, amikor a nagyagy még nem fejlődött ki. A szaglási érzék például a fej kialakulásának legkorábbi stádiumában kifejlődik, már abban az időben, amikor még sem a szemnek, sem a fülnek, sem pedig azoknak az idegeknek, amelyek a test felületes részeit hálózzák be, még nyomuk sincs. A szaglóérzékszerv ősi formája közvetlenül egy másik szerv képződési helye mellett van elhelyezve, amelyet hypophisis néven ismerünk és amelynek a szerepe és jelentősége felett az anatómusok már igen sokat vitatkoztak. Ez a szerv az ősszaglószerv mellett fejlődik, amely utóbbiból fejlődik ki későbben az orr. Rövid idő múlva ez a szag- lószerv a hypophisissel együtt elől fent helyezkedik el; a fejlődés későbbi folyamán aztán a hypophisis mélyebben helyezkedik el és ettől kezdve a külvilággal egyáltalán nem áll 'többé összeköttetésben, mig a szaglószervek az orr formájában egészen a felszínre kerül. A feltevés az, — ez azonban jelenleg még csak igen gyenge lábon álló hipotézis — hogy ebben az időben, amikor a többi érzékszervek még embrionális álmukat alusszák, mikor a szem a színeket, a fül a hangokat, az ízlés az izeket még nem tudja megkülönböztetni, ez a szerv szinte önállóan érez és szagokat észlel, amikor pedig még a nagyagy sem fejlődött ki, amely ezeket az ingereket felfoghatná. Ez a tény — ha megfelel a valóságnak — útmutatást adhat nekünk az elképzelt ősállat megértéséhez, amelynek olyan érzékszerve és megérzés! képességei voltak, melyeket a későbbi, általunk ismert állatok hasonló szerveivel és képességeivel egyáltalában nem hasonlíthatunk össze. Hanem ez még nem minden. Mert hasonló módon, mint ahogy a nagyagyvelő fejlődésénél a szaglószerv és a hypophisis együtt fejlődnek, az agyvelő dorzális részén két másik szerv, a pineális- vagy parietális-szerv és paraphysis is együtt fejlődik. Ezek a szervek a magasabbrendü állatoknál, például az emlősöknél, még megtalálhatók, azonban épp úgy, mint a hypophisis, a nagyagyvelő kifejlődésével a mélyebben fekvő régiókba kerültek és belső szekréciós szervekké alakultak, amelyeknek a váladékai egyrészt a nemifejlődést, másrészt a növekedést és az értelem kifejlőddését befolyásolják. Kézenfekvő tehát, hogy a nagyagyvelő kifejlődése előtt egyes érzékszervek, amelyek hasonló funkciót fejtenek ki, mint az agyvélő, töltik be ennek a szerepét. Önkéntelenül is arra a gondolatra jutunk, hogy ezek a szervek önmagukban is és ösz- szességükben is egy telepátikus, távolbaérző és távolbalátó funkciót fejtenek ki, amely ténykedésük által a környező világnak egész más tulajdonságait és jelenségeit tudják érzékelni, mint a többi érzékszervek. Ezeknek a szerveknek a lényege tehát egészen más, mint azoknak az érzékszerveknek a lényege, amelyek a nagyagy kifejlődése után keletkez nek. Ezek szerint tehát az agyunk embrionális állapotában is rendelkezünk érzékszervekkel, amelyek a bennünket körülvevő világgal érintkezésben vannak, még a nagyagy kifejlődése előtt, melyek azonban a nagyagy kifejlődése után visszafejlődnek, ezután már csak különféle szekrétumokat választanak ki és testünk olyan kevéssé állanak az intellektus ellenőrzés alatt. Az intellektus és a reflexió, amiknek a székhelye a nagyagyban van, a környező világgal szemben való viselkedést vagy olyan reakciót jelentik, amelyből éppen az a tulajdonság hiányzik, amit rövidesen telepátiának, vagy más szóval hatodik érzéknek nevezünk. Ha tehát más érzékszervek is működhetnek, amelyek nincsenek az intellektussal, a nagy- agygyal összefüggésben, mely utóbbi csak később fejlődött ki, akkor el kell ismernünk azt, hogy ősibb érzékszervekkel rendelkező állatok szintén létezhettek, amelyek ezeket a primitívebb érzékeléseket ugyancsak természetesen végezhették. Még a ma élő állatok is rendelkeznek az ősi érzékelő szervek maradványaival. A gyíkoknál, az ebbe a csoportba tartozó egyéb •suazémászóknál, a rovaroknál és a rákoknál megtalálhatjuk ez ősi szervek maradványait. Ebből a tényből az állatpszichológiára vonatkozó sok fontos következtetést vonhatunk le. Azok a telepátikus képességek, amelyeket embereknél és állatoknál észlelhetünk, kétségtelenül ez ősi orgánumok maradványainak létezésével magyarázhatók meg. Még mindenkinek módjában van, hogy a községi névjegyzékekbe felvétesse magát Az Országos Magyar Párt kolozsvári tagozata közli: Közeledik január 30-a és sietnie kell mindenkinek, aki kimaradt az illetőségi és választói névjegyzékekből, hogy még felvétethessék magukat. Január 30-án lezárják a választói névjegyzékeket s akkor egy esztendeig hiábavaló minden futko- sás, bánkódás, mert aki ki fog most maradni, az csak az 1931. évre keresheti már a választói jogosultságát. Használja fel mindenki a még rendelkezésre álló tizenkét napot, fáradjon fel a városházára és nézze meg, hogy jelentkezése dacára nem hagyták-e ki a névsorból s ha igen, akkor menjen azonnal a Magyar Pártba, ahol a szükséges felvilágosítást megkapja, a kellő intézkedéseket megteszik a felvétele ügyében. Nemcsak a választói névsorba, de az illetőségi listába is vétesse fel magát mindenki, ha nem akarja, hogy minden lépten-nyomon baja legyen a hatóságokkal. Minden román állampolgárnak, legyen az nő, vagy férfi, joga és kötelessége, hogy rendezze ezt a polgárjogát. Azokat a férfiakat, akiknek rendben van az állampolgárságuk s egy év óta Kolozsvárt laknak és ezt a kerületi kapitány bizonyítványával igazolják, hozzájárulnak a város terheihez, azaz legalább évi tiz lej tűzoltó adót fizetnek, felveszik úgy a községi illetőségi, mint a választói névjegyzékbe. Azokat a nőket, akik ugyanezeknek a feltételeknek megfelelnek s életük huszonegyedik évét betöltötték, az illetőségi listába szintén fel kell venni. A községi választók névjegyzékébe való felvételre azonban csak azok a nők folyamodhatnak, akik legalább négy polgáriiskolai osztályt végeztek s ezt Igazolják, vagy azok, akik állami, városi, egyházi hivatalt töltenek be. Minden feltétel nélkül fel kell venni a hadirokkantak feleségeit és a hadiözvegyeket. Magyar nők és férfiak egyaránt teljesítsék kötelességeiket, vétessék fel magukat a névjegyzékekbe s a választás idején gerincesen teljesítsék önmagukért, családjaikért, gyermekeikért s a magyarságért kötelességüket. EGYESÜLETI ÉLET Az Erdélyi Muzeum Egylet Orvostudományi Szakosztálya f. hó 20-án este fél hét órakor a Magyar Kaszinó különtermében orvosi szakülést tart. Előadók: Dr. Koleszár László és dr. Filep Gyula. • A luteránus Nőegylet Liedermann-iinnepe. A magyar istentisztelet délelőtt 10 órakor lesz. Szolgál: Járosi Andor lelkipásztor. Délután 5 órakor isten- tiszteleti kereten belül lesz a magyar luteránus Nő- egylet Liedermann-ünnepélye, melyen a templom- építő Liedermannról Járosi A. beszél. Kárpáti Emil Mendelssohn VI. orgonaszonátáját játssza. Remé- nyik Sándor Liedermann-költeményét olvassa fel. Mestitz János csellószólót játszik, kiséri báró Manns- berg Margit. A templom fütött. Belépti díj nincs, csak perselyes gyűjtés. ír Az orvostudományi társaság előadásai. A „Societatea Ştiinţelor Medicale“ január I8-án délután fél 6 órakor a belgyógyászati klinika tantermében ülést tart. Tárgysorozat: Dr. Goia: A difteria modern profilaxisa. Dr. Teposu: óriási hydronepheosis. Vesekiirtás, gyógyulás. Dr. Jianu: Agydaganatok, Röntgen-képeken bemutatva. Dr. Pop A. és Dr. Popa R.: Elsődleges epithelioma a vastagbél flexura lienalisán. Dr. Popa és Dr. Rusu: Két megrepedt Aneuriomáról. Dr. Jancu és Dr. Benetato: A cra- niotabes Aetiológiájáról. • A magánalkalmazottak szakszervezete értesíti tagjait, hogy folyó hó 19-én, vasárnap délelőtt 10 órakor, az egyesület hivatalos helyiségében, Str. Co- gălniceanu, v. Farkas-utca 7. szám alatt, fontos napirenddel taggyűlést tart. * A „Kautsky“ Munkás Kultur-Kör 1930 január 19-én, vasárnap délután 4 órakor Bujor-elöadást rendez az Épitőmunkás Otthon nagytermében. Ez alkalommal szintekeiül az „Iván lelke“ cimü orosz mesejáték 1 felvonásban. Irta: Alexander Neverow. Fordította: Salamon László. Edgar Dacqué dr. prof. (München). £ Központi fűtés, vízvezeték és csatornázási ► berendezések tervezése és készítése ^ Pallós Sándor okleveles r' nészmérnök irodája Cluj, Strada N. lorga 7. — Telefonszám: Ö50. L-
