Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-02 / 1. szám (2. szám)
0 «SK Jubileumi meglepetés a Bethlen- . kollégiumnak: újabb vagyonelkobzás Közel ezer Isold erdejét akarják elvenni, amit jogerős ítélettel egyszer visszakapott volt — Az iratcsomók csodálatos útja a karói fórumok szövevényei között — Rablásról ár a bukaresti lap den határozat revideálandó. Etonek » határozatnak, Metre következtetésiek as alapját a vizsgálattal meghízott erdőiinspektor megállapításai képezték. Az inspektor pedig ezeket állapította meg: As inspektor bölcsessége A kollégium fa- és ©időszükségletét egy elfogult (nomanofob) szakértő állapította meg a tényleges szükségleten felül és az erdészeti szempontok figyelmen kívül hagyásával. Azt mondja az inspektor, például, hogy a kollégiumnak masszív nagy fő épülete van, ahoz nincs szüksége épületfára. Azt (Kolossvár, december 31.) Véletlen, de imomoru találkozása az eseményeknek: november 15-én volt háromszázadik évfordulója Bethlen Gábor fejedelem háltálának és két héttel azelőtt, október 31-én jött le a Chmitetnl Agrar-nak az az értesítése, amely a fcje- ddlem aagyenyodi kollégiumának ingatlanait másodszor fenyegeti kistáj átiitással. Ez a határozat azt hozza fel indokolásul, hogy a több évvel azelőtt befejezett é végrehajtott kisajátítás részben „tévedésen“ alapult. As elrabolt föld Tizenegyezer hold birtoka volt az ősi kollégiumnak, amiből majdnem nyolcezer holdat vetitek e!. Ami m^manadt, az is majdnem mind erdő. Az utóbbi időben a bukaresti Curentul kampányt intézett a Bethlen kollégium ellen ás olyanokat int, hogy o kollégium hamis állításokkal vezette volma félre a Comdtetul Agrárt s hogy megraboíta volna a jogigérvylő falusi lakosságot. Az ősi iskolától elvették a nyolcezer hold birtokot és mégis ő rabolta meg azokat, akik elvették tőle. Az iskolának 97 holdnyi szántója és 2470 hold erdője maradt meg, ennyit mentesített eddig az Agrárbizottság. Most „tévedés“ cimén az előre kikészített sajtókampány után ennek az erdőterületnek az egyik, jelentős részét kívánják elvenni. Ez az erdő úgy maradt meg az iskola számára, hogy a törvény alapján két címen érvényesítette igényét. Egyfelől a kollégium iskolái, internátusai, konviktu- sa, kórháza, a tanárok, tanítók, alkalmazottak tűzifa szükségleteire, továbbá be>lső telkeihez, épületeihez, bimtoiBiélküJ megmaradt tanyáihoz szükséges épület- fára álllitotta fel igényeit, másfelől azon a címen, hogy Nagyenyed városban egy tégla- és cserépgyára van, amihez tartozó erdőterületeit a törvény kiveszi a kisajátítás alól. Az agrárreforminak nevezett törvény mindkét igényhez minden kétséget kizárólag jogot és törvénye» ciánét adott. A meghagyott üszkös gerendák Ab fiai kollégiuminak tizenhét községben voltaik birtokai, amelyeknek nagy részét az iskolafenntartás, tudománynövelés céljaim a fejedelemtől örökölt kisebbik részét pedig saját miaga szerezte. A mezőgazdasági művelés alatt levő földbirtokának legnagyobb rész» és egy nagyon értékes erdeje Vingárd községben volt. Ezt teljesen kisajátították. Csak akkora területet mentesítettek belőle, amennyin a szeszgyár és a hozzátartozó gazdasági épületek állottak. A Comitetul Agrar határozata előtt » aj a ssercncsétlenség érte a kollégiumot, hogy a szeszgyár leégett és a birtoknak a gyárhoz tartozó részére sem ismerték ed a kollégium igényét. A többi 16 falu határában levő szántót, rétieket, legelőket szintén kisajátították, * puaatán csak az erdőkből hagytak meg 1631 holdat. A régi döntések Ennyi maradt meg a kollégiumi számára, amikor a kisajátítási ügy a harmadik fórumhoz, a Comitetul Agrárba* került. Itt — miért, miiért nem — a Felenyed községre tartozó iratokat külön iraltcsomó- ba foglalták és erre az egy községre nézve két határozatot hoztak 1925 március 11-én. Az egyik, 386-os számú határozat a falusiak fdülvizsgálási kérésének ad helyet b a másodfokon mentesített erdőből még több ssás holdat sajátít ki Felenyed község igénylői számára. A rnásilk, 387 számú határozat pedig elutasította a kollégiumot a törvény «lapján a tégla- és csierép- gyárához szüksége* «időrészre támasztott igényével. A többi 15 község kisajátítási iratait külön iratcsomóban. kezdték, s ezekre 1926 március 29-én hoztak határozatot együttesen és egyszerre. Itt dőlt el a kollégium múzsánál, azékáspueszák&i és alsóorbói erdőségeinek sorsa, melyek közül a muzsinai a fejedelemtől örökölt birtoknak volt a része, a másik kettőt pedig a kollégium szerezte. A Comitetul Agrar e harmadik, 303-a» számú határozatban a már előbb meghagyott 1631 holdon felül még újabb 869 holdat mentesített a kisajátítás alól a tulajdonos kollégium számára, a következő indokokkal: A szakértők véleménye szerint a kollégium szükségletének kétféle igénylés törvényes jogán nemcsak ez az újabb 869 hold felelne meg, hanem még 1269. hold erdő illetné meg a kollégiumot, tekintettel azonban a falusi lakosság szükségletére, e három község határán levő erdőkből csak a 869 holdat mentesíti. Ez a határozat leérkezett a megyei bizottsághoz, amely azonban ellentmondást látott a kétféle,, sőt három féle határozatok között, felfüggesztette a végrehajtást és előterjesztést tett a Comitetul Agrárnak. -.ju I Megnövelik az étvágyai Ebben az esztendőben 6okszor lehetett olvasni a kormány pártjához tartozó politikusoknak olyan nyilatkozatait, hogy az agrárreform 139. paragrafusa nem zárja ki a már befejezett kisajátítási ügyekre, való visszatérést és a hozott határozatok revízió alá vételével a falusi földműves lakosság újabb részelte- tését. Ilyen Ígéretek hatása alatt a muzsinai falusiak kérést adtak be a földmivelésügyi minszterhez, melyben kérték a falu határában mentesített kollégiumi erdők újabb kisajátítását azon a címen, hogy „hamis előadások és tévedés“ következtében mentesítették. A miniszter elrendelte a vizsgálatot és a vizsgálati jegyzőkönyv abból indulva ki, hogy a régi Erdélyben az erdők a mágnások és jogi személyek tulajdonát; képezték, a földművesek abból ki voltak zárva, ahoz a következtetéshez jutott, hogy a Comitetul Agrar utolsó határozatában mentesített erdők kisajátítón dók és általában mmállitja továbbá, hogy a kollégiumnak nincs és nem is volt cserép- és téglagyára. Ha volt valamikor akkor azt eladta egy nagyenyedi t akarók pénztára ok, mert az egyik euyedi takarékpénztár évi üzleti jelentésében egy tégla és cserép- gyár eladását helyezi kilátásba, amből azt következteti, bogy amit a takarékpénztár el akar adni, az nem a kollégiumé, hanem a banké. Az inspektornak e nagyszerű megállapításai nem veszik figyelembe azt, hogy a kollégiumnak a főiskola épülete mellett kertje, melléképületei, gazdasági tanyái is vannak, amelyekhez szüksége van épületfára s nem akarja * elismerni azt a lehetőséget, hogy Nagyenyeden nemcsak egy tégla- és cserépgyár van, «miinek a tulajdonosa egy takarékpénztár is lehet, hanem van más gyár is, aminek a kizárólagos tulajdonosa maga a kollégium. A szakértő mérnököt azért gyanúsítja elfogultsággal, mert magyar, de elhallgatja azt, hogy ennek a ma- . gyár mérnöknek a munkáját egy magasrangu állami erdész, aki született román, vizsgálta felül. Ennek az inspektornak ilyen megállapításai és vizsgálati felfedezései alapján indult a sajtókampány a kollégium ellen s ennyi az igazság abból az állításból, hogy a kollégium bárkit félrevezetett volna. Ezen az alapon igyekezett hangulatot csinálni a Cimentul-a szerinte kijátszott meghamisított, sőt ímegrabolt falusiak érdekében. Naiv Indokolás : „nem látták0 * az aktái Ilyen előzmények után érkezett meg a Comitetul Agrárnak a most, október 31-én kiadott értesítése, amely letiltja annak a határozatnak a végrehajtását, amely azt a 869 holdnyi erdőterületet mentesítette a kisajátítás alól és annak a régebbi, 387-es számú határozatát rendeli el, amely megfosztja a kollégiumot. a fa- és erdőigényeiitől. És az indokolás rendkívül érdekes! A felső bíróság indokolásban azt hozza fel, hegy áraikor a kedvezőbb határozatot, hozták, akkori az dőakíák, az előbbi iratcsomók nem állottak rendelkezésre. Hát hol voltak az iratcsomók, miért nem tudták az asztialfiókból kivenni? Olyan határozatot változtat meg ilyen indokolással a Comitetul Agrar, a legfelsőbb bírói fórurni, amire a törvény azt mondja, hogy a végrehajtás u*.án többé erre az ügyre visszatérni nem lehet. Az iiratcsomók rendelkezésre állottak a bírónak, akkor is, ha nem volt a kezében s csodálatos, bogy anélkül határoztak volna, mielőtt az iratokat megnézték. Tévedés címen majdnem ezer hold erdőt vesznek el most a kollégiumtól azért, mert iegy inspektori jelentés valótlan adatait vették alapul. Mert van á kollégiumnak gyára akkor is, ha száz inspektor állítja ennek az ellenkezőjét és van épületfa szükséglete, amire a törvény a tulajdonos igényének az elismerését irja elő. S amint az előbbi íelsőbirósági határozat megállapította, nem annyi erdő illeti meg a sajátjából a kollégiumot, amennyit számára mentesítettek volt, hanem ennél sokkal több. Ennek ellenére még amit meghagytak, most abból is le akarnak vágni. A muzsinaiak javára, azért, mert egy 387-es számú előakta tévedésből nem volt a kedvező határozat meghozatalakor az asztalon. És a történtek befejiezéseképen utolsó érdekességként még azt kell leszögeznünk: az az előakta, ami eltévedt volt a .bírói fórumok szövevényei között a aminek rendelkezésre nem állása miatt hozták volna meg a kedvező határozatot, nem is vonatkozik a muzsinaiak erdejére. Az a 387-es számiu akta a felenyed) erdőt ítélte a felenyedieknek. Az igazság nyilvánvaló Bizonyos, hogy a homályos tévedések özöne bo- rult egy tiszta igazságra. Mert tiszta igazság az, hogy a kollégiumnak a törvény biztosítja az eddig mentesített erdőket, amelyeknél többre van -igénye a törvény szerint. Igazság az, hogy a kollégium nem tévedett. S a fő igazság az, hogy nyolcezer holdat vettek el már a kollégium ősi vagyonából. Tehát borzalmas istenkáromlás az az állítás, hogy a kollégium, rabolt volna meg valakit. Az erdélyi román kultúra reprezentánsai a<z állapító fejedelem halálának háromszáz éves fordulóján elismeréssel emlékeztek meg a nagy fejedelemnek azokról a cselekedeteiről, mtólyekkel az itt élt (román nép kultúráját igyekezett emelni. A három évszázad alatt sok román ifjút nevelt fel a kollégium, amely j most a törvény helyes alkalmazását várja a sok téve- I désután. ■>wBMBismsMsm s 1 M AGYAR SZIÜftlSHASE Ufa újév napján este érakor: váf DIAKSZEBEEEM Sport-operette-revü 12 képben. Káprázatos fény! Világvárosi pompa! Ragyogó kiállítás! 12 uj díszlet! 300 pazar kosztüm! Főszereplők: Kondor 1.. Belegh Bébi, Solihy, Tompa, Ihász, Selmeci. )\ Jf' U Olcsóbb lett a szardinit PAS€lJ-r,íi, a Föposta : bII iţi
