Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-17 / 12. szám

4 JfBevettWtteilh XIII. EVF. 12. SZÁM.. G)lograe-Pöj,füma.-Poudre-Geme Croia? er-edeli ooraagoiäsrban Üauge el laaip nawadig rafts' ugyanaz a Rouge et Notr sohasem adja ugyanazt az illatot ha más-más emberek használják. Minden egyes esetben a bőr és a hat természetes illatával uiabb és uiabb osszhangszatokba egyesül, amelyek hasonlók ugyan, de csak annyiban, amennyiben két egyéniség hasonlíthat egymáshoz." anélkül hogy egyenlő volna Üképaelh/áetbaa keilerojes ,naegl^ajgtésbea nés^asül a "Rcu-g-G eiKonr ^ cikkek, vósóHás-átaxiL Cndckkxljék ct^ Óta diais^e^pes^Aa^i cűa kes^seggct s^oiadl feÍAMJ^á^ositássai. ^Mimniniwiiiwi'Miwiiiiii niiiiiiiiwiiiii tu i i ■■ iiiJiiiiTTrrBiTrniriTiinirT^^ —r^n^T7î^flrw;:;^7yiTT,yT~,',^,'-^,; A kolozsvári szakszervezetek összválaszti^áeya egyhang^ilag1 hozzájá­rult a Magyar Párttal kötött választási egyezményhez (Kolozsvár, január 15.) A kolozsvári szakszervezetek ifi. hó 15-én össaválasz tm ányi ülést tartottak az összes szervezet vezetősé­geinek részvételével. Az ülést Újhelyi Ferenc, a helyi szaktanács elnöke nyitotta me©. Meg­állapítja, hogy az egyes szervezetek képvise­lete a következő: épitőmiuinkások, vasmunká­sok, nyomdászok, vasúti munkások, dohány-; és gyufaigiyári munkások, alkalmazottak, fes­tők, könyvkötők, mhlázati és bőripari mun­kások, borbély- és fodrászmnnkások, cukor- gyári munkások, vendégi'pari munkások, élel­mezési munkások, faipari munkások, össze­sen 14 szervezet, amelyeknek 103 vezetőségi tagja van és taglétszáma 4664. Újhelyi Ferenc ismerteti a városi tanács­ban ttelyetfoglaló munkástanácscsok álltai vég zett munkát és az elért eredményeket. Ezután ßartalis Sándor, a kolozsvári pártszerv,ezet elnöke szólalt fel, mint a napirend előadója. Ismerteti a közigazgatási törvényt. A kormány nem iáéért változtatta meg a tör­vényt, hogy ezzel a közigazgatásban megala­pozza az autonómiát és demokráciát, hanem azért, hogy pártérdekeit érvényre juttathassa a, városi és községi testületekben. Ismerteti a Magyar Párttal, valamint a nemzeti paraszt­párttal folytatott tárgyalások menetét és eddigi eredményét. Bartalis jelentésére egyhangúlag tudomásul veszik, a Magyar Párttal kötött választási egyez­séget és felhatalmazzák a, tárgyaló bizottságot és a párt vezet^ségé^^-hogy a választás ügyét teljes bizalommal Vezesse le- Lucian Sándor országgyűlési képviselő. Végül az adó ügyben tesz terjedelmes jelentést és javaslatot ter­jeszt be er re vonatkozólag. Sorton®! kergették síét ©sf székely falu táncoló fiatalságát a csendőrök A csendőrök lesbe álltak és úgy lövöldöztek á mulatság közösségére Egy halott és egy súlyos sebesült (Marosvásárhely, január 15.) Az udvar­helymegyei Makkfalva lakosságát egy va­sárnap este rendezett és véresen végződött táncmulatság eseményei tartják izgalomban. A táncmulatság nagyon jó hangulatban kez­dődött, a helybeli csendőrség engedélyével s azon a csendőrörs két fiatal tagja is részt- vett. Táncközben az egyik legény leütötte az egyik csendőr cigarettáját, amelyik helyett UBirvo ILLAT S ZE UGYAR afapí/o/oft ^hpisfia azonban újból egy másikat ajánlott fel. Ta­lán ettől sértődhettek meg a csendőrök, mert úgy fél 9 tájban felszólították a táncotokat, hogy. menjenek haza. Szóváltás keletkezett és közben a csendőrök puskatussal is biztatni kezdték a mulatozó társaságot, mire fiuk és leányok vegyesen menekültek a tánchelyi­ségből. A falu fiatalságának előadása szerint ezután a csendőrök az udvaron lesbe álltak és onnan tüzeltek a menekülőkre. A golyók súlyosan megsebesítették Csergő Ist­ván 25 éves legényt és holtra sebez­ték Fazekas Pál 19 éves legényt, a falu egyik legmódosabb gazdájának fiát, aki tüdőlövést kapott. A csendőrök ezzel szemben azt állítják, hogy a legények támadták meg őket és dulakodás közben véletlenül sült el a fegyver. A sebe­sülések és a haláleset roppant izgatott han­gulatot teremtettek és csak a falu idősebb és higgadtabb Sárijainak közbelépése akadá­lyozta meg a további súlyos eseményeket. A halott Fazekas Pált, Weisz dr. parajdi ható­sági orvos és Sámuel dr. erdőszentgyörgyi hatósági orvos is megvizsgálták és megálla­pították, hogy a lövést néhány méternyi távolságból adták le rájuk. A lakosság között nagy a felháborodás, a ha­tóságok a véres táncmulatság ügyében meg­indították a vizsgálatot, A „Kék madár“ Kolozsváron Költészet és valóság ölelkezik abban az egyedül­álló művészetben, amelyet az orosz „Kék madár” társulat reprezentál. Berlinben kelt életre a hábo­rú u'tán ez a különös zamatu és egészen egyénien, orosz bensőséggel, szláv lélekkel átitatott színpadi produkció. Egészen nemzeti színpadi műfaj, amely más náció teremtő szelleméből néni fakadhatott, csak kizárólag az orosz karakterből, az orosz lélek­ből. Nem osztályozható, nem rubrikázhaltó egyetlen szinpadi sablonba sem. Keveréke a primitiv nép­művészetnek, az ősi bábjátéknak és a naiv vaudevil- lének, de mindezeknek az ötvözetét nemes fémmé, aranymárkájuvá finomítja a modern orosz géniusz találékonysága és ötletgazdagsága. Villanásszerü, rövid jelenetezések ezek. Egy mé- labus szláv dalnak, vagy a népiélek ősi humuszá­ból kisarjadt 'tréfás rigmusnak, a Volga és a Don partjáról a nagyváros szinpadi légkörébe áttelepí­tett költészetnek vizuális megjelenitései. Felejthe­tetlen képpé varázslódik a Volga-dal szivbemarkoló melódiájának színpadra alkalmazása, amelynek ha­tása alatt torkunkat könnyek csiklandozzák. Egy semmiség tulajdonképen és mégis a legtöbb, amit szinpadi illúzió nyújthat. A háttér viharosan égő, narancssárga ég, kopár partokkal, amely előtt a világ legsiralmasabb, legüzöttebb, festőién rongyös söpredéke szinte hozzá van tapadva a vontató kö­télhez. És halk sóhajjal énekli ez a szá­nalmas csoport a Volga-dalt. De hogyan énekli? Nem is ének ez, hanem a fájó, agyonkinzott, ver­gődő szívből csorduló véres panasz. Az egész orosz bánat keleti mélabujával és kiszikkadt reménytelen­ségével vonaglik ebben a szemléltetően megjelenített dalban. De az emberi fájdalmak forrása mellét t felbu­zog utolérhetetlen megjelenítésükben a humor ne­dűje is. Uccai énekesek szerenádot adnak. A füg­göny szétnyílik s a fekete drapéria előtt négy hor­dón állanak az énekesek. Agyagsárga tónusu szob­rok, rongyos uccai igricek, akiknek merev pózában, fantasztikus öltözetében Spi'tzweg biedormeyer hu­mora csillog. Különös intonálásn dalt dúdolnak. A dal életre kel az ajkukon, szivek dobognak a rit­musuk mögött és mégis valami álomszerű emlék, ha­tását keltik. Más jelenet: 'törpék ülnek egy neves fatörzsön. Vidám, mókás dalt énekelnek. Rövid lábuk és ke­zük groteszk mozdulatokkal verik a melódiához a taktust. Nézzük, hallgatjuk őket és azon vesszük észre magunka'í, hogy Hófehérke hét törpéinek vi­lágába jutottunk. Táncos egyvelegek a népviseletek pazar sziner­giáiba libegnek szemeink előtt s a dalokban, melye­ket a táncos párok énekelnek, felcseng forrástiszta­sággal az orosz nép romlatlan dévajsága és egysze­rűsége. Kintornás vándor komédiáscsapat áll a szín­pad közepén. A trupp csak három tagból áll. A kintornán nyekergő viharvert, ősz csavargó, egy vánnyadt, gyötrött testű artistaleányka és a zene­kart nagy dobbal és cintányérral kiegészítő, bohóc- nadrágos fiú alkotja ezt a furcsa együttest. A kin­torna hamisan panaszkodik, a dob néha-néha vásot- tan belepuffan ebbe a szánalmas muzsikába s a kislány mint a sorsnak legszámüzöttcbb Hamupipő­kéje valami szivet megindító félénkséggel követi madárhangocskáján a beteges dallamot;. Úristen! Honnan veszik ezek az orosz komédiások azt a mély közvetlenséget és lelkiséget, amellyel tartalmat tud­nak önteni ilyen papirosvázu semmiségekbe. Minden jelenetet, a legjelentéktelenebbnek látszó dalocskái is dekorativ hatáskeltéssel építenek fel. A gyermek- mesék illusztrációi s a legraffináltabb expresszio­nista kifejezésmód találkozik szinpadkiálitó művé­szetükben. Sehol egy rikító folt, a helyzet groteszk - ségével való visszaélés, vagy túlzás nem zavarja meg a feltétlen művészi összhangot. Ha lehet ezt a paradoxont használni produkció­jukra, azt mondhatjuk,- hogy a Kék madár 'teljesít­ménye lirai dramatizálás. Mert a legtisztább, a leg- szüzibb lira adja meg ezeknek a csodálatos szin­padi jeleneteknek a vezérszólamot. A Kék madár­nak Jushni a konferensziója, aki modern frakkos megjelenésével, fölényes élcelődéseivel összekötő ki­dül szolgál a modern nyugattól az ősi szláv lélek­hez. K. L. !l BÚTORT I Jó minőségben, modern kivitelben, Jutányos árban Székely & Réti Bútorgyár Rl.> nil Târgu-Huresen vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — Világ- márkás zongorák nagy választékban

Next

/
Oldalképek
Tartalom