Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-02 / 1. szám (2. szám)

IU 1 XII. XV F. 399. SZJM. B9GB w» » . a«’-&attoâ<t«3BaB Borolvapenge iveâ aeil hlperéles spacij» Ilsen erlsazakâl! borotvAlăsâra alkalmas. A Diákszövetség céljaira befolyt adományok meg­haladják a háromszáz­ezer lejt Két «Mtendfível ezelőtt mozdult meg az erdélyi magyarság a szegénysorsu ifjúság érdekében és ez a két esztendő az áldozatos magyar kisebbségi ön­tudat sok szép példáját nyújtotta. Elismeréssel ál­lapítjuk meg, hogy sokan vannak, akik a diákse- gélyző akció fontosságát első pillanatban felismer­ték és tisztában voltak vele, hogy ifjúságunk pusz­tulása, a szellemi és kulturális frontról való vissza­szorulása égisz népünk katasztrófáját jelentené moat i*, de különösen a jövőben. Ezért tehát min­dent meg kell tennünk értük és szűkös kenyerün­ket is meg kell osztanunk velük, ment ez ma egyike a legégetőbb magyar problémáknak. Amikor ezt le­szögezzük, ki kell emelnünk azok önzetlen munká­ját is, akik időt, fáradtságot, semmit sem kiméivé, már két esztendeje dolgoznak és akiknek nagy rész­ben köszönhető a diáksegályző akció eddigi nagy sikere. Bár több irányban volt igénybe véve ebben az évben a magyarság, rövid idő alatt mégis 300.000 lejt adott össze a nemes célra, ami elismerésre mél­tó cselekedet, de buzdító példaként kell hogy álljon azok előtt is, akik ezen a téren még nem tettek ele­get kötelességüknek. Az akció javára egyébként njabban a következő adományok folytak be: Szabó Imre Székelyudvarhely 750.— lej Dr. Balogh Arthur Kolozsvár 500.— „ Schartnor Sándor Arad 300.— „ Szlinsky Vilmos Lugos 720.— „ Margetits Lajos Lugos 720.— „ SzaJtmári Szabó és Szücsipar Társ. 500.— „ Bikfalvy Albert Szatmár 500.— „ A Magyar Párt tagozataitól 1929 Óv végéig begyült adományok 81220.— „ Összesen . . 85210.— lej Eddiír befolvt adományok összege 223878.— lej Összesen . . 309088.— lej. BÚTORT jó minőségben, modern kivlt@!besi,jutányos árban Siá±sif & fóti Bútorgyár nil VSrgu-Mureseu vásárolhat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek. — Világ« márkás zongorák nagy választékban | >72nm cloci siXarci •aem tr az ismert ^ÄrenucjejatekrÄ caceí-n. a aandai/áX szépBg uj ápoids^g^-KSl vök azó. amidőn a rvtsx&ftg» agy Ka önnek megfejt«®«. A Rouge er Not, hölgyeim, d mdnya, töt még t$hb is érméi; Rouge at Not az mány lélektanénak az eredményein alapszik Életünk, hölgyem már nem olyan egyszerű többé. Régertta egyedül érzés ufcn székesegyházakat építenek, ma azon­ban as fflatszarekot az orvos.« vegyész és a jasahológus segítségével komponál, V Ennek ellenére a Rouge e* Not Hátának álommeséjében senki sem sejti annak« munkának a nagyságét és nehéz­ségét amely megalkotásár megdözfes. cau.de Cologne -Parfum.- Pcnidre-Creme _______ Csakis eredA csoraaa&adoán _________ Üképfyelhdeüeta. loeilenaßs .naeglepietésbea ocs^-esül a "Ro’uqä et Noir» * cikkek vásáj^ásáajál. ú^feMödjék a£ Öa 'dloXs^e^e&éajéi aki készséggel- lositássai. Nap tárrefor ok Pár napig most a naptár által mért idő az ak­tuális. Ennek a pár sornak az abtulitását azonban neon ez, hanem egy most megjelent röpirat adja. A röpirat maga már azért is érdekes, mert na­gyon előkelő helyről. származik. A Népszövetség égi­sze alatt működő International Fixed Calendar Léauge adta ki s nagyon alaposan és szemléltetően azt bizonygatja, hogy a mi most érvényben levő nap­tárunk mennyire nem szolgálja már az ember szo­ciális kényelmét A röpirat nem magyarázza meg, hogy ezalatt a „szociális kényelem“ alatt közelebbről mit ért. Érved­ből, okoskodásaiból azonban kiderül, hogy mire gondol. Arra gondol, hogy a mi ma érvényben levő nap­tárunk idő és ün neptaeosztásai nem racionálisak, nem felelnek meg a mai termelési és élethigiéniai rendnek. Elavult. A mi naptárunk n— mondja a röpirat — egy olyan embernek készült, amelyik még szabadabban és fölösebben rendelkezett az idejével, mint mi. Ezt a megállapítását azután a röpirat megpró­bálja igazolni s főleg azokon az ünnepeken akad fel, amelyek egy évben sem esnek a bét ugyanazon nap­jára. Erősen kifogásolja például a röpirat) a kará­csonyi ünnepek esésének illetve napdátumának moz­gó jellegét. Az idén szerdára esett a karácsony, jö­vőre csütörtökön lasz, 1931-ben pénteken, 1932-ben, miután ez szökőév lesz, vasárnap. Ez — a röpirat sze­rint — egyáltalán nem ideális, mert a legideálisabb az, ha a karácsony első napja hétfőre esik, mert ak­kor szombat délutántól, szerda reggelig zavartalanul ünnepelhet mindenki. Az ünnep ünnepmivolta telje­sebb és nyugalmasabb így. Egy ilyen beosztású ka­rácsony jobban megfelel a nagyvárosok életének s annak a munka, kötelesség és civilizatorikus szöve­vénynek, amelyben a miai ember él. A röpirat tehát — hogy a követeléseit összefoglal­juk — egy állandóbb és szilárdabb naptárbeosztást kíván; ahogy a röpirat mondja: a naptár egyszerűsí­tését. Az évnek — tervezete szerint — tizenhárom hó­napból kellene állnia s akkor minden, egyéb ésszerű előnyön kívül mindig hétfőre esne a karácsony is... Hasonló reformisztikus törekvések, melyek ér­vényben levő naptárunkat a köznapi élethez való leg­teljesebb akkomodálásbam kívánják feloldani, újab­ban nagyon sűrűn jelentkeznek. A fix ünnepekkel szolgáló tizenhárom hónapos tervezett, amit most a Népszövetség ez előkelő szakosztálya is magáévá tesz s egy világkongresszuson kivan keresztülvitetni, már többször felmerült. Nincs kizárva az sem, hogy keresztül megy. Vallásellenes karaktere valójában nincs, — illetve nem helyezkedik más ideológiai bá­zisra, mint az eddig törvénybe iktatott, nem egyházi de polgári kalendáriumok. Egy nagy ellenfele ennek a tizenhárom hónapos tervezetnek, ha diskussióra kerül, mindenesetre lesz, még pedig Amerika, mely ezen a téren is egy spe­ciális kalendáriumot propagál az úgynevezett öt na­pos munkahetet. Az öt napos munkahét-kalendárium szerzője John J. Raskobs, a General Motors Corporation pénz­ügyi komitéjának elnöke. Ez a tervezet semleges az ünnepekkel szemben. Mindenki akkor ünnepel, ami­kor akatr —r mondja ez a kalendárium reformátor, — a lényeg az, hogy a naptár a munka elvén épüljön s már eleve, a berendezésével szolgáljon olyan 'megoldá­sokat, amelyek redukálják a munka által kitermelt szociális problémákat. Oldja meg például, vagy leg­alább is járuljon hozzá a munkanélküliség problémá­jának megoldásához. Ha minden ötödik nap szünet- nap, akkor csökken a munkanapok száma, vagyis több munkás dolgozhat a termelés eddigi tempójá­nak és fejlődési vonalának betartása mellett. Ez a tervezet azonban nem áll egyedül a maga nemében, sőt a tizenhárom hónapos tervezetbej együtt a reform merészségének tekintetében minden naptár- reform) eltörpül és elhalványul amellett a terv mel­lett, amit a mai Oroszország nem csak propagál, de már meg is valósított. Oroszországban pár hónapja, pontosan október elseje óba, uj naptár van érvényben. Eteerint a nap­tár szerint a hónapoíknak, napoknak nincs neve. Min­den év szabályosan tizenkét részre oszlik e ezeket a részeket az egymásután kövotkező római számok jel­zik. A reform lényege azonban nem ezen van, hanem azon, hegy a munka minden üzemben és hivatalban folytonos. Szünetnap, amikor azután, minden jellegű és természetű mlunka áll, csak öt van évente, az orosz forradalom öt ünnepe. Az nj orosz naptár ezek sze­rint tehát nem ismer pihenőnapokat a mi értelmünk­ben. A munka szakadatlan. Viszont törvénybe ki­mondja, hogy minden ember minden ötödik nap sza­bad. Ez a szabadnap azonban úgy kell, hogy essék minden egyes emberibe, hegy munkakörnyezetében a munka ne szakadjon meg. Minden üzemen belül tehát a munkások felváltva veszik ki külön csoportokban a szabadnapjukat. Az oroszok, amjmt látjuk, a naptár terén is a legradikálisabbak. Európa, illetve az a népszövetségi intézmény, amelynek a tervezetét legelső sorainkban ismertettük, minden eseftre el fog zárkózni ez elől a megoldás elől. Az orosz tervezetnek ugyanis nem­csak a beosztása, de az ideológia bázisa is idegen Európától. Viszont bármennyire más, lehetetlen nem látni, hogy valójában ugyanannak az elvnek a következe­tes végigvitele, mint amit maga a genfi röpirat fel­vett. Az orosz tervezet radikálisan és matematikai kö­nyörtelenséggel viszi keresztül azt a naptárracionali­záló törekvést, ami a genfi és amerikai tervezetben is megvan, reformisztikus belátásában azonban idomul a régi és beidegzett ősi naptárvisióhoz. (G. G.) UBIf\c> JLLATSZEUGYÁR., cfapíío/oft poének ' ÁiocmqtáSór féaiÉ, KSV PUDERET o mr KÖLNIVIZE1

Next

/
Oldalképek
Tartalom