Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-15 / 10. szám

2 XIII. EVF. 10. SZÁM. az amerikai bankok magukra vállalják a nemzetközi jóvátételi bank Amerikára eső alaptőkéjének jegyzését. A tervezet szerint a résztvevő államok közül Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Belgium, az Amerikai Egyesült-Államok, Japán egyen ként 8-8 millió dollárt, összesen tehát 56 mil­lió dollárt fizetnének be a 100 millió dolláros alaptőkéből, mig a fenmaradó részt a többi aláiró hatalmak jegyzik. Kedvezően halad a német jóvá­tételi szerződés ügye (London, január 13.) A Reuter távirati iroda hágai tudósitójának jelentése szerint Tardieu tegnapi tárgyalásai után a szank­(Genf, január 13.) A népszövetségi tanács 58. ülésszakát mély benyomást keltő beve­zető szavakkal nyitotta meg Zaleski lengyel külügyminiszter a tanács elnöke. Zaleski lát­ható megindultsággal méltatta Stresemann erőteljes egyéniségét, pihenést nem ismerő munkaerejét és azokat az óriási szolgálato­kat, amelyeket az elhunyt német külügymi­niszter pályája alatt a világbékének tett. Za­leski hangoztatta, hogy a német államfér­fiaknak át kell venniök Stresemann elveit és akkor bizonyosra vehető többek között az is, hogy a német-lengyel viszony már köze­lebbről sokkal szivélyesebbé alakulhat, mint amilyen az utóbbi időben volt. Schubert né­met külügyi államtitkár Németország kép­viselője a tanácsülésen köszönetét mondott a meleg szavakért s Ígéretet tett arra, hogy a német külpolitika iránya a jövőben sem lesz más, mint amit Stresemann is maga előtt lá­tott. Újabb jelentés a német jóvátétel részleteiről (Hága, január 13.) A német és francia szakértők ma délelőtt a szankciók ügyében megbeszélést folytattak. A déli lapok szerint sikerült az ellentétes álláspontok között ha­tározott közeledést előidézni. A megbeszélések végeztével a hat hata­lom jogi szakértői folytatták a pénzügyi kér­désekben létre jött megegyezések megszöve­gezését. A délután folyamán a nemzetközi pénz­ciók ügyéről kijelentette, hogy ebben a kér­désben megegyezés még nincsen, de a megbe­szélések kedvező mederben haladnak előre. A tudósitó azt az információt kapta, hogy a német jóvátételi kérdésben pénzügyi tekintetben csaknem az összes problémákról megegyezéssel döntöttek. A mai ülésen meg­kezdik a második hágai értekezletet záró jegyzőkönyv tervezetének előkészítését. A német delegáció engedett álláspontjából a terminusok kérdésében és már nem ragasz­kodik ahhoz, hogy a fizetések a hónap vé­gén történjenek, hanem belement abba, hogy a terminusok a hatalmak kívánságaihoz ké­pest, a hónap közepére essenek. A hatalmak viszont más kérdésekben tanúsítottak enge­dékenységet. intézet kérdésében az Anglia által beterjesz­tett módosító javaslatot vitatták meg. Tar­dieu elutazásának pillanatáig állandóan tár­gyal s este kilenckor utazik Párisba. (Hága, január 13.) Danzig megbízottai és a hitelező hatalmak között ma Hágában meg­egyezés jött létre, melynek értelmében törlik Danzig százhatvan milliós jó­vátételi kötelezettségét. Danzig szabadállamnak mindössze egy már régebben megállapított tizenötmillió arany­márkás jóvátételt kell fizetnie. A megálla­podást a hágai értekezlet zárójegyzőköny­vébe is felveszik. Az influenza Az influenza nem veszedelmes, csak tü­dőbeli komplikációi révén. Gyakran hagy hátra lésiókat, me'yek az idők folyamán kró­nikus betegségeket idéznek elő, mint aszt­mát, katharust, emphisémát. Hogy a bajt el­kerüljük, egyetlen gyógyszer alkalmazható sikeresen. Ez a Poudre Louis Legras, niely az 1900. évi világkiállításon a legmagasabb dijat nyerte el. Pillanatok alatt enyhíti és gyorsan gyógyítja az asztmát, katharust és légzési nehézségeket. Kapható minden gyógy­szertárban és drogueriában. — Képviselő : I. Lieuze Bucureşti, Calea Moşilor 137. A Savon Caaum a legkeményebb szappan, ezért a íegkissebb da­rabja is használható. Francia gyártmány  nagyváradi törvényszék a kény­" szeregyezságek ellen (Nagyvárad, január 13.) A Keleti Újság vasárnapi számában megírta, hogy a nagy­váradi törvényszék három kényszeregyez- ségi kérelmet utasított vissza. A visszautasí­tás indokolását, amelyet jogásza és kereskedői körök nagy érdeklődéssel vártok, hétfőn is- mentette Dobos Constantin biró. Az indotkolás elmondja, hogy hat hónap óta, — amióta a kényszeregyezségi törvény érvényben van, — a bíróság meggyőződött arról, hogy a kény­szeregyezséget kérők legnagyobb része rossz­hiszemű. Az illető kereskedők nagyrésze csak adósságuk megfizetését akarja késleltetni és a biztosítási végrehajtást akarja elkerülni. A bíróság meggyőződött továbbá arról is, hogy a kérvényezők a kényszeregyezség elfo­gadása esetén is állandóan felebbezuek az 5000—30.000 lejig terjedő bírósági költségek megállapítása ellen azzal a szándékkal, hogy az eljárást még jobban késleltessék és a fize- I tési határidőt kitolják. Ugyanezt célozza a sok betegségbejelentés is. A legtöbbször fize­tésképtelen kereskedő csak 50 százalékot ajánl fel, noha aktívái sokkal nagyobb kvótát is meghívnának. A nagyváradi törvényszék indokolása Nagyvárad közgazdasági és jogászi köreiben rendkívüli nagy feltűnést keltett. A Népssöveiség: megiiyüő ülésén Zaleszki elnök megindulfan méltatta az elhranyt Stresemann érdemeit Jáklya gyúl az éjöen (26) Jrta: SeÖesi Samu — Elkéstünk? És mióta? — Kezdettől fogva. Én a német theatristák- nak már az átalakitáskor kiadtam. — A németeknek?! — Kérdezte Wesselé­nyi erős hangnyomattal. És ez a megnyugtatás arra nézve, hogy nem árt?! — Értsen meg kegyelmed. Legutóbbi bécsi tartózkodásom alatt, barátaim arra kértek, hogy úgy a kolozsváriak közül többeknek, mint a ka­tonai köröknek az a kívánsága, hogy itt koron­ként német színjátszók is produkálhassanak elő­adásokat és ezért a játéktermet bővítsem ki s adjam a németeknek. Biztosítottak arról, hogy kiváló színjátszók és énekesek lesznek gyönyö­rűségére a publikumnak. Nézze meg és ítéljen. — Invitálni merészel? Nem elég, ha kegyel­med bűnös, engem is bűnre csábit? Hát azt hi­szi, hogy egy Bécsben lebzselő sehonnaival van dolga? — Nem adtam sértéssel okot arra, hogy ilyen infámis szavakkal illessen. — Okot adott azzal a tettével, hogy ismét németeket plántál ide. — Ezek is a kultúrát szolgálják. — Azt a kultúrát, amely nemzeti növelé­sünket elnyomja, nyelvünket megöli. Kezünket lábunkat megkötözi és nemzet-gyilkosoknak szolgáltat ki. Ezek már is sokat legyilkoltak kö­zülünk. Úgy látom, hogy kegyelmed is halott, mert halott mindaz nekünk, aki nyelvünket nem beszéli. Ez a kegyelmed kultúrája. De nekem nem kell. Én nemzetem nevében megvetem ezt és mindazokat, akik ilyen elnyomó kultúra szol­gálatában állanak. — Ha kegyelmed mindenképpen okot ke­res arra, hogy sértegessen, csak rajta! — Én hallgatok! — Arra volna ok, azt nem kell keresnem! a gondolat is undorít, annyi elfajulást juttat eszembe. Hát adja kegyelmed a játéktermet csak a németeknek és civilizáljon itt bécsi gusz­tus szerint. Nekünk is melesz rá a feleletünk. Azt feleljük, hogy a német színjátszás ellen til­takozunk és a magyar színjátszásnak templo­mot emelünk. Felépitjük Thália templomát és odajárunk imádkozni nyelvünk és nemzeti mű­velődésünkért, amit kegyelmetek el akarnak nyomni. Igenis! Itt e pillanatban vegye tudomá­sul kegyelmed és adja tudomásul Bécsben is, hogy felépitjük az állandó színházat, ha tetszik, ha nem. Felépitjük akkor is, ha minden osztrák­német és osztrák-magyar ellenünk esküszik! Dixi! Ezzel sarkon fordult és ott hagyta a hüle- dező grófot, akit, ha Wesselényit a heve el nem ragad olyan hirtelen, talán arra is rá tudott vol­na venni, hogy tervét megváltoztassa, mert alapjában nem volt gonosz, csak ingadozó ka­rakter. Hamar hajlott a rábeszélésekre. Wesselényi még azon nap felkereste bará­tait, akiknek keserű panasszal mondta el, hogy a magyar színjátszás, a magyar szükkeblüség miatt ismét hajléktalan. Mikor Wesselényi be­szédében megemlítette azt a veszélyt, mely a né­met színészet behozatala miaţt a magyar szín­játszó társaságot fenyegeti, Jósika Antal felál­lott, esküre emelte kezét és felfogadta, hogy soha olyan játékterembe be nem teszi a lábát, ahol német nyelvű előadásokat tartanak. Erre az összes jelenlevők felállottak és hasonló fo­gadalmat tettek. Nemsokára benyújtották az országgyűlés­hez az állandó színház építésére vonatkozó elő­terjesztést, amit a Karok és Rendek egész ter­jedelmében elfogadtak. Ezután megalakították a t heat ralis comissiot, gróf Teleki Ferenc, báró Bánffy József, br. Wesselényi Miklós, br. Tho- roczkay József, gróf Teleki Lajos személyében, akik gyűjtést rendeztek és a Farkas-utcában az állandó színház felépítésére, telket vásároltak. A pénzadományok mellett, az építéshez szük­séges anyagok: kő, fa, mész, tégla és minden egyéb, kitelt a közadakozásból, de azért évek kellettek ahhoz, hogy az állandó szinház fel­épüljön. A Wesselényi Miklós által készített gyűjtő könyvecskébe jegyeztek be minden ado­mányt, melyet az építtető bizottság pontosan vezetett. De addig is mig az állandó szinház fel­épül, folytatni kellett valahol a színjátszást. Er­ről is Wesselényi gondoskodott. Nem lehetett ugyan fényes játéktermet találni, de a Wesse- lényi-ház közép-utcai telkén* egy hatalmas ló­iskola állott, amelyet játékszínné alakítottak át« Ha nem is volt díszes, de — amint Bethlen Elek gróf megjegyezte, a „hazafias érzés, szépnek és hasznosnak találta.“ Mig a lóiskola átalakítási munkálatai foly­tak és a színjátékok szüneteltek, Wesselényi és Kotsi János azt tervezgették, hogy a színjátszást ki kell terjeszteni Erdélyben Marosvásárhelyre és Magyarországon Nagyváradra, Debrecenbe, Miskolcra, Szegedre. Énnek a tervnek a meg­beszélése szükséges az egész társasággal. < * Később a középutcai úri kaszinó telke., (Folytatjuk.),

Next

/
Oldalképek
Tartalom