Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-12 / 8. szám
WGeamUiwfo XIII. ÉVF. 8. SZÁM. AZ ÍRÓK Nem igaz humoreszk Az erdélyi írónő a szokásos irodalomtörténeti leckében részesíti fiacskáját és egy pálcával mutogatja nagyjaink arcképét: — Ez Áprily bácsi, ez Bartalis, Bárd Oszkár, Kuncz, Bigét), Nyirö, Tabéry, Reményik bácsi... Kisfiú: — Ezen képen miért van gyászfátyol? írónő: — Az nem gyászfátyol kicsikém, hanem apuka kritikát gyakorol. Mikor valamelyik bácsi könyvet ir, akkor apuka a lapokba szép, elismerő cikket ir s lelkiismerete megnyugtatására itthon a képére gyászfátyolt akaszt. Kisfiú: — Mama, mi van a képekre ráírva? írónő: — Azt úgy mondják, hogy „dedikálás“. Mikor az iróbácsik ki nem állhatják egymást, akkor a képükre, vagy a könyvükre ráírják a nevüket és elküldik, hogy a másikat egye a méreg. Kisfiú: — Kik ezek itt külön akasztva? Iróné: — Ezek Gyallay bácsi, Szentimrei és Tamási bácsik. Kisfiú: — fis miért vannak külön akasztva? írónő; — Mert most ők szeretik egymást a legjobban és ha megtudnák, hogy apuka külön akasztotta, apukát felakasztanák. Kisfiú: — Ezeket a vastag, színes krétavonalakat ki rajzolta a képek köré? Iróné: — Korai meg tudni neked ezt kisfiam. Azt úgy hívják, hogy „világnézeti különbség“. Ezt a vonalat egy Írónak még meggyőződése ellenére sem szabad átlépni... Volna még egy ilyen vonal, a tehetség-vonal, de ezt viszont kevés író meri átlépni... Nehéz kérdések ezek neked még kisfiam. Majd a „csoportosulások“ tárgyalásánál bővebben ki fogom fejteni. Kisfiú (durcásan): — En most akarom hallani a csoportosulásokat. Iróné (megrettenve): — Említeni sem szabad most még, mert megharagszik Kisbánbácsi. Kisfiú (kíváncsian): — Melyik ezek közül Kisbánbácsi? Iróné: — Ez itt legfölül, ö vezeti ezt a sok irót... El se tudná vezetni, ha nem segítene neki Keménybácsi... Keménybácsinak van egy varázsszava és csak kimondja, hogy „Helikon“! — Erre ez a sok iró otthagyja a feleségét, gyermekeit, foglalkozását s' ha van pénze, ha nincs, mind megy Vécsre „heli- konozni“, ahol Keménybácsi nagyon jól bánik velük és nem dobja a kaszatömlöcbe. Kisfiú: — S mit csinálnak Vécscn? Iréné: — Mondhatnám semmit, csak hallgatják Kős bácsit, aki egy szép nagy kertben a virágokról beszél nekik három napig. (Mit is beszélhetne egyebet?) Erre mindenki félreérti Kós bácsit és veszekednek, az újságok pedig azt írják, hogy „fontos irodalompolitikai és kulturális kérdéseket vitattak meg“. Kisfiú: — Hát az irőnék azalatt mit csinálnak? Megjelent és Romániáiban isméi kapható a butiafiGSti AZ EK ürniarÄps ! Első könyv: a férfinek Második könyv: a nőnek Harmadik könyv: a gyermeknek. Tö - b mini 803 ©fdal, gyöfiyötä kötésben. Teljes világtörténelem Teljes világirodalom története Teljes magyar irodalom története Ki találta föl? (Az összes találmányok jegyzéke) A sport rekordok táblázata Társas játékok, stb., stb. kva 100 Sei Ára 00 lel Megrendelhető a Keleti Újság könyvosztálya utján (Cluj, Piaţa Unirii), Vidéki rendeléseknél portóval 115 lei küldendő írónő: — Adósságot... Most legalább tudod, mi az a csoportosulás. Kisfiú: — Jaj de jó dolog. Ha megnövök, én is csoportosulni fogok. Iróné (elsápad): — óvjon tőle kisebbségi szellemünk és ha élek, inkább kitekerem a nyakadat. Kisfiú (értetlenül): — Miért? Iróné: — Mert én más irodalmi csoporthoz tartozom. Kisfiú: — Te is iró vagy? Iróné: — Még nem, de tudnod kell, hogy Erdélyben sok Írói csoportosulás van. Apuka mindenikhez nem tartozhatik, azért úgy egyeztünk meg, hogy megosztjuk egymás közt. Neked pedig hozzám kell tartoznod. Apukádnak is én parancsolom meg, hogy hova szabad tartoznia. Kisfiú (őszintén bámulja anyját): — Es hogy tudsz naponta főzni s annyi irodalmi társasághoz tartozni ? Iróné: — Azoknak nem muszáj dolgozni, csak odatartozni... S az könnyű. A kisfiú elgondolkodik... Pár percig mindaketten hallgatnak. A nagy csendben a szomszéd szobából pattogó női hang hallatszik át: — Azt nem úgy mondják, hogy „mellény“, hanem úgy, hogy „lájbi“. Férfihang: — A Kriza-gyüjteményben nem találom. Ha maga nekem nem beszél precízül székelyül, elsején mehet is Rózsi. Én azért fogadtam fel magát, hogy perfekt beszéljen székelyül, ahogy otthon Lövétén szoktak. Kisfiú (nyugtalanul): — Ki veszekedik ott benn, mama? írónő (megnyugtatja): — Semmi, semmi, fiam. Apuka tanulja a székely dialektust, mert könyvet akar írni ellenük. Azért fogadtunk székely cselédet. Kisfiú (kíváncsian): — Kik azok a székelyek? Iróné: — Az valami veszekedő, békétlen nép, akik egész héten dolgoznak, vasárnap a templomba mennek s ott fuszulykát esznek, utána pedig megbontják az erdélyi Írói egységet. Kisfiu: — Mi az az „erdélyi írói egység“ ma- muka? írónő: — Az erdélyi Írói egység? Hogy is mondjam csak? Az egy gyönyörű példa, amit a magyar- országi Írók elé szoktak állítani és azt mondják a csúf veszekedő magyarországi Íróknak: — „Nézzétek az erdélyieket. Ott nincs magyar, zsidó, székely, katolikus, református, unitárius iró, gróf-iró, báró- író, progresszív, konzervatív, agresszív és hitbuz- galmi iró. Ott csak kisebbségi iró van..." Ezen aztán itthon apukáék nem mernek kacagni. Kisfiú: — Ugy-e, ha „kisebbségi iró“ azt teszi, hogy az itteniek kisebb Írók, mint az ottaniak. Írónő: — Azt fiam, azt; illetve bolondot beszélek. Nem fiam, nem. A kisebbségi iró olyan iró, aki tíz esztendő óta küzd a pennájával népe sorsáért es népe ezért hálából nem veszi meg a könyvét. Kisfiú: — Akkor miért küzd? Iróné (elszólja magát): — Hát mit csináljon, ha egyébre nem való?... Illetőleg ez a hivatása. Szép, nemes, mondhatnám történelmi hivatás... Kisfiú (lelkesen csillogó szemekkel ismétli): — ... szép, nemes, mondhatnám történelmi hivatás! Iróné: — De mára elég volt, mehetsz játszani... A kisfiú igazi intellektuel komolysággal távozik. Az iróné leemel egy iró-képet a falról, szivéhez szorítja: — Drága férjem, igazi, egyetlen nagyiróm! Milyen boldog, hálás vagyok, hogy a feleséged lehetek... Hosszasan el akar mélyedni a zseni-boltozatu homlokban, tehetség sugárzó arcban és csak akkor veszi észre, hogy az ura legdühösebb ellenségének az arcképét csókolta meg... —rö. Gázrolbfeasiág következtében felrobbant e^y amerikai színház és száztíz ember megsebesült (PHILADELPHIA, január 10.) A philadelphiai Globe színház csütörtökön este gázrobbanás következtében rombadőlt. A katasztrófánál 110 néző sérült meg, köztük ötön életveszélyesen. ^ ^ ^ ~ = z = s. _ - _ _ - _ - _ z ^ ^ ^ _ - _ - _ - _ Száz éves cég omlott össze Nagyváradon, tizennyoicmilliós fizetésképtelenség Ermihályfalván Három feltűnő fizetésképtelenség Blharmegyében (Nagyvárad, Január 10. Saját tud.) A nagyváradi törvényszékhez a pénteki napon újabb két feltünést- keltö fizetésképtelenséget jelentettek be. Az egyik cég, amely kényszeregyezségi eljárását kérte, ifjú Sonnenfeld József vadászfelszerelési és játékáru üzlet, cégtulajdonos Engel Lajos. Ez a cég Nagyvárad legrégibb üzlete. Még az 1834. évben alapították és ötven évvel ezelőtt első volt, amelyet a nagyváradi törvényszéken bejegyeztek. A jelenlegi tulajdonos, Engel Lajos az 1918. évben vette át az üzletet. A törvényszéken benyújtott beadványában fizetésképtelensége okául felhozza, hogy már körülbelül két évvel ezelőtt válságba került, mert hitelezői megszorították, sőt csődöt is kértek ellene, úgy, hogy ősz- szes tartozásai kiegyenlítése az ügyvédi költségek fedezésével együtt teljesen kimerítette. Passzívái másfélmillió lejt tesznek ki, aktívái ennek az összegnek felét. Hitelezőinek, akik leginkább külföldiek, háromévi egyenlő részletben fizetendő 50 százalékos kvótát ajánlott fel. A másik kényszeregyezségi kérelmet a nagyváradi nyomdaipar köréből nyújtották be. Béres Károly nyomdájáról van szó, amely a református tanítóképző intézet épületében működik és amely a református egyház nyomtatványait is készítette. Fasz- szivája egymillió 236.000, aktívája egymillió 111.000 lej, differenciája tehát csupán 124.840 lej. Hetvenszázalékos kvótát ajánlott föl, hat hónappal az egyezség létrejötte után, másfélév alatt egyenlő részletekben történő kifizetésre. Béres Károly fizetésképtelensége nagy feltűnést keltett, mert mint a református egyház nyomtatványainak szállítója rendkívüli JÓ hírnévnek örvendett. Nemcsak ezt a két előbbit, hanem az utóbbi néhány év alatt Nagyváradon előfordult valamennyi fizetésképtelenséget felülmúlja azonban az, amely az alig néhány ezer lakosú kis Ermihályfalván világvárosba is beillő arányaival egészen különös feltűnést keltett. Nagyváradon az utóbbi években napról- aa.pt» történő fizetésképtelenségek között sem akadt még eddig egy sem, amely árutartozásban felülmúlta volna a 12 millió lejt. Nagy meglepetés tehát az, hogy olyan kis városban, mint Ermihályfalva egy 18 millió lejes fizetésképtelenség is előfordulhat. Weisz és Heller érmihályfalvi textilnagykereskedők, akiknek az ottani Fő-utcán pár év óta elegáns, szép üzlete van, de akik évekkel ezelőtt még egészen kis keretek között mozogtak, hitelezőiknek fizetésképtelenséget jelentettek be. Az általuk kimutatott státus szerint passzívájuk esupán árutartozásban 17 millió 996.445 lejt tesznek ki, amellyel szemben aktíváik csak 9 millió 369.143 lejre rúgnak. Pénztartozást egyáltalában nem mutatnak ki. Hitelezőiknek száma 217, akiknek jórésze külföldi, de az érdekelt belföldi cégek között is van 22 olyan, amely 100.000 lejen felül szerepel. A cég, amelynek tualjdo- nosai fiatlemberek, magánegyezséget kérő körlevelében még fizetési ajánlatot sem tett. A külföldi hitelezők képviseletében csütörtökön Érmihályfalvára érkezett a bécsi CretUloren Verehr meghatalmazottja, aki felülvizsgálta a cég státusát és egyelőre semmi különös intézkedést nem tett, még csak bizalmit sem ültetett be az üzletbe. Weisz és Heller azzal Indokolják • fizetésképtelenségüket, hogy az utóbbi években nagyon sok kliensük lett inszolvens és így a cég helyzete is megingott. Értesüléseink szerint különben remény van a békés megegyezésre. m BÚTORT Jó mtnQségben, módén kiviteSban, jutányos árban Síikéi? â Rfttl {Suiorgyîirt.l.’nâlţai'su-Mmesen vásáro liat. — Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési teltételek. — Wil g- •narkas ««»ngtraít nagy választékban ..................... " ~ —T I -ii.I .. .
