Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-11 / 7. szám
EES XIII. EVF. 7. SZÁM. sége legelőször á háború alatt tűnt szembe, amikor a termelt javak hallatlan pusztítása az utánpótlás ésszerűvé való tételére irányította a figyelmet. A normálás első lépéseit akkor, akár csak ma Oroszországban — állami kényszer irányította). Mi hát ez a normálás ? * Példával a legjobban megvilágíthatjuk. Tegyük fel, hogy a sodronyiparban csak 200 külömbö- ző kész- és félgyártmányt létezik. (A valóságban ennél több). A vaskereskedő, akinek érdeke az, hogy a vevőit nyomban kiszolgálhassa, a {ajtóknak legalább egy harmadát állandóan raktáron tartja, ezért sokkal násryobb áruhitelt vesz a gyártól igénybe és végeredményben sokkal nagyobb tőkéje van áruban lekötve, mint hogyha — tegyük fel — ésszerűsítenék a termelést és leszorítanák a külömböző dimenziókat ötveare. Ekkor a kereskedő tninden létező fajtát állandóan raktáron tarthat, a vevőt minden esetben azonnal kiszolgálhatja', a konkürrenciá túlburjánzásának a lehetősége csökken, mert) hiszen minden „vasas” minden fajtát raktáron tart, a propaganda, (árjegyzék, minták) költsége kisebb, mert kevesebb fajtáról vág szó, a konjunktúra hullámzásának jobban ellen ttod állani a kereskedő, mert mobilabb. A vevőre nézve nyilvánvaló előnyök mutatkoznak. A beszerzési források megsokszorozódnak, a választás könnyebb, mert csak a legjobb, a legbe- váltabb fajták maradtak forgalomban, (érdemes volna kiszámítani azt a valóságos veszteséget, amely a termelést a ,,legjobb áru” kiválasztására elpocsékolt időben éri ’), az árak feltétlenül alacsonyabbak, egységes szállítási feltételek lépnok életbe, az egyes fajták alkalmazási lehetpsége nagyobb, a beszerzés ideje lecsökken, az áru kivitele precízebb lehet, mert több a tapasztalat a termelés folyamin. De térjünk vissza a gyároshoz, aki mint termelési tényező a legfontosabb, mert kiindulás ebben az elgondolásban. Kevesebb árufajtát sokkal gazdaságosabban tud előállítani, kevesebb faji a gép, kevesebb gépmester és művezető, kevesebb termelési veszteséggel szemben fokozott termelési ţfţmtoseg, a munka gazdaságosabbá tétele áll szemben. A gyári áruraktár sokkal kisebb, a kereskedőnek nyújtott egyszeri, esetenkénti áruhitel csökken, ezzel Bzemben a körforgás élénkebb. De ez még semmi. A frissebbé vált termelés folytán a szállítási határidő lecsökken. A termelési tapasztalatok kevesebb pénzbe, vérbe és időbe kerülnek. A megtervezés munkája leegyszerűsödik. A propaganda költségei itt is, mint a kereskedőnél, le- szorithatók. A termelésnél használt gépek és munka- Bzerszámok utánpótlása gyorsabb és egyszerűbb, mert . . . . . . mert a gépgyár, amelyik a termelőgépeket és a szerszámokat szállította, szintén kénytelen ész- Bzerüsödni. Nem állít elő többé olyan gépeket, amelyek iránit nincs kereslet, hanem lecsökkentett számú fajtákra rendezkedik be. De miután reá nézve is áll ugyanaz, amit a sodronygyárról megállapítottunk, ezzel racionalizálásra szorítja az ő szállítóját is. A körforgás, a vérkeringés az egész gazdasági testben élénkebbé válik, a termelés és a fogyasztás egészséges megszervezettsége hatalmas fejlődési szabadságot nyújt. A gazdasági fejlődés szabadsága pedig minden politikai szabadság alapja . . . • Lehetséges, sőt bizonyos, hogy Romániában is vannak egyes gyárak, sőt egyes iparágak is a normált termelés irányában megszervezve. Ez azonban kevés. Nem lehet egyes iparágakat elszigetelten fejleszteni; a többi iparág másodlagos volta bénitólag hat vissza. Ami nálunk hiányzik, az a normálás intézményessé való tétele a termelési tényezők bekapcsolása révén. Pap József. (Folytatjuk.; TÖRVÉNYJAVASLAT KÉSZÜL AZ ARANYMÉRLEGEKRŐL. Bukaresti tudósitónk jelenti: A pénzügyminisztérium elhatározta, hogy a lej stabilizációról szóló törvényben előirt aranymérlegek bevezetésére fogja kötelezni a pénzintézeteket, valamint a kereskedelmi és iparvállalatokat. Madge a r u pénzügyminiszter az aranymérlegekről szóló törvényjavaslat elkészítésére külön bizottságot delegált, amelynek elnökévé Teia nn pénzügy- miniszteri államtitkárt, tagjaivá pedig Lazar Iliescut, a tanulmányi hivatal igazgatóját, Joachimot, a bukaresti kereskedelmi és iparkamara titkárát. Dra- ganescu Brates hites könyvszakértőt, Radu Roma- nescu pénzügyigazgatósági osztályfőnököt, Tibcriu Zaharia és Xenofon Netta pénzügyi szakértőket nevezte ki. Kommercializálják az állami mezőgazdaságot és állattenyésztést. Bukaresti tudósítónk jelenti: Mi- halache földmivelésügyi miniszter a parlament megnyitása után törvényjavaslatot terjeszt be a kápvise- lőház elé az állami mezőgazdaság és állattenyésztés kommercializálására és külön törvényjavaslatot az állami erdőségek autonómiájának {elállításáról. 4 párna, egy ke* lengye alapjai A budapesti „TÜNDÉRUJJAK“ cimü kéz\= munka lap nagy meglepetése, hogy az alábbi rajzban bemutatott 4 párnát és pedig két drb. 41 x 58 cm. 2 drb. 61 x 109 cm. nagy» ságut és 4 matring pamutot cd Ingyen minden éves elöl lseiének A párnák Arany=Egyipt legfippmabb vászonanyagból és a mintával előnyomtatva adatnak ki. Évi előfizetési díj: 540 lei. amelyért havonta kapja a „Tündérujjak“ gyönyörűen kiállított uj számát és a fenti ajándékot, melynek értéke felér az előfizetés árával. A párnavászon vám és szállitási költsége megtérítendő és az összeg körülbelül 120 -150 leit fog kitenpi. — Előfizetéseket elfogad a Kelet! Újság könyvesét ilya.
