Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-11 / 7. szám
ELOK_ '.FÖLDÖN : ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOM l évre 1200 lej, *éiv /re 600 lej, negyed évre 800 lej, egy bóra 100 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii ^Főtéri 4. Telelőn : 6-08, 6-94 éa 3-64. 12 oldalas szám XIII. évfolyam 7-ik szám 1 évre 66 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fill ár Ismét elhalasztották a magyar jóvátétel tárgyalását Bukaresti és amszterdami hírek szerint Románia a megszállás retorzióját helyezte kilátásba, ha Magyarország nem teljesít (HÁGA, január 9.) A nagy összecsapás <a magyar delegáció és a kisantant delegációk között még mindig nem történt meg. Előző hírek szerint már kedden akarták tárgyalni a magyar kérdést, később elhalasztották csütörtökre, most már a legújabb jelentések szerint szombatra marad a magyar jóvátétel megvitatása. Az egyes államok állásfoglalása e kérdésben még ma sem tisztázódott. Tegnap hire járt, hogy Magyarországnak és a kisantant államoknak Olaszország, illetve Franciaország kompromisszumos javaslatot nyújtanak át, ma azután Budapestről jelentik, hogy ilyen természetű javaslat-átnyujtás még nem történt meg. A kisantanttal rokonszenvező sajtó körében emlegetik a szankciók kérdését is. Egyes lapok tudni vélik, hogy abban az esetben, ha Magyarország nem fizet, a gazdasági szankciók alkalmazását léptetik életbe. A holland lapok reprodukálják a Dimineaţa azon híradását is, hogy Titulescu közvetett utón katonai megszállással fenyegette meg Magyarországot intranzigenciája miatt. A kisantant álláspontja Újból az urnák elé A kolozsvári és kolozsmegyei magyarság nem kerüli el — agylátszik — a kemény választási küzdelmet s amint a jelek matatják, a szavazás másutt eem kerülhető el. Bár a magyar polgári öntudat ébrentartásának gyakorlati alkalmatosságot nyújt egy választás, azért mégis a békés megegyezés keresése érdekében kellett megtenni minden megtehetőt. A magyarságnak minden körülmények között ragaszkodnia kell ahoz, hogy a lakosság számaránya szerint érvényesüljön. Nem holmi papiros-statisztika kedvéért, hanem azért, mert az életküzdelem túlterheltsége alaJtt csak igy tudja valamennyire is elviselhetővé tenni a helyzetét. Ha ennyi, őt megillető helyről választási egyezmény érdekében lemond, akkor olyan jogokat adott fel, amelyeknek tiszteletben tartásáért, amelyeknek a követeléséért a magyarság politikai szervezete történelmileg felelős. A lakosság polgári jogaiért küzdelembe menni, lehet terhes téli feladat ilyen rossz gazdasági esztendőben, de kötelesség, ha a körülmények erre kényszerítenek. Minden közigazgatási választásról azt mondták a kormányok, hogy nem tartják politikai választásnak. S eddig minden kormány, minden párt pártkérdést csinált belőle. A Magyar Párt készséggel a*on van, hogy a szavazás elkerülhető legyen ott, ahol lehelt, de ahoz a kormánypártnak hasoriló készsége is szükséges. Mire taaiit a nemzetközi agrárválság ? A nemzetközi szénkonferenciával kapcsolatosan Genfben a nemzetközi agrárválság megbeszélésre is konferenciát hivtak össze. A konferencián javasolni fogják az európai szakértők, hogy a tengerentúli gabonatermelők csökkentsék a gabonamüvelésre ázánt területeket és térjenek át az állattenyésztésre. Nem lehet újságot kinyitni anélkül, hogy az ember valamelyes speciális gazdasági, de egyben intema- cionális hatásokban is érezhető válsággal ne találkozzék. A brazíliai lapok azt Írják, hogy Brazilia, amely a világ kávétermelésének hetvenhárom százalékát látta el, komoly válságba keriilţ. Ugyanez a helyzet Kuba termelvényeivel is. Ugyanaz az Unió autóiparában. Válságban van az európai széntermelés és válságban van a petróleumtermelés is. Mindez azt mutatja, hogy a világ csak úgy fog kigyógyulni mindinkább fokozódó nyomorúságából, ha magáévá teszi azt a felfogást, hogy a világ termelését a nyersanyag elosztását, a termelési racionalizálását csak egységes alapon lehet elképzelni. Még messze vagyunk H. G. Wels ama koncepciójától, amely szerint a világ ügyeinek ellátását egy részvénytársaságnak kell majd a kezébe vennie és egy részvénytársaság kereskedelmi ügyvitelének megfelelő módon kell öt kontinens üzemét lebonyolítani, de már nap nap után válik nyilvánvalóvá, hogy azok az államok sem tudnak boldogulni, amelyek eddig mint export államok szerepeltek, ha nem veszik figyelembe az importra szoruló államok felvevőképességét, azaz ha nem keresik meg a módot, hogy közösen, kölcsönös elhatározással állapítsák meg egy- másközött a termelés feltételeit. A népszövetség, az intemacionális béke, a páneurópai konfederáció nem politikai képletek, hanem a gazdasági életből eredt olyan szükségszerűségek, amelyeknek engedelmeskedni kell még akkor is, ha a saját önös érdekeit szem élőt tartó politika vétót is kiált ellenük. A nyilatkozatok leadásában a legszorgal- masabbak a kisantant politikusok közül Benes és Titulescu. Benes hangoztatja, hogy Magyarország számára fordulópontot jelent a hágai konferencia, mert most alkalma nyi- r lik, hogy az elszigeteltségből kivezető utat megtalálja és gyakorlati együttműködésre léphessen a szomszédos államokkal. A keleti jóvátételek rendezése és a mult általános likvidálása során Köpépeurópában uj politikai helyzet fog kialakulni. Ugyancsak Benes nyilatkozott az Jntransigcantnak jelezvén hogy a magyar ügy bonyolultabb a németnél. Meg tudja érteni Bethlen kényes helyzetét, mert hai mindent elfogad, amit követéinek tőle, úgy Bethlennek le kell mondania, de rend kivid kényes lesz a helyzete az esetleges szankciók setében is. A Vaderland a román delegáció köréből szerzett tájékoztatás alapján ismerteti a román álláspontot a keleti jóvátételek kérdésében. A román delegáció meg van győződve tarról, hogy a magyar kérdésben a tartozás— követelés mérlege végeredményben Románia ■ javára billen. A delegáció reméli, hogy sikerülni fog bebizonyítania, hogy Magyarország jelentős összegekkel tartozik Romániának. Románia is hajlandó belemenni a magyar optánsok kártalanításába, de ezt a kártalanítást Magyarországnak kell eszközölnie s azután beszámíthat ja Romániával szemben fennálló tartozásába. A német jóvátétel Ami a Németországra vonatkozó jóváté- tételi kérdést illeti, a Times hágai tudósítója jelenti, hogy a francia delegáció átadta a németeknek a szankciókra vonatkozóan kidolgozott francia javaslatot. A javaslat hét gépirt oldalra terjed. Francia elgondolás szerint amennyiben a nemzetközi jóvátételi pénzintézet igazgatótanácsa német felkérésre nem adna moratóriumot a német fizetések tekintetében, Németország, mint ebben a kérdésben utolsó fórum elé, a hágai bíróság elé terjesztheti kérését. Ha ennek döntése is kedvezőtlen lenne és Németország még sem tenne rendszeresen eleget fizetési kötelezettségeinek, a hatalmak fenntartják maguknak a jogot arra, hogy kereskedelmi és polgári szankciókat léptessenek életbe Németországgal szemben, de e magatartás még nem fogja maga után vonni a hatalmak katonai szankcióit is. Arra az esetre azonban, ha Németországban esetleg olyan túlzó és szélsőséges kormány kerülne uralomra, amely elvetné a Joung-tervet és a fizetési kötelezettségeknek egyáltalán nem akarna eleget tenni, a hatalmak megállapított rosszhiszeműség fennforgása esetére fenntartják maguknak a jogot arra, hogy újabb katonai megszállással kényszerítsék Németországot vállalt kötelezettségeinek teljesítésére^ A lap nem hiszi, hogy e szankciókat teljes, merevségükben a hatalmiak fenn akarnák tartani. Hágai beavatott körökben a javaslatot inkább csak tárgyalási alapnak tekintik, amely felett vitázni fognak. A német szankciók megtárgyalásánál különben volt egy múló jelentőségű affér is. A Havas-távirati iroda egy közleménye olyan kijelentéseket adott Tardieu miniszterelnök szájába a német tárgyaló delegáció minisztertagjairól, amelyet a német miniszterek magukra nézve sértőnek találtak s amelyet a francia miniszterelnök nem vállalt. Az affér hosszas kimagyarázkodást tett szükségessé, die a végén elsimult. A bolgár és az osztrák jóvátétel A keleti jóvátételekkel foglalkozó bizottság mia délelőtt tovább folytatja a bolgár jóvátételek kérdésének megvitatását. A megszövegezett uj tervezet szerint Bulgáriának harminchét éven át kellene jóvátételt fizetnie éspedig az első években tiz, utóbb tizenkét és félmillió aranfrankot évenként. A hatalmak ezenkívül azt is követelik, hogy Bulgária mondjon le azon követeléséről, hogy államadósságainak egy részét Görögországra _ és Jugoszláviára hárítsa át és ne követeljen kártalanítást Romániától a kisajátított birtokokért. Ez utóbbi kérdésben a bolgár kormány álláspontja az volt, hogy a felajánlott nyolcvanmillió aranyfrank ellenében követelte Romániától a háborúban lefoglalt bolgár javak feloldását. Az ausztriai kérdésben még nincs döntés. Mai számunk 12 oldal
