Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)
1930-01-01 / 1. szám
Cluj-Kolozsvir, 1930. január * Szerda ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengd, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő, Egyes szám ára 20 fillér ORSZÁGOS MAGYARPÁRTi LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér). 4, Telefon : 5-08, 6-94 m 3-64. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 Legyen sajtótörvény Az a felzúdulás, amit az igazságügymi- uiszter sajtótörvénytervezete a sajtókörökből kiváltott, egészen érthető.. Azonban szeretnék, ha ezt ia> kérdést nem pártkritikai alapon vitatnák, mint ahogyan a bukaresti lapok csak ebből a felületes szempontból hadakoznak ellene. A sajtószabadság olyan szabadságjoga — nem egyes lapoknak s nem a sajtó- orgánumoknak, hanem a polgárságnak, tehát mindenkinek, amit minden kormánynak respektálnia kell. Aki hozzányúl ehez a szabadságjoghoz, annak a szándékai az állami lét újkori alapelveit érintik. Romániának azonban szüksége van sajtó- törvényre. Erdélynek van sajtótörvénye, ami a mai viszonyok között is megfelelő volna abban az esetben, ha a perrendtartásnak a mai átalakított rendszerében érvényesülhetne. A mostani birói eljárás és annak mellékkörülményei mellett ez a mi erdélyi sajtótörvényünk is elveszítette a maga hatékonyságát, mindazonáltal ez a sajtótörvény igy is kétségtelenül tisztultabb sajtóviszonyokat, tart lenn, mint amilyenek Bukarestben ^ vannak. Sajtótörvényre szükség van, mert a‘sajtószabadságot is körül kell bástyázni jogilag és a sajtószabadság nem azt jelenti, hogy ezzel más polgári szabadságjogokat agyon lehessen gázolni. Mi, akik itt törvényes rendelkezések korlátái között teljesítjük az újságírói feladatokat, szomorúan tapasztaltuk, hogy egyes bukaresti Lapokkal lehetetlen komoly kérdésekben illő komolysággal felvenni a polémiát, mert ott nincsen szabály az állítások valódiságának a betartására s pusztán csak az újságcikkek Íróinak egyéni belátása, Ítélőképessége szabja, meg a határt. Minden tiszteletet megadva ezeknek az egyéni belátásoknak és Ítélőképességeknek, valami zsinórmértékre mégis csak szükség van, ami fölött a törvény presztízse és a birói pártatlanság kellene, hogy őrködjön. Érthető, ha irtóztak eddig Bukarestben a sajtótörvény-tervektől azért, mert a párturalmi rendszerben áz állami presztízs védelmezői és őrizői a pártérdekeket védelmezték és őrizték. S tényleg, a sajtótörvény ebben az esetben a pártdiktatu- rákniak lett volna csak eszköze elevenek és holtak felett. De szükség van sajtótörvényre abból a szempontból,- hogy a tisztességes sajtót kiemelje az úgynevezett tisztességtelen sajtótermékekkel való együttes megítélésnek a sajnálatos légköréből. Deák Ferenc a maga bölcsességéből mondotta, hogy elég egy mondat sajtótörvénynek: hazudni nem szabad. 3 voltaképen erről van szó, de mellékparagrafusok szükségesek annak a megállapítására, hogy tényleg igaz-e, vagy hazugság az az állítás. amit sérelmeznek s mi történjék azzal, aki valótlant állít valakiről a nagy nyilvánosság előtt. A sajtónak rendeltetése a közéleti tisztaság feletti őrködés és semmilyen ndszabály nem szolgálja a közéleti tiszta- got, amely az igazságnak a nyilvánosság e*lé vitelét megakadályozza. Ezért veszedelmes az igazságügyi miniszter tervezete, mert az ő elképzelt paragrafusai alapján súlyos büntetéseknek nézhetne elébe az, aki közérdekből fontos igazságot akar kihámozni. Az ilyen sajtótörvény elősegítené a korrupció el- dorádójának a kiszélesedését. Mindenek felett azonban a jó perrend előfeltétele a jó sajtó- törvénynek. A tisztességes sajtónak érdeke az, (Bukarest, december 30.) A Curentul cimü bukaresti lap hétfő reggeli számában nagy feltűnést keltő cikk jelent meg, amely azt közli, hogy Miklós rógensherceg és a kormány között nézeteltérés támadt, ami miatt iá' herceg határozott formában nyilvánította ki azt a szándékúi, hogy lemond a régenstanácsban viselt tisztéről. Az ellenzék nagy eseményeket vár A hir Bukarestben érthetően nagy meglepetést keltett. Politikai körökben úgy tudják, hogy a Curentulban megjelent közlés nem nélkülöz minden alapot, de viszont megállapítják azt is, hogy a hirtelen támadt bonyodalomnak távolról sincs olyan súlyos jellege, mint ahogyan azt ez az újság beállította. Ellenzéki pártkörökben politikai tőkét igyekeznek kovácsolni az ügyből. A liberálisok szerint Miklós régensherceg három nappal előbb kijelentette a miniszterelnök előtt, hogy lemond régenstanácsosi méltóságáról s azóta nem történt semmi olyan, ami arra engedne következtetni, hogy ezt az álláspontját megváltoztatta volna. Az Averescu csoportjához tartozók már azt igyekeznek elhiresztelni, hogy az ország alkotmányos krízis előtt áll s ebből egyetlen kivezető útnak Ők természetesen egy uj Averescu-kormány megalakítását mondják. 'A felségsértési por Mindezekkel a hírekkel szemben az az értesülésünk, hogy Maniu miniszterelnök három nappal ezelőtt valóban volt audiencián a régenstanácsnál s ez alkalommal jelen volt Miklós régensherceg is. Erről az audienciáról beszélik azt, hogy Miklós herceg neheztelésének adott volna kifejezést a Damian újságíró felségsértési pőrével kapcsolatban. A kihallgatásnak azonban hogy tisztítás történjék, de pusztán csak az igazság és a komolyság alapján. Ha ilyen sajtótörvényjavaslat jönne, azt örömmel fogadnék. A sajtó szabadságának vannak alaptételei, amelyeket, ha valaki bántani akar, az mellékcélokat szolgálna és ez ellen jogos, szükséges és elengedhetetlen minden küzdelem. nem volt egyetlen olyan momentuma sem, amely a miniszterelnökben azt az impressziót kelthette volna, hogy a régens herceg ilyen messzemenő következményeket óhajtana levonni az ügyből. Épen ezért a kormányhoz közelálló körökben úgy tudják, hogy jelenleg alkotmányos krízisről szó sérti, lehet. Azok a hírek, amelyek ezzel kapcsolatban elterjedtek, az ellenzéki pártok ügyesen elhelyezett bombái, amelyek a kormány helyzetét akarják megnehezíteni. Ha bekövetkezne Az Adeverul szintén hangsúlyozza, hogy ilyen krízis ia jelen pillanatban kizárt dolog. Ezután a megállapítás után igy folytatja: — Vannak azonban bizonyos jelek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a történelem ismétlődni fog. Ennek a drámának megvan minden alkotó eleme. Adva van egy élénk fiatalság és meg vannak a. külső feltételek. Azonban a drámának megismétlődése annyival súlyosabb lenne, mivel Miklós régensherceg visszavonulása nemcsak a ré- genstanács felbomlását jelentené, hanem egy igen jelentős alkotmányos tényezőnek, a prezwrnptiv trónörökösnek az ország alkotmányos életéből való kivonulását. Ebből a szempontból politikai körökben jogos aggodalom nyilvánul meg — írja az Adeverul. Az Adeverul ir arról a távirat váltásról is, amely Miklós régensherceg és Károly extrónörökös között történt az ünnepek alkalmával és megjegyzi, hogy az testvérek között egészen természetes, a dolognak azonban uj megvilágítást ad az a körülmény, hogy Miklós Miklós régensherceg lemondási szándékáról írnak a bukaresti lapok Mi töiiént a miniszterelnök audienciáján ? — Újabb súlyos alkotmányjogi krízisről beszélnek Mai számunk 12 oldal
