Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-16 / 288. szám
2 a esetén se tudhatják, hogy mihez, illetve kihez tartsák magukat! Hadd tudjuk meg tehát, hogy önkény és szeszély sózhat-e ránk büntetéseket, s attól függhet-e, hogy a mi szókimondásunk szabad legyen-e, vagy csak a hatalmasok alázatos szócsöveként szolgáljon? Ezt jó lesz éppen a miniszter urak kiszólásai alkalmából tisztáznunk. Szerintünk az, amit „ki'hivás“-nak neveznek, igen Jkönnyen félreérthető fogalom, s éppen ezért jogállamban ilyesmit kormányzati intézkedések és felfogások alapjává tenni nem lehet. Hiszen a legszárazabb és legélezet- lenebb hitegetések is éppen a népkisebbségi jogvitatások területén bizonyos urak számára mindig alkalmatlanok, tehát felfogásuk szerint mindig kihivások. Viszont temperamentumos ökölcsapások, rosszmájú heccelődé- sek, egész népkisebbségi népnek a sértő szidalmazásai ugyanazon uraknak jólesnek, nagyon alkalmasan jönnek, s igy azokat nem kihívásoknak veszik, hanem dicséretes dolgoknak. Nyilvánvaló pedig, hogy egyik álláspontnak sincs igaza. Meg kell különböztetni, hogy amit kihívásnak szeretnek elképzelni, abban tárgyilag Álarcos nők Az arcnak púderekkel, festékekkel, mosószerekkel és krémekkel való álcázása talán jő ön ámításnak« Ae neon téveezt meg senki caást. A bőr sohasem őszebb, mint természetes színében és a festett arcú (nő sohasem lesz olyan vonzó, mint az, akinek a íbőre a Cadam kenöc® használata révén tök élete» állapotában van. Egy esti bedórzsölés a Cadam « cold cream d -mel (hideg krém) és kenőccsel egyenló arányban, kifogástalan külsőt biztosit a bőrnek. Es a bedórzsölés azonnal megszünietl a viszketegséget s megnyugtató és vérei osztó hatással van. A Cadutn kenőcsnek pompás kihatása van az ekcémára, I pattanásokra, foltokra, kipállásokra, kiütésekre, jpörrcnéeekre, vágásokra rovarcsípésekre, stb. Ara... fáklya gyúí a (12) JrtíT Seßesi Samu írja meg a direktor a vécai uraságnak, hogy Jánosé Togátus volt Enyedén, Nagyszebenben Kántor, Vécsen vala tiszttartó S lett Kolozsvárt kámfor. Nagy tetszéssel fogadták a Jancsó legújabb rimes kijelentését. A zajos jó kedvet az ajtó kopogtatása zavarta meg és a következő pillanatba® egy szép és erélyt sugárzó, daliás ur lépett a szobába. A társaság nagy része ismerte már és ezek lelkesen kiáltottak fel: — Vivát Wesselényii — Örvendek — mondta a báró, — bogy Kegyelmeteket együtt és ilyen jó hangulatban találom. — A mi örömünk sem kisebb, — mondta Fejér János, — mikor magunk közt üdvözölhetjük, a mi lelkes, munkás és áldozatkész patrónusunkat. Vidám a napunk ma azért is, mert megszaporodtunk jeles tagokkal. íme a leányasszonyok, kiket István aserződtetett, mi magunk pedig a mai napon verbuváltuk közénk Jancsó Pál urat, akit jó hire megelőzött. — Hozta Isten amice, a mi nemzeti munkánkhoz, — mondta Wesselényi, kezét nyújtva Jancsó- na'k. — A mi fefladatunk nehéz mindaddig, amig kevesen vagyunk, de győzelmünk nem maradhat el, mert lelkünk tüze uj tüzeket gyújt. Az ellenséggel pedig szembe kell nézni és letorkolni, ha kell. Amit mi akarunk, az jogos és igaz, jó és igy Isten is akarja s amit Isten akar, azt az ördög meg nem gátolhatja. Mi a nyelvet, a nemzet lelkét akarjuk megmenteni, hogy ezzel megmentsük Erdélyt az osztráktól. ED ÍZŰ véve mi a sértés és mi az igazság? A sértés ellen minden jogállamban megvan a büntető vagy magánjogi per lehetősége*tehát azt bi- róság elé lehet vinni. Az igazság és annak kimondása azonban elvileg mindenki számára szabad, ezért tehát megtorlás semmi formában nem jár az úgynevezett kihívónak. Lehet vitatkozni vele, lehet bizonyos viszonyok tekintetében az igazságot más-más szempontok alá venni, de az igazságért agyonütni senkitse szabad. Mihelyt tehát a kihívásnak niondott magatartást, vagy megnyilatkozást igy elképzelhető belső és külső részeire bontjuk, azonnal megkapjuk rá a helyes ellenhatást is, mely senkinek a jogát és szabadságát nem csorbitja, s mégis igazságos elbánást biztosit a sértéssel szemben is, de — az igazsággal szemben isEl tudjuk képzelni (de csak amúgy, elvont képzelődéssel), hogy a népkisebbségi sajtóban is sértésekbe keveredve jelenik meg valami igazság. Az elintézés nem az, hogy csak a sértéseket vegyem 'föl, s azok ellen önbíráskodással hatalmaskodjam és igy egyúttal az igazságot is elhallgattassam. Hanem az elintézés az, hogy a sértések tényét a jogXII. EVF. 288. üZÁM——MiíJM—ijJim ni um I állapotok nyugodt és hideg színvonalán meg- itéltessem, vájjon csakugyan sértések-e azok, s mi bünhődéssel vagy kártérítéssel tartoznak a sértők velem szemben? Másrészt azonban a sértők által mondott igazságot külön kell választanom, s annak is meg kell adnom a maga igazát; szóval: a magam részéről való igazságsértést is helyre kell hoznom. Valaki igazságának a megadásában már önbiráskodó is lehetek, mert az ilyen adásban belátások, lé- lektisztulások, jóindulatok a mozgató elemek. Megtorlásra azonban nincs joga az önbíráskodásnak, mert igy a megtorlást bosszú és egyéb-indulatosság vezetné, ami a helyes tisztánlátást kizárja. Ezeket mind meg kellene gondolni és igy lehetne bölcsességgel, az államéletben való magas szinvonalusággal elintézni ama . bizonyos kihívásokat- A harag és az egyoldalú megállapításból fakadt sértődöttség nem jó t’anácsadók ezekben a dolgokban. Ha a miniszter urak ilyen indulatossággal nézik a mi megnyilatkozásainkat, hát végül majd azt is elvárják, hogy minden tettükre és szavukra tömjénezéssel feleljünk. És ha hallgatunk, hát majd azt is — kihívásnak veszik. Törvénymódosítással hoznak uj intézkedéseket a közigazgatási választásokra Március 16.-ika a választások utolsó terminusa — A községek is szavazókörzetekre oszthatók (Bukarest, december 14.) A közigazgatási törvény szerinti átalakulások még most Indulnak meg s már is módosítják a törvényt. A választások előkészületeinél vették észre, hogy sok szükséges intézkedés hiányzik a törvényből. Ezért néhány szakaszának módosításáról törvényjavaslatot terjesztettek be. A módosítások szövege a kővetkező: Az 537. szakasz első bekezdése a következőképen változik: Az uj megyei, városi, községi és falusi tanácsok választása azután fog megtörténni, miután a minisztertanács határozatban megállapítja, hogy a közigazgatási törvény alkalmazásának előkészítő munkálatai befejeződtek, föltétlenül megejtendők azonban 1930 március 16-ig. A 337. szakasz második bekezdésének uj szövege a következő: Amikor egy falu, vagy egy község választóinak száma meghaladja a háromezerét, az illető kerület több szavazókörzetre osztható olyan módon, hogy az egyes körzetek kétezer választónál töbWesselényi szavait mély csend követte, csak egy nagy szent fogadásban dobbantak össze a szivek: küzdeni minden és mindenki ellen, ami vagy aki vesztükre tör... — Felkerestem Kigyelmeteket — folytatta Wesselényi. — A német theatristáknak pártfogójuk akadt, ki azzal hospibál szanaszét, hogy a német művészeket, magyar kontárokkal a nobel publikum fel nem cserélheti. A publikumot hiúságának oldalán is igy kerülgetik. De husángot nekik! Istenemre nem sajnálnék egy fütykössel a kobakjukra verni. Ej nó! Sor kerülhet erre is. De megmondom Kegyelmeteknek, hogy mit szeretnék ennél is jobban: azt, hogy a magyar theabristák olyanok, vagy még külömbek legyenek, mint a németek. Épen azért, nagy szorgalmat kell kifejteni a magyar játszó társaságnak. Jó erkölcsben ékeskedő darabokat kell választani és a rollékat jól összegyakorolni, mindaddig, mig mindenki megtalálja a helyes szituációkat. A velünk szimpatizáló publikum előtt estéli próbák is tartandók, hogy a színpadi gyertyák, mécsek és nézők megszokottá váljanak, miáltal a játszó személyek beleélik magukat a bátorságosabb szituációkba. Wesselényi tanácsát és tanítását nagy helyesléssel fogadták. Ezután a lelkűkre kötötte, hogy „traktáljanak egymás közt is a dologról“ és az előadandó darabból már most osztják ki a rollékat. El lehetne játszani Molieretől a „Kénytelenségből való orvos“ cimii darabot. Ebből próbák tartandók addig is, mig a játékengedély megerősitést nyer és egy szin- játszóterem rendelkezésre áll. • — Ezek megszerzésében fáradozom. És most kívánjunk munkáinkhoz egymásnak jó szerencsét, — mondta végül Wesselényi és a társaság viváto- zása között távozott. IX. DivaK és Tornai leányasszony hiába házalta!, a német társaság érdekében, mert Wesselényi pro bet ne foglaljanak magukban. A S68. szakasz megváltoztatott szövege: a községi és a megyei választásoknál az egész megye egyetlen választási kerületet alkot, a törvényszék első elnöke azonban, mint a megyei választási iroda elnöke, a megyét 3000 választónál kevesebbet magukba foglaló szavazó körzetekre osztja. A központi iroda összesíti a szavazatokat és hirdeti ki az eredményt. Tehát most mondják ki törvényben, hogy az első választást március 16-áig meg kell tartani. A n. é. közönség szives tudomására hozom, hogy az ünnepekre való tekintettel Moldován-féla bárokat a Szentgyör y-téri vendéglőm kimérésében rendelhet nagyon máit nyos árak melleit, öt litertől rendeléseket házhoz szállítok pagandáját nem tudták ellensúlyozni. Wesselényi nemcsak az országgyűlésen, de a főurak körében ia annyi hévvel és meggyőződéssel tudott dikciózni, hogy a legtöbb családot megnyerte a magyar színjátszó társaság ügyének. A német színészek a közhangulat hatása alatt beszüntették az előadásokat és a Rhédey-palotának színjátszásra átalakított nagy terme üresen álloitt. A fiatal Rhédey László gr., aki a német színészek barátja vol't, ekkor Becsben mulatozott, — anyja özv. Rhédey Mihályné pedig örömmel egyezett bele, hogy a palota nagy termét a magyar színészek foglalják el. Kijelentette, hogy egy évig díjtalanul játszhatnak Ott. Wesselényi, Aranka György, Bethlen Elek buz- golkodásának és*Bánffy György gr. kormányzó jő- akaratu támogatásának köszönhető, hogy a Fejértestvérek által sok fáradozással megszervezett társaság nemsokára megkezdhette próbáit a Rhédey- házban. Kétségtelenül voltak olyanak is, akiknek nem volt ínyükre ez a változás és különösen a nagy aulikus Haller János gr. és neje a bécsi palotahölgy kardoskodtak a német színészek mellett. Wesselényi mikor hallott erről igy szólt: — Engem nem alterál sem a Haller uram, sem a más intrikája. Én az intrikusoknak rá merek lépni a tyúkszemére. A megalakult és engedélyit nyert magyar színjátszó társaság egyébiránt zavartalanul folytatta próbáit, noha ezalatt a német színészek barátai hazahívták a fiatal Rhédey Lászlót is, akiit arra biztattak, hogy a magyar társulatot tiltsa ki a palotából. Rhédey azonban akárhogy tele volt itatva a bécsi szellem légkörével, egyelőre nem merte, vagy nem akarta megtenni. A Fejér "igazgató társulata tehát folytatta egyelőre a próbákat a „Kénytelenségből való orvos“-ból és a „Titkos ellenség vagy Köleséri“ cimü posséból, amint akkor nevezték. I
