Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-08 / 281. szám
2 2S Xll. EVP. 28Í. SZÁM. nem folytat R. Kiss Istvánnal, mert olyan hangot használ vele szemben, amely miatt vele minden érintkezést megszakít. Arra hivatkozik, hogy a Bánffy Miklós gróf Erdélyi Helikon-ja és Móricz Zsigmond az ő Bethlen- könyvét elismeréssel fogadták s ez többet jelent számára, mint az R. Kiss István könyve. A Szekfü Gyula nyilatkozatának ez utóbbi mondatának a jelentőségét lecsökkenti az, hogy az Erdélyi Helikonnak nem tudunk semmiféle elismeréséről. A budapesti lapok számára nyilatkozik Marczali Henrik is, aki kijelenti, hogy Pázmány1 Péter egy kijelentése már annak idején eldöntötte a vitát, amikor az erdélyi politikát a magyar nemzet SSSmBZS3 számára életbevágóan szükségesnek mondotta. Marczali Henrik kijelentette még: — Szekfü ur csakugyan apróra veszi Bethlen Gábor minden hibáját. Voltaképen nem is annyira elv- vagy világnézet, hanem személy ellen küzd. Ezekre a személyes megjegyzésekre és vádakra ellenfele. Kiss István tanár alaposan megadja a választ. A világnézeti kérdés azonban függőben van ma is úgy, mint háromszáz év előtt volt. Megjegyezzük, hogy tudomásunk szerint Erdélyben munka készül a Szekfü Gyula könyvének a beállítása ellen. Többek között Makkai Sándor püspöknek a munkája közelebbről meg fog jelenni. Egy nap: hal csődkérés Szomorú prognózis Nagyvárad közgazdasági életéről — A lehetetlen helyzettel szemben összefogtak Várad közgazdasági tényezői (Nagyvárad, december 6.) Nagyvárad közgazdasági köreit, sőt a város egész közvéleményét élénken foglalkoztatja az a lény, hogy egy nap alatt a nagyváradi törvényszékhez hat csődnyitási kérelmet nyújtottak be, melyek közül három kérvény szubsztratuma összesen nem haladja meg a 25 ezer lejt. Ezt a három csődnyitási kérelmet egyetlen bank nyújtotta be, ami kereskedői körökben épugy, mint a város köz- gazdasági életének vezető tényezőinél nagy meglepetést keltett, mert azt a látszatot kelti, min'ha a nagy pénzintézet minden jelentéktelen követelésének bizosi.ásáért ilyen végső eszközökhöz óhajtana folyamodni. Lehetséges, hogy az érdekelt pénzintézet szempontjából ez az egyetlen megmaradt ut, amelyet követeléseinek biztosítására választania kell, azonban ez, a magatartás kétségkívül alkalmas az Athenaeum Könyvtár uj 12 kötetes sorozatából — ára fűzve 54 lei, vászonban 84 lei, de ha a teljes sorozatot megrendeli, lüzve csak 44 lei, dísz vászonban 64 lei T TPO A Kolozsvár. 1 jJtláMT Kérjen prospektust. I tésének szükségét hangoztatta. A nemes fiatalság figyelmét ráirányozta erre a kulturális intézményre, mely nemcsak a jó erkölcsöknek, de a literaturának is kifejlődését és erősödését szolgálná. Aranka buzgó irodalmi és propaganda működésének hatása alatt történhetett, hogy egy napon két fiatalember kereste fel és jjemutatkoztak: — Rekomendálom magamat: Fejér János. A másik is meghajtotta magát: — Fejér István. — A színjátszásról való beszélgetés okából bátorkodtunk felkeresni nemzetes uramat, — szólott Fejér János. — Örömmel hallgatom, — mondta Aranka. — Úgy beszélők meg öcsémmel, hogy hajlandók vagyunk egy Magyar szinjátszó társaság felállítását megkonstruálni, annál is inkább, mert a német tben- tristák szemsznróan bántóak nemzeti érzelmeinkre. Erre a lépésre nemzetünk szeretete késztet és ha az akadályok leküzdhetők, rajta leszünk, hogy mentői hamarább együtt legyen a szinjátszó társaság. — És a perszonák kik lennének? Vannak-e erre alkalmatosak kiszemelve? — kérdezte Aranka. — Én magam és öcsém István, valamint testvérünk, Rozália. Öcsém a női rollék el játszására Magyarországból hozand teatristánékat. Én lenézek Nagy-Enyedre, ahol tógatusokból összeállított diákok sok tetszés mellett játszanak az odavaló publikum előtt. Ezekből úgy ha'!lám — némelyek csatlakoznának. Olvasám a czikkéből, hogy a megkonstruálás költségeire, úgy az urakhoz, mint tehetősebb polgárainkhoz könyörgéssel lehetne fordulni, mert a mai időben nemzeti célt szolgáló intézményt, a magyarság áldozása nélkül felállítani nem 'lehet. — Bene bene! Jól mondja uramöcsém. Megszerzőm az engedélyt a gyűjtéshez. Próbáljon szerencsét, Kárj és megadatik, zörgess és megnyit tátik! Jáklya gyúl az éjően (9) Jrta: Seőesi Samu — Részemről rendben, — mondta Wesselényi. — Elengedték? — szólalt meg Cserey. — Elhoztam! Többet nem beszéltek. Wesselényi rászólt a kocsisra: Hajts! Azután a feleségéhez fordult: — Két nap óta nem ettem. Éhen halok, ha el nem hozhatlak! A kocsik repültek. Bethlen és Cserey a zárdához hajtattak. Nagy ijedelem és nagy botránkozás volt az Orsolya-szüzek között. De sikerült lecsillapítani azzal, hogy mennek a katonai parancsnokhoz és mindent rendbe hoz- mak. CseTey Farkast a parancsnok Bécsből ismerte és a hatheti fogság is a vége felé járt s igy minden nagyobb nehézség nélkül elintézték a dolgot. Wesselényi pedig nem törődött sem az Orsolya- szüzekkel, sem a katonai főparancsnokkal, hanem amilyen gyorsan csak tehette, haza hajtatott Zsi- bóra, ahol aztán az ő nagy fáradalmainak kipihe- néséhez kezdett. VII. Aranka György nem várt addig a Nyelvmivelőtársaság felállításával, mig Bécsben megerősítik, hanem ugyancsak buzgón dolgozott anyagi megalapozásán is. Egy bizonyos Notorp Wilhelm, római Bzentbirodalmi nemes és erdélyi birtokos, magyarul alig beszélt, de Aranka olyan szppen magyarázta el neki a Nyelvmivelőtársaság célját, hogy 1500 forintot adományozott annak felállítására. De a színjátszó társaság érdekében is eredményes propagandát fejtett ki. Cikket irt a „Magyar Hirmondó“- ban, ahol a „Magyar szinjátszó társaság“ jnegteu’SJasr SIGRID Unset: Tavasz arra, hogy Nagyvárad közgazdasági életének presztízsét, az amúgy is minimálisra csökkent kereskedelemnek hitelmegbizhatóságát, különösen, a külföld előtt helyrehozhatatlanul lerontsa. Nagyváradon, fájdalom, napirenden vannak az utóbbi időben a bírósági és magán kényszeregyezségi kérelmek, amelyeknek közvetlen oka a legtöbb esetben a kereskedők állítása szerint valamelyik hitelező pénzintézet agresszivitásában keresendő. Ezzel a felfogással azonban ellentétben áll a nagyváradi pénzintézetek és a város közgazdasági élet vezetőinek az a komoly, elismerésre méltó mozgalma, amely éppen a I csütörtöki ömeges csődkérések következményeképpen a pénteki napon megindult. Nagyvárad közgazdasági életének veze’ői, köztük természetesen a bankigazgatók, pénteken délelőtt értekezletre gyűltek össze, amelyen beható megbeszélés tárgyává tették a város jelenlegi lehetetlen és tarthatatlan anyagi helyzetét, valamint a felszaporodott kényszeregyezségek kérdését. Az ankéton az az egy ham ' felfogás alakult ki, hogy mindent el kell követni a helyzet megváltoztatására. Ebből a célból elhatározták, hogy elsősorban a nagyváradi Kereskedelmi Csarnok választmányát vasárnap délelőtt 11 órára összehivatják és a választmány elé beadványt terjesztenek, amelyben feltárva a nagyváradi kereskedelem teljesen leromlott helyzetét, kérik, hogy a Csarnok a maga presztízsével az összes lépéseket a legsürgőssebben tegye meg. Azonkívül a nagyváradi ügyvédi kamarához is memorandummal fordulnak, amelyben kérni fogják, hogy a kamara utasítsa tagjait, hogy a kereskedők elleni csödnyitási kérelmek benyújtásánál a legmesszebbmenő körültekintéssel és a legnagyobb óvatossággal járjanak el és csak elkerülhetetlenül szükséges esetekben engedjék meg ügyfeleiknek, ennek a végső lépésnek megtételét. Ezt kívánja a város és az egész kereskedelemnek közgazdaságnak, egyetemes érdeke, amely ellen vél az,, aki kényelmes üzleti taktikából kény- szeregyezségbe, sőt egyenesen csődbe kényszeríti az amúgy is sok bajjal küzdő kereskedőket. Scíiovszky magyar belügyminiszter lemondását követeli egy szocialista képviselő (Budapest, december 6.) Györky Imre ma bejelentette a képviselőházban, hogy szerdán interpellációt fog intézni Bethlen miniszterelnökhöz arra vonatkozólag, hogy hajlandó-e Scitovszky belügyminisztert lemondásra bírni mindaddig, amig a Scitovszky által a Magyarság cimü lap ellen a Dagály uccai rendőri lakótelep építése miatt indított sajtóperben Ítéletet nem hoznak. A SAVON CADUM a legkeményebb szappan, ezértalegkissebb darabjais használható “’raneia gyártmány. Aranka György aztán a gyűjtés útjait egyengette és Fejér János nemsokára elindulhatott, hogy a „publikum kegyességéért esedezzék“. Az eredmény örvendetes volt. A kormányzó Bánffy György gr. 400 r. forinttal kezdte meg az adakozást. A jó példának akadt követője, de voltak olyanok is, akik ridegen elzárkóztak Fejér Jánios ur „könyörgése előH“! A Bethlenek kivétel nélkül adakoztak, de a többiek is, csa,k gr. Haller Jánosra panaszkodott Bethlen Elek, mondván: — Mikor a meghál álhatatlan fáradságu Fejér ur kegyességéért esedezett, szentirásbeli locusokkal kívánta a játékosnak vétkes voltát bizonyítani. Közönséges helyeken is beszéllette, hogy „jobb lenne sárba vetni a pénzt, mint őket azzal haza boldogulására törekvő igyekezetekben felsegíteni“. Az ilyen urak nem hazafiak, nem gondolják meg, hogy a színjátékokat az anyai nyelv ékesitésére, terjesztésére és az erkölcsök formálására szolgáló eszköznek kell tekintenünk. Ilyen „meggondolatlanok“ nem sokan lehettek, mert a Fejér János gyűjtése, nagyon megriasztotta Divallt, német direktort, aki arról kezdett panaszkodni, hogy amióta egy bizonyos Herr von Johanni Fejér magyar theatrumot akar felállítani és magyar theatristkat verbuvál, a német színház publikuma apadni kezdett. Ez a panasz azonban nem zavarta Fejér Jánost, aki a gyűjtés után öccsét, Istvánt, Magyarországra küldötte női tagok szerződtetésére, ő pedig Enyedre utazott, hogy az ottani műkedvelő diákok közül a vállalkozókat megszerezze. Itt csakugyan Kontz József és Sáska János csatlakoztak hozzá. — Ha egy pár héttel előbb érkezik, jó fogást csinálhat, mert bizonyosra vehetjük, hogy Jancsó Pál is csatlakozik, — mondta Sáska. _ (FolYtaiiukA