Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-04 / 277. szám
XII. ÉVF. 277. SZÁM. SJÍSÜSHl'HRS NIVEA-CHEME nappali és éjjeli, krém egyben. Nappal megóvja bőrét a zord idő káros behatásaitól. Ellentétben a zsíros Coldkrémekkel, teljesen behatol a bőrbe, anélkül azonban, hogy a legkisebb fényt hagyná maga után. Ezenfelül igen alkalmas púder alá. amennyiben megakadályozza a pórusuk eltömését a púder által; a púder _ „ . erősítve és ápolva a szöveteket. / A Nivea- Creme intensiven behatol a bőrbe, anélkül, hogy fényt hagvna maga után. Dobozok bei 10.—. 16.-. 34.-, 72.- I Tubusok Lei .30 — és 43.- Ernil Ziegler, Braşov-Brossé, Uusut-ucca 4 í Mit mondott Gyulafehérvárról ? — A felirati javaslatot ö sem tartotta elfogadhatónak (Kolozsvár, december 2.) A Keleti TJjség vasárnapi száma telefonjelentésben számolt be arról, hogy a trónbeszédre adandó válaszfelirat kamarai vitájában a Zsidó Parlamenti Klub részéről Fisakor Tivadar szólalt fel. Tudósításunk szerint Fischer Tivadar, mint a cionisták képviselője szembehelyezkedett a kisebbségi pártok álláspontjával s azt jelentette ki, hogy a gyulafehérvári határozatokat nem lehet kötelező erejücknek tekinteni. Módunkban ran most e beszéd erre vonatkozó részét szószerinti szövegben közölni, amit Fischer Tivadar helyreigazításként kér is tőlünk s amire nézve három megállapitást vagyunk kénytelenek tenni. 1. Fischer Tivadar a felirati javaslatot, mivel a kisebbségi törvényjavaslatról nem tesz emlitést, szintén nem fogadta el. 2. A gyulafehérvári határozatok megvalósítóját a kormány becsületbeli kérdésnek tartja. 3. Azonban a gyulafehérvári pontok létrejöttének történelmi szerepéről és ez alapon való kötelező erejéről homlokegyenest ellenkező álláspontod tett magáévá, mint amelyen a kisebbségi pártok küzdelme folyik. Éppen ezért leközöljük az elhangzott beszédnek egész idevonatkozó részét, a következőkben: Kétkedés nélkUl — Az összes etnikai kisebbségek kellemetlen meglepetésére a trónbeszédben az ö kollektív jogaiknak kodifikálása sincs bejelentve, jóllehet a miniszterelnök kijelentette volt, hogy e tárgyban még a jelen ülésszakban fog törvény alkottatni. A mi nézetünk szerint azonban meggyőződéssel lehet föltenni, hogy a kormány azon szándéka, hogy ezt a problémát mielőbb megoldáshoz juttassa, nem változott meg s Így nem kell kételkedni, hogy a vonatkozó kormányjavaslatok, ha nincsenek is megemlítve a trónbeszédben. még a jelen ülésszakban fognak a parlament elé terjesztetni. — Ami ez ügyben inkább gondot okoz nekünk, az éppen úgy, mint az állampolgársági törvény reformjavaslatának kérdésében, az aggály, vájjon a kormány javaslatai.valóban oly természetűek lesznek-e, hogy a probléma teljesen kielégítő megoldását jelentsék. — Egyébiránt az állam életében a közjognak mindkét szóbanforgó tárgya a kölcsönös függőség viszonyában van egymással és hogy valaki a kellő módon lássa meg é3 tárgyalja ezeket a kérdéseket, szükséges, hogy oly államférfiu szemével nézze őket, kinek koncepciója az idők szellemének magaslatán áll. Mai fejtegetéseimnek kerete a most kifejezett gondolat tovább szövéséhez igen szűk s igy fenntartom magamnak, hogy más megfelelő alkalommal visszatérjek reá. Hegedűs beszédéről — Engedjék meg azonban, hogy most néhány szóval érintsem a gyulafehér', ári határozatban az etnikai kisebbségekre vonatkozólag foglalt pontoknak sokat vitatott kérdését. A Hegedűs képviselőtársam által itt néhány nappal ezelőtt tartott, okmányszerü adatokkal kiválóan alátámasztott és igen impresszió- náló beszéd két tényt tett világossá. Egyfelől azt a tényt, hogy a szóbanforgó állampoütikai elvek az erdélyi és bánsági románságnak egy politikai hitét tük- röztetik vissza, mely egy évszázados fejlődés során kristályosodott ki, másfelől azt a tényt, hogy a gyulafehérvári határozatna . ezeket a pontjait a régi királyságbeli történelmi pártok hosszá ideig olyanoknak tekintették, amelyek az uj román állam egységének veszélyeztetése nélkül alkalmazhatók. — Azonban egyáltalán nem tudom magam azonosítani Hegedűs ur expozé, ának azon részével, mely azt a benyomást keltette, mintha a gyulai eh éryáii határozat kérdéses pontjainak olyan kötelezettségek jellegét kivánná tulajdonítani, melyeknek vállalása a békekonferenciának abban az irányban való befolyásolása végett történt, hogy elismerje a határozat főpontjában foglalt aktust: az egyesülést. — Nem. Teljes tárgyilagossággal ma már be kell ismernünk mindnyájunknak, hogy az egyesülés ténye. mely az Erdély, Bánság, Körösvidék és Mára- maros együttes területén abszolút többségben levő román nemzeti kollektivitás önrendelkezési jogára aiapittatott, ezen önrendelkezési jog nemzetközi jogi elvével való összhang zásának köszönheti hatékonyságát. Nem. Senki sem kényszeritotte a Gyulafehérváron 1918 december 1-én tartott nemzetgyűlést, hogy a határozatot, melybe az egyesülés tényét öltötte, bizonyos, a kisebbségi jogokra vonatkozó elvek kijelentésével egészítse ki. Semmiféle taktikai, vagy opportunitási szempont nem irányította őt ennél. Miként a sziklából előtör a forrás tiszta vize. elemi erővel jött a gyulafehérvári határozat a maga teljes egészében az ott képviselt román nép leikéből, amely tele volt szeretettel a nagy román nemzet iránt, melynek részét képezi, tele a nemzeti egységre való vágyakozással, de tele az emberszeretet és testvériség magasztos érzéseivel is az összes vele együtt lakó népek irányában. De mégis becsületkérdés — Ennek a szeiid és nemes léleknek hü kifejezése volt minden pontjában a gyulafehérvári határozat, mely által az erdélyi románság egy dicsősége« lapot irt magának nemcsak a román nemzet, hanem ab egész emberiség történetébe, mert soha nem múló dicsőség jogcíme az a tett, hogy leírhatatlan boldogságának pillanatában, midőn szabadon tudott dönteni sorsa fölött s a határozat által meg tudta valósítani legfőbb ideálját, nem feledkezett meg arról, hogy őszinte kifejezést adjon jó és bölcs kívánalmainak az ugyanazon haza határai között települt etnikai kisebbségekkel való bánás tekintetében Is. — Ne tekintse hát senki a gyulafehérvári határozat szóbanforgó pontjait a nemzeti parasztpárti programra égy ballasztjának! E kormányzati Programm díszét alkotják ölt, minélfogva őszinte és loyális, nem alakoskodó megszorító értelmezéssel, hanem ellenkezőleg minél tágabb értelemben való megvalósításukat, úgy hiszem, a nemzeti paraszt párt a becsület kérdésének tartja és fogja tartani. I — Semmiféle, a liberális és avereseánus ellenzék magatartásában rejlő nehézség, miként nem indíthatja a nemzeti parasztpártot arra, hogy kormányzati programmjának más pontját ejtse el, nem szolgálhat arra sem, hogy a gyulafehérvári határozatnak akár egy betűjét is feladja. — A Zeppelin idejében csakugyan anakronizmus lenne, azon erőknek, melyek egy kormányzat léghajóját felbontással fenyegetik, ballasztok ledobásával akarni ellenállani. Ma a léghajó sima repülését a motorikus mechanizmus tökéletesítésével kell biztosítani. Indítvány — é tény, hogy az állampolgárság és a kisebbségi jogok tárgyában szükséges törvényhozási munka a trónbeszédben nincs megemlítve, miként mondottam, nem jelentheti a kormánynak azt a szándékát, hogy a jelen ülésszakban elmulassza a. vonatkozó törvényjavaslatoknak a parlament elé terjesztését. Ha azonban a törvényhozói munka szóbanforgó tárgyainak aktuális volta a parlament válaszfeliratában sem nyer kihangsulyozást, ez egy, a parlamenti többség által ezen égető állami problémákkal szemben tanúsított közömbösség jeléül lenne tekinthető, ami természetszerűen nem kevés helyen kínos benyomást keltene. A A zsidó parlamenti klub indítványozza tehát, hogy a napirenden levő válaszfelirati javaslatba egy, a törvényhozói tevékenység szóbanforgó anyagát nagyjelentöségének megfelelő módon tárgyaló pasz- szus toldasséli be, mert csakis ez esetben lesz abban! a helyzetben, hogy megszavazza a javaslatot. Ez a beszéd szövege. A lényege tehát az, hogy kizárólag a kormánypárt becsületességétől várja azoknak a gyulafehérvári pontoknak a megvalósítását, amelyeket szerinte pusztán a nagylelkű belátás hozott volna létre. Kétezer temeteílen holttestét hetek óta ke$< és kóbor kutyák marcangolják (London, december 2.) Az afgán polgárháborúban Kandahar szenvedett legtöbbet. Attól tartanak, hogy a városban fellép a pestis járvány, mert az áldozatok oszlásnak indult hullái még ott fekszenek temetetlenül az tie- cákon és a városba vezető utak bejáratainál. Valószínű, hogy a járvány kitörését már csak erős fagy akadályozhatná meg. A londoni lapok kiküldött munkatársai cikkeikben borzalmas képet festenek az afgán állapotokról és a városokban végbement vérengzésekről. Kandaharban több, mint kétezer ember temetetlen hulláját hetek egész sora óta állandóan keselyük és kóbor kutyák tömege marcangolja s a hullák szaga elviselhetetlenné teszi a levegőt. A lakósok borzalommal emlékeznek vissza az áldozatok halálának napjaira. Ha- bibullah katonáit Nadir khán emberei fog- lyulejtés után céltábláknak használták s igy nem ritkák az olyan holttestek, amelyeken ezer golyó haladt át. Huszonegy éves kedvese ölte meg a hatvan éves vigözvegyet (Déva, december 2.) A mult hónapban a Déva melletti Sólymos községben bestiális gyilkosság történt. Három fiatalember meggyilkolta a falu korcsmárosnéját, özv. Gábor Győzőnét, aki a faluban Messalina hírhedtségére tett szert. A gyilkosság után néhány nappal sikerült elfogni a tetteseket, egy Alti Ávrám 21 éves fiatalember és két barátja személyében, akik azon az este Gáborné korcs májában három és félliter bort fogyasztottak el. A vizsgálóbiró a vizsgálatot a napokban fejezte be. A vizsgálat megállapította, hogy Alb Ávrám a gyilkosság napján megjelent a korcsmában és ott bort kért. Az asszony, aki a fiút borral és pénzzel látta el, a maga saját külön szobájába vitte a fiatalembert. Alb Ávrám társával úgy beszélte meg, hogy fizetés alkalmával fogják leütni az asszonyt, akiről az özvegy által pénzelt fiatalember azÉ hitte, hogy nagyon gazdag. Emiatt amikor fizetésre került a sor, amint az özvegy asz- szony megfordult, a 21 éves fiatalember hátulról főbeütötte, azután Alb társa elölről mellbe vágta, úgy, hogy az asszony feje lehanyatlott, amire a díványhoz vonszolták s ott párnákkal megfojtották. Az ivóban minderről semmit sem sejthettek, mivel az egész hangtalanul ment. A gyilkos később beismerte, hogy már öt nappal a gyilkosság előtt tervbe vették Gáborné meggyilkolását. A tárgyalást a napokban ki fogják tűzni az érdekes perben, amely valószínűleg mind a három tettestárs súlyos elítélésével fog végződni, mivel tettüket még csuk néni is akarják tagadni. -
