Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-31 / 298. szám

A szászok is követelik a kisebbségi szerződésben Ígért helyi autonómiát A szász lutheránus konzisztorium is csak panaszkodni tud Az egyetlen eredmény: német iskolák — magyar falvakban til tvf, m. situ. jyyiMBBBBI _ (Kolozsvár, december 28.) A kisebbségi vezetők­től nem egyszer vették már rossz néven, ba szá­monkéréseikben a kisebbségi szerződésekre mertek hivatkozni. Az igazság pedig az, hogy a Romániát kötelező kisebbségi szerződés legmesszebbmenő pont jának végrehajtását nem is igen sürgették az érde­keltek. A 11. pontra gondolunk, mely a székelyek­nek és szászoknak iskolai és egyházi ügyekben ne- lyi autonómiát ígér. Annak, hogy ez így történt, kü­lön története van. Az erdélyi kisebbségek életének ez a íejezete azonban minden jel szerint lezárnia Legutóbb a kát. státus és ref. egyházkerület közgyű­lésein történt állásfoglalás abban az irányban, hogy a magyarságnak ezzel az Írott jogával élnie kell. Most pedig arról értesülünk, hogy a szebeni szász konszisztórium hasonló értelemben szerkesztett em­lékirattal fordult Maniu miniszterelnökhöz. Panaszkodnak a szászok is A szászok körében volt olyan irányzat, — Brandsch állott az élén — mely az erdélyi románság és szászság között életre-halálra szóló szövetséget vélt látni. Ennek az irányzatnak követőit sok csa­lódás érhette azóta, hogy az erdélyi románok a kor- mányrudjához jutottak. Erre vall a szóbanforgó me­morandum is. „Az iskolakérdés mai helyzete — mondja töb­bek között az emlékirat — az egész jövendő nemze­dék súlyos veszélyévé vált. Az 1919. év december hó 9-én kelt kisebbségi szerződés 11. szakasz önkor­mányzatot ígér a székely és szász közösségeknek: ez az Ígéret mindmáig papíron maradt. a 25 milliós államsegélyből a szászoknak ki­járó hányadba beleszámít a régi 5 millió Is. Ami annyit jelent, hogy a szászok számára a várva- várt államsegély aligha jelent lényeges emelkedést s még jó, ha nem kapnak kevesebbet, mint eddig, mert hiszen az erdélyi szászság és svábság bizonyo­san kisebb százaléka a romániai kisebbségeknek, mint amekkora százaléka az 5 millió a 25 millió­nak...! A nagy eredmény... A beszámolók azonban, melyek a nemzeti pa­rasztpárti kormányzás első évéről szólanak, a sok panasz mellett egy eredményről mégis be tudnak számolni. így a Kölnische Zeitung Bukarestből keltezett terjedelmes beszámolójában olvassuk, hogy: „tár­gyilagosan el kell ismerni, a parasztpárti kormány­zat egyet-mást mégis alkotott. így Maniu és mun­katársai örvendetes megértést tanúsítottak a szat- , mari vidék ifjú német mozgalma iránt, hol 40.000, csaknem teljesen elmagyarositott sváb visszanyeréséről van eredményesen sző. A paraszt­párti kormányzás számos helyen párhuzamos osztályok felállí­tását engedélyezte...“ S mi hozzátehetjük: a legtöbb helyen a lakosság élénk tiltakozása ellenére! Ez a politikai mérleg mindenesetre a legerede­tibb azok közül, melyeket e téren eddig láttunk. A 3 Harisnya és kötöttáruk Vezérképviselet: passzívák hosszú sorában egyetlen aktívát tud a kor­mányzó többségi párt javára felfedezni s azt la — a másik, a még védtelenebb kisebbség fizeti meg. k. n. A magyar álláspont szerint 3 Young- tervnek semmi köze sincs a volt ellenséges államok javainak likvidálásához Visszavonhatatlanul január harmadlkán tartják meg a hágai jóvátételi konferenciát Sőt ml több: ami ezen a téren eddig történt, nem volt más, mint a már létező, régi autonómiáknak súlyos megsértése. Az uj kultusztörvényben *az ál­lam számos rendelkezéssel nyúl be ennek az auto­nómiának jogkörébe. A magánoktatásról szóló tör­vény pedig nem fegyéb, mint ezt az önkormányzatot sértő intézkedéseknek egyetlen láncolata. Mindket­tőnek revíziója késik. A legfontosabb követelmény azonban a véginségben vergődő iskolák szempontjá­ból az állandó és kielégitő államsegély kérdése. A németséget e téren súlyos csalódás nemcsak azért érte, mert a 25 milliós államsegély nem áll arány­ban a kisebbségek jogos igényeivel, hanem azért is, mert ebből a németek nem kapják meg azt a részt, melyet reméltek. Ehelyett pedig tovább folyik a népoktatási törvény alapján a községek terhére az állami iskolai épüle­tek emelése s‘ a kényszerű áldozat, melyet az erdé­lyi németségnek e téren eddig már hoznia kellett eléri a 100 millió lejt..,“ Baj van a szászok államsegélyévé: Az iskola autonómiának követelésén kívül, mely a magyarság közös ügye a szászsággal, van ennek az emlékiratnak még egy érdekes része, mely in­kább csak a szászságot érinti. Bennünket legfeljebb az erkölcsi elégtétel szomorú mosolygásával. Arra & passzusra célzunk, mely csalódásról beszél a 25 mil­liós államsegély felosztása körül. Tudni kell ugyanis, hogy a közoktatásügyi tárca költségvetésében évröl-évre szerepelt 5 millió lejes tétel, mint szász és sváb felekezeti tanítók állam­segélye. Ez a tétel az impérium legelső idejébe nyúl vissza, körülbelül azokba az Időkbe, amikor megszü­letett az emlékezetes medgyesl határozat. A részletes költségvetést nem ismerjük s így biztosat még nem állíthatunk: minden jel arra vall azonban, hogy (Budapest, december 28.) Több bukaresti lap utóbbi számaiban foglalkozott azzal az állásponttal, amelyet a román delegáció a hágai konferencián el fog foglalni és azokkal a határozaJtokkal, amelyeket Románia érdekében a párisi keleti jóvátételi ügyek­kel foglalkozó bizottság hozott. A budapesti sajtó most reflektál a bukaresti hirekre és azokat éles kritika tárgyává teszi. Arra a kérdésre vonatkozó­lag, amely szerint a párisi határozatok alapján és a Young-tcrv rendelkezései nyomán Románia rekom- penzáció nélkül megtarthatja a volt ellenséges ál­lamoktól átszármazott javakat, a budapesti sajtó leszögezi, hogy a legtárgyilagosabb sőt román barát megitéiés szerint is hamis vagy legalább is téves tényekből indul ki ez az információ. Az átengedett javakról sem az előkészítő párisi szakértői, sem a hágai értekezleten nem esett szó, hiszen ezeken kizárólag a jóvátételi kérdésekkel foglalkoztak. A volt ellenséges államok romániai javainak likvidálása sem tartozik a Young4ervhez, hiszen ezeknek a javaknak felszámolásáról, a ro­mán törvényhozás már 1923-ban (törvényben intéz­kedett. A magyar lapok hangoztatják végül, hogy a jóvátételi ügyek és az optáns kérdés semmiképpen sem hozhatók junktimba, mivel ezek annyira diver­gáló kérdések, hogy közös nemzetközi konferencián való tárgyalásuk olyan államok részvételével, akid­nek semmi közük sincs az ügyhöz, lehetetlen. Schacht nem hajlandó Hágába menni (Berlin, december 28.) A Wolff távirati iroda jelentése szerint a hágai német delegáció tagjai a következők: dr. Curtius, dr. Wirth, dr. Molden- heuer, Smith miniszterek, Melchior dr. szakértő, Schubert külügyminiszteri államtitkár, Gauss ás Richter miniszteri tanácsosok, Scheffer pénzügyi ál­lamtitkár, Doom dr., Miller és Zecblin tanácsosok. A delegáció összeállításánál nehézséget okozott az a körülmény, hogy SchachJt, a német birodalmi bank kormányzója kijelentette, hogy nem hajlandó elmenni Hágába. Visszavonhatatlanul jannár harmaáika (Brüsszel, december 28.) Jaspar miniszterelnök jegyzéket intézett a kormányokhoz, melyben kö­zölte, hogy a második hágai konferenciát január harmadikén délután öt órakor fogja megnyitni s felkéri a kormányokat, hogy delegációikat utasítsák a konferencia megnyitó ülésén való megjelenésre. Görögország Is részesedni akar a keleti jóvátételekből (Paris, december 28.) A Havas távirati iroda athéni tudósítójának jelentése szerint Venizelos* görög miniszterelnök annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a második hágai konferencián ki fog­ják elégíteni Görögország jogerős követeléseit. A görög delegáció mindenestre kívánni fogja a szakér­tők által a keleti jóvátételekre nézve kidolgozott előzetes tervezet módosítását. Szobrászmühe!yüok JE”*6* g hosszabb gyakorlattal biró elsőrangú jap vezetőt feeresän a Ajánlatokat kérünk: & Réti ' 3 £rdé9yrészi Bútorgyár Részv.- ü Társasághoz, Táfgu-Mures _____§g % Boldog uj évet akar szerezel, ajándékozzon 2 t hangszert, beszélőgépet, lemezt % ^ Óriási' választék! ^ ► DÁVID Hangszerház ^ Cluj, Sir. Memorandului 12. Egyedüli szaküzlet! Olcsó árak! ^ BaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaB

Next

/
Oldalképek
Tartalom