Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-30 / 297. szám

r UI. WTF. m, SZÁM. 7 JfOuxrfOpSJtíi' Szabó Dezső karácsonyi nyi­latkozatában kijelenti, hogy hazát és nemzetet cserél A Keleti Újság munkatársa megállapította, hogy Szabó Dezső édesanyja Franciaországból származott el Erdélybe Mit mond Szabó Erzsébet bátyjának „coriolanusi“ lépéséről ? (Kolozsvár, december 27.) Szabó Dezső; „Az •lsodort falu” szerzője, ez a viharzó temperamen­tuma, da tagad hatat lan ni egyik legnagyobb élő ma­gyar író, az Esti Kurír karácsonyi számában beje­lentette, hogy „fl lesz Magyarország legmegkiáltot- tabb hazaárulója”, hazát cserél, édes anyja idegen eredetű nevét fogja felvenni, keresztneve György lesz és uj hazája nyelvén írja meg élete le^agyobb regényét.” Ez a bejelentés természetesen nemcsak Magyarországon, hanem az egész magyar nyelvterü­leten a szenzáció erejével hatotlt. Szabó Dezső elso­dort élete sohasem szűkölködött érdekes, rendkívüli, 8ßt — robbanó fordulatokban. Mostani bejelentése is — azabódezsői és egy rendkívüli lélek és szellem tragikus meghasonlásának megdöbentő fordulata, amiről ma még nem lehelt megállapítani, hogy meny­nyi belőle a véres komolyság vagy az Írói — blöff. Bzabó Dezső portréját nem kell bemutatni. Az ő élete és alkotásai mindenki előtt ismeretesek. Tet­teit különféleképpen Ítélik meg, de különleges tehet­ségét, sőt zsenialitását alig vonja valaki is kétségbe. És itt átadjuk a szót Szebó Dezsőnek, aki „ha­zaárulásáról ” az alábbi rendkívüli érdekes interv- jat adta az Esti Kurír munkatársának. Mi Szabó Dezső rejtélyes kijelentéseinek az erdélyi vonatko­zásait Írjuk meg és érdekes adatokkal egészítjük ki a Budapesten adott nyilatkozatát. Nagy Andor újságíró a Philadelphia kávéház­ban beszélt Szabó Dezsővel. Röviden ezeket mon­dotta: Amit Szabó Dezső mondott — Kát-taárom hőnap múlva igen is, elcsattan a ooriolánusl pofon, bázisa már megvan. _ Mégis, ml az? — kérdezte az ujságiró. — Részletesen még most sem nytiatkozhatom, — mondja, — mert ezzel uj életem alapjait veszé­lyeztetném. Magához ehhez az elhatározáshoz logiku­san az az elbánást mód Juttatott, amellyel velem szemben a magyarországi élet minden tényezője vi­selkedik. De mint életemnek annyi eseményébe», ehhez Is egy csoda Járult. Egy éjjel azon vettem észre magam, hogy az édesanyám képe előtt állok. — ö volt az, aki tejével és leikével olyan végze­tesen a magyarság szerelmesévé tett s végeredmé­nyében szegény fi ölt meg ezáltal bennem mindent, ami alkotni tud. Es ezen az éjjelen sajátságos bi­zonyságot éreztem, hogy halott édesanyám fogja jóvátenni azt, amivel vétett ellenem. Egy régi csa­ládi legenda egyszerre bizonyossá lett bennem, hogy anyám vérében századokkal ezelőtt egy frisebb, egész ségesebb és erősebb szolldaritásu, idegen faj vére yolt • Így a tőle örökölt vér ntján fogok uj hazához, nj testvérekbe», uj alkotásokhoz e egy most épülő kis nemzet uj hitéhez Jutni. — Ez lesz az oka annak Is, hogy az uj miliőben már régi nevem helyett az anyám nevét fogom vl­— Magamba fogom szívni uj hazám levegőjét, uj testvéreim pszihéjét s hiszem, hogy életem legna­gyobb alkotása az a regény lesz, melyben hálám őket fogja kifejezni, de harc is lesz az életem, ádáz, lebir- hatatlan harc, mindama emberi szörnyűség ellen, amely régi hitem, régi szeretetem hazájából egy uj életbe taszított. Ezután az ujságiró figyelmezteti Szabó Dezsőt, hogy Magyarországon mindenkit megmart, könyör­telen Ítéleteivel mindenkit ellenségévé tett. Miért pa­naszkodik tehát, ha magára hagyják, elszigetelik. Eddig tart Szabó Deső váratlan, sőt megdob- J bentő karácsonyi nyilatkozata, amelynek rejtélye nyilvánvalóan Erdélyben van. Tudják a Keleti Új­ság olvasói, hogy Szabó Dezső kolozsvári születésű, itt járt iskolába, itt élt az édesanyja és még ma is itt él nővére, Szabó Erzsi, aki mun­katársunk előtt a szabódezsői rejtélyről rendkívül érdekes és figyelemreméltó inti­mitásokat mondott el. Szabó Dezső nővére a Minerva-biztositő tisztvi­selője, a Ferencz József ut 37. szám alatti Minerva palota 2-ös számú szobájában lakik. Itt látogattuk meg és amidőn elárultuk azt, hogy Szabó Dezső Er­délybe akar jönni, az örömtől kigyult arccal ugrott fel a székről és önfeledten kiáltotta: — Oh, adná az Isten! Ekkor még Szabó Erzsi nem tudta miről van szó. Nem olvasta az Esti Kurírban megjelent in­tervjut, tehát az édesanyja származására vonatkozó kérdéseinkre annál őszintébben és az előre megfon­toltság feszélye nélkül válaszolhatott. A csinosan bútorozott szobában, ahol Szabó Erzsi él, valóságos Szabó Dezső kultusz van. Bárhova nézek, mindenütt a nagy iró fotográfiáit és emléktárgyait látom. Az égjük antik szekrényen közbül az édesanyja arcké­pe és körülötte a gyermekek képei sorakoznak. Sza­bó Erzsi minden szaván, minden mozdulatán meg­látszik az a határtalan tisztelet és szeretet, amivel öccse iránt viseltetik. Az asztalon Macaulay „Nagy irók” eimü kötete áll, éppen ezt olvassa. Élénk érdeklődéssel fordul felém és azt kérdezi: — Megjelent már Dezsőnek a „Kritikai Füze­tek” harmadik folytatása? Minden érában várom, mert az öcsém minden írása eseményszámba megy előttem. Valósággal csüngök a könyvein és minden, amit ir, úgy hat rám, mintha a számból vette vol­na ki a szót. — Mi igaz abból, hogy édesanyjuk idegen »zár- 1 Szabó Dezső kijelenti, hogy 6 egyénileg »oha senkit sem bántott meg, érthetetlen előtte, hogy sze­rinte tiszta és igazságos Ítéleteit és kritikáit a sze­mélyek és osztályok személyes sértésnek veszik. El­mondja többek közt, hogy Uerczeg Ferencet soha­sem támadta, csak akkor, midőn Herczeg a már ha­lott Ady ellen kezdett támadást. Nem tűrhette, hogy Adyt, a legnagyobb magyar értéket, halála után bán­talmazzák. Az ujságiró hangsúlyozza, hogy Szabó Dezső mindent megfontoltan mond. Eeszéde higgadt és nem egy őrült zseni megnyilatkozása. A hangjában megdöbbentő tragikumot érez és a szive mélyéig meg­sértett zseni müvész-gögjének halálos fájdalmát. Kl- érzik Szabó Dezső hangjából az a mélységes meg­győződése és hite, hogy egyedül ő a legnagyobb éa legigazibb magyar iró és ezért jutott blokád alá, amely feltétlenül megfojtja. De a titkolt gőg mögött szavaiból az la kiérzik, hogy a legnagyobb Írólt egyike büszke éhhalállal küzd. Aztán igy folytatja Szabó Dezső: — Eleinte magyarul fogok Írni, de azon a bizo­nyos nyelven fogom kiadni Írásaimat, magyar nyeí- ven pedig, mint fordítást. Azonban hiszem, — mon­dotta Szabó Dezső — hogy három év alatt úgy elsa­játítom azt a nyelvet, hogy teljes gazdagsággal fo­gok azon Írni. Még ezt az utálatos Dezső nevet is levetem, — mondotta tréfásan, — és azt hiszem, György leszek, az jól hangzik azon a nyelven, mazásu? — próbálom a beszélgetésit más irányba terelni. Szabó Erzsi ijedten néz rám, mint akinek va­lami titkára tapintottam rá, de aztán elmosolyodik és azt mondja: — Az édesanyám ősrégi kálvinista, papi család­ból származik. Izzig-vérrig magyar asszony volt é» fiát is magyar nevelésben részeskette. Az igaz, bogy a családi neve nem magyar. Apai ágon Mille-nck hívták. Dezső többször firtatta édesanyám előtt származását és emlékszem, ■zó volt arról, hogy anyám francia szár­mazású. — Habár édesanyám nem szívesen beszélt er­ről, Dezsőt mégis mindig izgatta ez a kérdés és meg is állapkotta, hogy édesanyám eredetileg francia volt. És itt önkéntelenül előtérbe kerül Szabó Dezső kijelentése: „Egy régi családi legenda egyszerre bi­zonyossá tette bennem, hogy anyám vérében száza­dokkal ezelőtt idegen faj vére voi‘t s igy nj testvé­rekhez, nj alkotásokhoz s egy most épülő kis nemzet uj bitéhez fogok jutni.” Elfogultság volna tőlünk, ha a nyilvánvaló célzások és a Szabó Erzsi által közölt adatok közti összefüggéseket figyelmen kívül hagynék. Biztosan még igy sem lehet tudni semmit. Elsősorban nem lehet bizitosan tudni azt, hogy a Szabó Dezső szeszélyes kijelentései mennyiben ko­molyak. Csak annyi biztos, hogy Szabó Dezsőt tény­leg már hosszú évek óta valóságos irodalmi blokád alatt tartják, elzárták előle az érvényesülés útját és nemcsak Nagy Andor, a Esti Kurír munkatár­sa állapítja meg, hogy itt kétségtelenül egyik leg­nagyobb Írónk büszke éhhaláláról van szó, hanem Szabó Erzsi, a nővér is többször hangsúlyozta előt­tünk: Az iró nyomora Mii tud Szabó Dezső nejére édesanyja származásáról ? adni. Mindezt nyugodtan, higgadtan éa megfontoltan mondja. Felkéri az újságírót, hogy azavait azószerint adja viasza, mert azokért vállalja a felelősséget. — Mikor következik be mindez? — kérdezte a» újságíró. — A dolog több tényezőnek a bevonásával való­sul meg. _ Amikor tervem megvalósul, röpiratban adom tudtára az ország közönségének és utána vagy tíz napig Budapesten maradok, hogy gyilkoljanak meg, ha akarnak. Es még ilyeneket mond: BÚTORT Jó minőségben, modern kivitelben, Jutányos árban Székely & Ráfi Bútorgyár M.*nálTSr«;u-Mureien vásárolhat. — Hitelképes egyéueknek kedvező fizetési feltételek. — Világ» márkás zongurák nagy választékban | — Biztos tudomásom van arról, hogy Dezső nemcsak a legnagyobb lelki depresszió alatt áll, hanem a legnagyobb nyomorral küzd. Legutóbb, mi­dőn Kolozsváron járt, habár különösebben nem pa­naszkodott, azért minden szavából kiérződött, hogy a sorsával elégedetlen és súlyos anyagi gondjai van­nak. Különösen katasztrofálisan hatott rá, midőn nagy értékű könyvtárát áruba kellett bocsá­tania, Erről a könyveladásról mindig úgy beszélt, mintha a lelkét és szivét kellett volna áruba bocsájtania. — Én ismerem a Dezsőt — mondotta. — min­dig egyenes ember volt. Ha 5 valamit elhatározott, azt tűzön vizen keresztül is vitte. Ha elhatározta, hogy uj hazát cserél, lehet hogy ez őrültség, de ő képes arra, hogy az akaratát még a legsúlyosabb áldozatok árán is véghez vigye. Lehelt, hogy ez tra­gikus lesz rá nézve, de mindig azt szokta mondani, hogy megcsinálom még akkor is, ha az árokban pusztulok el, mert az utókor — szobrot emel ne­kem. Szabó Erzsi még hosszan beszélt az öcoséről, Dezsőről és minden szava a csodálat és az elragad­tatás hangja volt. Ez már több a testvéri szeretet­nél, ez már — a nagy szellem imádata. Szabó Er­zsi gondolkozás nélkül meg tudná érteni még Szabó Dezső „hazaáruláséit ” is. Mi azonban nem. Az egész lmzaárulási affért, illetve kijelentést nem taittjuk másnak, mint az iró egy uj hadmozdulatának, amely- lyel a budapesti blokádot át akarja tömi. Hogy ez mennyiben sikerül neki, azt majd a jövő mutatja meg . . . Nagyarányú alkohol panama Amerikában (Neiuyork, december 27.) A proviziciós rendőrség nagyarányú alkoholpanama elkö­vetésére alakult bűnszövetkezetet leplezett le, amelynek tagjai mintegy 50 millió dollár ér­tékű ipari célokra szolgáló szeszt, a karácso­nyi fogyasztás céljaira sajátítottak ki. A bűnszövetkezet tagjai között magasrangu fö- tisztviselők, vezető politikusok és rendőrfő- tisztviselők is vannak. A panamában kompro­mittáltak száma jól értesültek szerint megha­ladja az ezret. Már a legközelebbi órákban szenzációs letartóztatások várhatók az alko- holpauamával kapcsolatban-

Next

/
Oldalképek
Tartalom