Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-04 / 277. szám
gie- Xjjsag pviselőHáx S ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ám 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 277-ilc szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér fl gyulafehérvári műtét Irta: PflflL ÁRPÁD — Két cikk. — II. A gyulafehérvári határozatok tervezetének az önkormányzatra vonatkozó részét még november 30-ikán beható megvitatás alá vették a december elseji nemzetgyűlés Össze- hivói. Cozma Aurél, Vajda-Voevöd ellene szólották, illetve Vajda a külön erdélyi autonómia fenntartását csak .az egész uj állam alkotmányozó üléséig mondotta szükségesnek. Páclisanu azzal az érveléssel kívánta elhagyatni ezt a pontot, hogy ez belügyi kérdés, a határozatnak pedig csak nemzetközi vonatkozású ténynek kell lennie. Dragomir Silviu pedig azt dobta be a vitába (amihez különben hasonló felfogása volt a Cozma Aurélé is), hogy „egy erdélyi autonómikus szervezetben a románok az együttlakó nemzetiségekkel szemben alárendelt helyzetbe kerülnének, s tiz év vágy még több kellene, inig a románok az autonómiában többségbe kerülnének. Az ifjúság küldötte is a föltétel nélküli egyesülést követelte. Velük szemben Vlad Aurél, Suciu János, az elnöklő Pop Csicsó István, továbbá a szo- ciálisták képviselői: Mihutiu János és Flue- rás követelték az autonómiát, még pedig igen súlyos érvelésekkel. Pop Csicsó például azt is mondotta, hogy a Wilson elveihez való alkalmazkodást sértik meg, ha nem határozzák el az autonómia fenntartását. Mihutiu pedig azt fejtegette, hogy az erdélyi román paraszt földet és szabadságot vár Gyulafehérvártól; „nem akarja, hogy úgy legyen, mint a re- gátban, hol a parasztot csak marhának nézik... ez nem jelenti azt, hogy ne akarnók az egyesülést; egyszerűen azt akarjuk, hogy olyan föltételek szabassanak, melyek a paraszt elnyomásának a lehetőségét is kizárják.“ Fluerás is kijelentette, hogy a munkásosztály csak az autonómia esetén érezheti magát biztonságban. A két álláspont között több egyeztető kísérlet történt. Végre Maniu Gyula találta meg az áthidalást abban a formulában, hogy ők csak az egyesülésre nézve törvényhozók, azonban az átmeneti időkre is tényleg kell az államvezetésre elveket találni, nem föltételek formájában, de a reális helyzetre való figyelmeztetésképpen. Az ő indítványára aztán szövegező bizottság alakult, s az a vitatott harmadik pontot csakugyan kihagyta, ellenben második pontnak az átmeneti autonómiát fölvette. Ez az átmeneti autonómia azonban nem az összes uj területbeli népeké, csak a román nemzetgyűlésé. És időtartama addig szól, amig az egész uj állam alkotmányozó gyűlése összeül. Ezek szerint az uj területek autonómiája, s benne az uj területek népének a megnyilatkozó lehetősége ügyesen kiherélődött. A gyulafehérvári határozatoknak ez a nemlegesség, ez az elnyelés egyik legjellemzőbb tartalma. S történt ez miért? Mert tulajdonképpen felülkerült a határozatok végleges megszövegezőiben az a bizalmatlanság, hogy az uj területek együttlakó népei egy valóságos ön- kormányzati megnyilatkozással kényelmetlenekké válnának. Ez a bizalmatlanság tehát az, ami egyik legfőbb emlékként a gyulafehérvári határozatokból ránk, az együttlakó népekre megmaradt. Ennek a hátteréből megítélhetjük azt is, hogy mennyire nem válhatott gyakorlati értékűvé az .a szép szó, ami az együttlakó népek nemzeti szabadságáról, s közoktatási, közigazgatási és igazságszolgáltatási önrendelkezéséről csak ajánlatos elvként beszélt, de nem államalkotó föltételként. Azóta eltelt tizenegy esztendő. Wilsont is elfeledték, sőt nevetségessé is tették. A bizalmatlanság azonban megmaradt, vagy esetleg még szaporodott. Itt van az oka, hogy a gyulafehérvári határozatoknak a szép szavait is mind-mind csak emléknek kell tekintenünk. A népek egymásközötti viszonyának uj meglátásai, a gazdasági és lelki fejlődéseknek uj felduzzadásai és a lehetetlenségek felé haladásnak az uj észretéritései kell, hogy jöjjenek- Cs,ak akkor lehet szó megint komolyan a népek önrendelkezési jogáról ós egyéb olyan tömegszabadságokról, melyek a népkisebbségek javára is elhozzák a néptöbbségek bizalmát, s vele együtt a különböző népek igazi belső békéjét és egymás melletti nyugodallorga a parlament elé vitte az egyelem ás a miniszter konfliktusát A közoktatásügyi miniszter nem tudta, Hogy az egyetemek tudta nélkül tartották meg a diákkongresszusi — A szociáldemokraták a kormány eilen (Bukarest, december 2.) A szenátus keddi r.!é sen Simionovici alelnök elnökölt.. A miniszteri pa dókban Saveanu, Joanitescu és Kadücanu miniszterek foglalnak helyet. Az első szónok Livizeanu, aki az állami hivatalokban folyó muiikarhodszert kritizálja. A régebbi időkben sokkal többet dolgoztak a hivatalokban, egész liap, most csak délelőtt néhány óráig folyik munka, aminek az, a következménye, hogy \. egész kis ügyeket is csak' hosszü idő alatt, rengeteg utánjárással lehet elintézni. Nem elég megállapítani a rendellenességeket, nn- nem azokat erélyesen meg is kell torolni. A minisztereknek személyesen keli meggyőződniök a hivatali szolgálatról. A nyugdíjazott tisztviselők helyébe ne vegyenek fel újakat. Kevesebb munkaerő és több munka legyen a jelszó. A kormány eddigi munkájában komoly 'törekvést lát, a törvények jó hatása azonban elsősorban azok alkalmazásától függ. Matei Nicolao a régi és a jelenlegi rezsim alatti állapotokat hasonlítja össze s azt magyarázza, bogy a Maníu-kormány nagy munkát végzett. j A szenátus tagjai nagyon csekély érdeklődést *: tanúsítanak a szónokok kormánydicsérő beszédei iránt, a teremben lassanként mind kevesebben van- mik, s az elnök hat órakor bezárja az ülést. A vasút és munkásai A kamarában a hétfői ülésen napirend előtt Jumanca szocialista képviselő a vasúti munkások helyzetéről beszél. A munkásokait a vasúti műhelyekben a megállapított órákon túl dolgoztatják, anélkül, hogy ezért külön bért fizetnének. Kéri a kormányt, hogy bár a vasút’ autonom szervezet, a lehetőség szerint interveniáljon a kérdésben. Gafencu államtitkár válaszol s kéri a képviselőt, hogy specializálja az eseteket és ne általánosítson. A kormány már eddig is nagyon sok panaszt orvosolt. Egyébként a kormány a CFR politikájáról a napokban hosszabb expozét fog tartani a kamara előtt, melyben vázolni fogja azokat a javulásokat, amelyek a régi helyzettel szemben már eddig is észlelhetők. Jumanca nincs .megelégedve Gafencu válaszával és bejelenti, hogy az ügyben interpellálni fog. Jorgfa és a miniszter vitáfa Jorga ugyancsak napirend elölt tiltakozik az ellen, hogy a trónbeszédben bejelentett főiskolai törvényt nem terjesztik az egyetemek elé és nem kérik ki azok véleményét, akikről a törvényben szó van. Ő, mint a bukaresti egyetem rektora, nem fogja megengedni, hogy az egyetem feje felett hozzanak az egyetemre vonatkozó törvényeket. Costachescu közoktatásügyi azt válaszolja, hogy Jorga interpellációja kissé elsietett. A felsőbb oktatásra vonatkozó törvény még nincsen teljesen készen s a végleges megszövegezése során Jor- gáüak alkalma lesz arra, hogy véleményét elmondja. A közoktatásügyi miniszter ezután megemlíti Jorga szombati, a krajóvai diákkongresszus ügyében kiadott s a felelősséget a kormányra hárító kommünikéjét. Leszögezni kívánja, hogy a kongresszus engedélyezésével a közoktatásügyi kormánynak egyáltalán nem volt célja az egyetemek autonómiájának megsértése. Meg volt győződve, azt hitte, hogy az egyetem hivatalosan tud a kongresz- szusról, azt engedélyezte és a kormány a maga részéről csak segítséget adott a diákok jó ellátásához, jó elhelyezéséhez. A maga részéről nincs az egyetemek autonómiája ellen és nagyon örvend, ha Jorga azon dolgozik, hogy az egyetem tekintélyét megszilárdítsa, Jorga válaszában azt mondja, hogy Costaches- cunak csak félig van igaza. A nyári vakáció alatt bőven lett volna idő arra, hogy a kérdéses törvényeket kidolgozzák é3 az egyetemek képviselőivel megbeszéljék. Az a benyomása, hogy az egyetemek bevonása nélkül akarnak intézkedni. Romániában szokás lett az utóbbi időben úgy hozni meg a törvényeket, hogy azok készüléséről ne is értesítsék azokat, akikről szó van. Wilier közbeszól: ügy van. Jorga végül hangoztatja, hogy abban az esetben, ha az egyetem autonómiája elleni támadások folytatódnak, beadja a rektori állásról való lemondását. A szociáldemokraták a kormány ellen Napirendén a felirati vitában Constantinescu többségi után — aki a kormány munkáját méltatja, Mirescu szocialista mond hosszabb beszédet s ebben sorra veszi a munkásság legfőbb problémáit. A munkanélküliség kérdésében megállapítja, hogy annak megszüntetésére a kormány nagyon keveset tett. Az országban jelenleg 130 ezer munkanélküli van. A kormány a nők választójogára vonatkozó törvényben csak egy bizonyos kategóriának adta meg a választójogot, ellenben kizárta a munkásnők nagy csoportját, Mai számunk 12 oldal
