Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-29 / 296. szám
1«29. KARÁCSONY 43 menni. Szállt a dal, merészen és bánatosan. Már vagy negyedszer inmételtük azt a versét, melyben a távozó regruta megköszöni édesanyjának a nevelést s nzzal int búcsút feléje, hogy nem eszi többé a kenyerét, mert ezentúl kerek három évig I. Ferencz lózsef biztosit neki kosztot, kvártélyt és öltözetet, oleszámitván az alsóruhát is. Ingyen pedig. Elhalt egyszer a búcsúzó katonák nótája és mi illgattunk egy sort, miközben magunk elé néztünk 1 Amennyien. Megszólalt aztán Yághy önkéntes, aki a legap- óbb termetű volt a császárvadászok 2-ik számú estiében: — Fiuk, hol maradt el megint Gruber Nándi? — Fogdában ül, — válaszoltuk egyszerre öten is. — Még a tizenkilencedik napon is? Újabb öt önkéntes helyeselt: — ügy van... Még a tizenkilencedik napon is! A válasz minden tekintetben födte a valóságot: Gruber Nándi pajtásunk tizenkilencedik napja nyögött már egyesben, noha nagymanőveren lettünk volna egyébként. A napnak nem minden szakában ült persze, hanem olyankor csupán, ha raszt következett. Mihelyt gúlába raktuk a fegyvert, föltéve, hogy a pihenő tartama egy órát tett ki legalább, Hosztalek, a továbbszolgáló őrmester már intett is Gruber Nándinak: — Also, gema! Azazhogy: gyerünk csak! És mert eló'irássze- rü egyes nem akad a havasok között, a legközelebb- eső sertésólba zárta be. A zárkának előzményei is voltak persze. Történt ugyanis, hogy két nappal a manőverre való indulás előtt a laktanyának abba a szobájába talált benézni Hosztalek őrmester ur, amelyikben Gruber önkéntes is tanyázott, ahol is sasszeme fölfedezte nyomban, hogy baj van a Gruber pajtás komóteipőivel. A két komóteipő ugyanis ahelyett, hogy tisztelegj !-állásban lett volna elhelyezve az ágy alatt, harmincfokos szögben hevert egyik a másikhoz viszonyítva. Hosztalek őrmester ur a legnagyobb zavarban nézett hol a két cipőre, hol Gruber önkéntesre, mert ilyen gyalázatos szubordinancionszferleccungot soha még nem tapasztalt eráris-zupán kihúzott eddigi életében. Meglepetésében alig tudta kinyögni: — Mi ez, Einjähriger Gruber? — Ez? — kérdezte vissza fidélisen Gruber pajtás. — Ez a ruhtl-állás, őrmester ur. Igazat mondott. Mert a két cipő csakugyan pihenj hallásban volt odavetve az ágy alá. Hej, villant erre a szeme Hosztaleknek: — Hallja-e, az ilyen felelet mégis csak komisz- ság! Holnap kihallgatásra Hej, kiáltott erre Gruber önkéntes is, mert nagy hánya ve tiség volt benne azon a régi nyárutón. Ő ugyanis maturai-bizonyitvánnyal rendelkezett, ezzel szemben egy őrmester legfeljebb ha négy elemit tudott felmutatni. Ordított hát, magából-kikelten: —- Kuss, vacok alak! S mivel az őrmester, meglepetve a példátlan föllépéstől, suttyomban visszavonulni igyekezett, Gruber vérszemre kapott. Kilépett a folyosóra s úgy üvöltött az őrmester után, hogy zengett a laktanya : — Majd orron-fricskázok én még-egy ilyen srácot! Mert pesti származású volt Gruber Nándi s ez- okból használt „sráo“ kifejezést a „fickó“ helyett. Hosztalek őrmester ur morva lett volna ugyan, mindazáltal magyarul is értett, mivel azelőtt hosr- szabb ideig feküdt ezredével Magyarországon is. Okos ember létére azonban lenyelte a sértést. Hanem hogy mi volt ott másnap déltájt, &-rein. &DVAKODJATOK ESNk f VÉDEKEZZETEK V f BELÉLEO.EZVE A * ' VhlVh PÁSTIUNK fertőtlenítő EMANÍPÓiT MELYE R, BELÉLEGZÉS Ami KÓZVETLEN HAULS Oi VASNAK A iXiZü SZERVEK^ ATOR)E.FAj6ALniiLárrMA.neotmÉsw ts «Atkák mindég HATÁSOSAN ELKERÜLHETŐ« EZEN BTÜNÖ AnTISEDTikuí SZERAlTAi MINDÉG legyen KÉZNÉL egy doboz •VALIJA PAST ILLA i A0060Z Pac SIMIUE—A. KAPHATÓ PIlNOeN . GYÖGYÍZeOTABSAH // 'AIDA [ţrĂ&LlHfP1ENTA MSTfW % geknek Ura! A rapporton szablyát rántott a kapitány ur s az első másodpercben össze akarta kaszabolni Gru- bert, aki tátegott, mint parton a ponty. Valahogy azonban erőt vett magáa azért s egyesbe csukatta megfontolatlan bajtársunkat. Bizonytalan határidőre pedig. így esett, hogy még a nagymanőver tizenkilencedik napján is vasban húzott ki minden szabadidőt Gruber Nándi csillagnélküli egyévi önkéntes bajtársunk. «. Azon a régi nyárutón, mikor a Dolomitok valamelyik havasi falujának egyik házacskájában gyűltünk össze nehányan, magyar önkéntesek, régen-ré- gen elhalt már a katonadal, melyet Füle Péter hozott magával Ceglédről vagy honnét is. Lecsukott fejjel néztünk magunk elé a havasi házikóban, mert a szivünk igen-igen vágyott hazafele. Aközben ránknyitott lomhán Gruber pajtásunk, miután kieresztették az egyesből. Ez viszont annyit jelentett, hogy rövidesen sorakozót fújnak a kürtösök s negyedóra múlva újból kezdődnek a hadijátékok. Akkor nekilátunk megint a lihegésnek, hogy lábunk alatt felporzik az augusztusi hó... Úgy is lett. Negyedórán belül dühösen kapaszkodtunk már a sziklák között s hegymászó bakancsaink csikorogtak. Mélyen-alattnnk kavaragtak a feilegek > e fel. hő-oceánból mint tulvilági szikla rémek ágaskodtak ki a Marmolata, a Drei-Zinnen, a Rosengarten, a Latemar, a bregenzi havasok ormai s messzi nyugaton, félig a fellegekbe dűlve hanyatlott el as Ort- ler... Négyezer méter magasságban. Havasok, havasok, soha nem látlak mér többet! Messze valahol lavinák dörögtek elmosódva, még messzebbről halaványan dongott az ágyú s mi huszonkét esztendővel a vállunkon és a verítéktől remegve kapaszkodtunk a láthatatlan ellenségnek. Utolsó nagymanővere volt I. Ferencz József császárnak és királynak, mint legfelsőbb Hadúrnak... Köröskörül azalatt szikrázva vert a hó a a zengő fényben ujjongtak a havasok.,. karácsonyi és újévi ajándékok Tretorn, Wimpassíng és ü. S. A. márkájúi kó- és sárcijpők „TRIUMPH" cipőáruház Cluj, P. Unirii 28 X3E S ősírsó és praktikus karácsonyi és taféwi afándek egy fényképezőgép Kérje azonnal most megjelent képes fotód’jegyzékünket ! ■ Kováts P. és Fiai, Clnf, Piaţa Pnirri 8.
