Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-22 / 293. szám
4 XII. ÉVF. 293. SZÁM. Á5g ucval harcok kis kátéf a Majd minden német lap közölte pár nappal ezelőtt, némelyik részletesen is, az osztrák illegális fegyveres alakulatok egyik parancsnokságának, a Heimwehrnek azt a titkos rendeletét, amely *a legapróbb részletekig kidolgozza az uccai harcok gyakorlati lefolytatásához szükséges irányelveket. Az uceai harcok kis kátéjának is lehetne nevezni ezt a rendeletet, miután a legalaposabban kiterjed mindenre, ami ebben a tekintetben szobá jukét. Nagyon világos utalásokkal szolgál például arra, hogy a barrikádok hogyan állitandók elő „forschrifnriii- sig” s hogy a barrikádokat miként kell megszüllani, kihasználni, a barrikádok előtt miként kell i'Öiszág- gatni a „terepet1', a villamos sínek és oszlopok mire használhatók fel, milyen uccai anyagok a legalkalmasabbak a barrikádok készítéséhez. Megjegyzi például, hogy a barrikádokhoz csatlakozó házak emeleti ablakaiba gépfegyvereket, illetve kitűnő céllövőket kell állítani, akik oldalt tűz alá vehetik a támadókat. Kitartóbb harcok esetére ez a rendelet is lövészárkokat ir elő és drótakadályokat. Támadások esetére taktikusnak tartja a házfalak mentén való előnyomulást. Az uccai harcokban résztvevő legénység különleges felszerelései között a leginkább a feszitővasakat hangsúlyozza, amelyek segítségével kapuk forgathatók ki a sarkaikból és a kövezet felszedhető. Részletesen leirja például, hogy telefon- központok és hasonló fontos középületek ostroma alkalmával milyen a helyes viselkedés. Kidolgozza többek közt a lépcsőházakban való harc módozatait. Ilyen helyeken szükségesnek tartja a gáz alkalmazását. A polgárháború kiskátéja a legmodernebb harcászati eszközöket és modort célja szerint keveri a legelavultabbakkal. Beszél persze a rendelet a bombavetők és lángszórók alkalmazásáról is. Nagyon fontosnak tartja ezeket az ellenfél gócainak az evakuáltatására. Egyszóval: a rendelet figyelme mindenre kiterjed.- Az olvasót persze már az első sorában ennek a cikknek valami ellenszenv fogta el s valami keserű rosszalás feszélyezi még most is arra gondolván, hogy mégis csak szörnyű, hogy emberek ilyesmiéit ülnek össze, ilyesmiket sütnek ki és ilyesmikre iskolázzák tömegeiket. S valóban az olvasó tiltakozása és keserűsége jogos. A napoknak, amelyek any- nyit beszélnek a leszerelésről és a népek közti megértésről, tényleg szégyene, hogy mögöttük ilyesmi is meghúzódhat, mint ez az „Uccai harcok gyakorlatában követendő irányelvek rendelete” — mely nem is háború, hanem polgárháború esetére rendelkezik. Ez azonban már igy van. Vad és könyörtelen időnkben ez is előfordul s úgy gondolom, hogy nagyon az öreganyámhoz hasonlítanék, ha most efölött elkezdenék siránkozni. Ezért azután valami mást szeretnék megjegyezni ezzel a rendelettel kapcsolatban . A honvéd tisztiiskolában, ahová a többi tízezrekkel együtt engem is beterelt az idő, a stilus szó helyett mindig azt mondták, hogy irály s ezért most én is azt mondom, hogy ebből a titkos rendeletből a megütődő első ellenszenve után a rendelet irálya kapott meg s az a Gyakorlati Szabályzat révén felejthetetlenné lett szellem, mely a hivatalos harcászati írásokat minden túlméretezett szenvtélenségük ellenére is belengi. Ez a titkos rendelet is — a'megírása tekintetében —- izzig vérig az egykori Gyakorlati Szabályzat modorában készült, viszont erről a Gyakorlati Szabályzatról azt kell mondanom, hogy céljait és anyagát illetőleg a világirodalom egyik legjobban és legvilágosabban megirt gyakorlati könyve. Már a háború idején sokat érdeklődtem azután, hogy kik és mikor írták ezt a Gyakorlati Szabályzatot. Mindössze annyit sikerült megtudnom —, a katonák nem törődnek az ilyesmivel — hogy az első fogalmazást katonák utasításai után Grillparzez, a hires osztrák költő adta volna. Erről a hallomásomról azonban azóta sem sikerült meggyőződnöm, de mindenkép valószínűnek tartom, hogy a Gyakorlati Szabályzat stílusának a hangját egy nagy költő ütötte meg, még akkor is, ha ez a „nagy költő” valamelyik egykori vezérkari iroda segédtisztjének a személyében keresendő. Ez a valaki érzésem szerint egy mult század elejei Stendhal kortárs lehetett, aki napjai millitarista és klasszicista szelleméből vonta el és irta le azt a hangot, amely oly jellemző erre a könyvre. Az abszolút részvéíTenség és könyörtelenség ama minden emberi rezonancia nélküli fagyos tónusu, éles metszésű hangja, amely nem ismer semmi egyebet, csak a célra törő akarat vak és engedelmes rendjét s amely oly jellemző az egész Gyakorlati Szabályzat, belvilágára, minden más törvénykönyv vagy rendelet, vágy szabályzat és kúriáiig stilus hangjától elütő egyéni és páratlan hang. Fogalmam sincs, hogy hogy jött létre, ki találta ki ezt a hangot, de ez a halig-pontosan az ni uralkodó könyörtelen hang, talán a Démonok és Do miurgoszok hangja, amelyik az egész háborún keresztül hangzott még a legbékésebb katonai, rendel, kezésekben is. Magának annak az erőnek a hangja ez a bang, amelyik a háborúban mobilizálódik és cpudorott szépség aj dpoldszereiixil volt szó, amidőn a napokban egy kis rejtvény! adtunk (el Önnek megfejtésre. A Rouge et Noir, hölgyeim, a kozmetika leguiabb vívmánya sőt még több is ennél: Rouge et Noir az illatélmény lélektanának az eredményein “alapszik. Hetünk, hölgyeim, már nem olyan egyszerű többé. Régente egyedül érzés után székesegyházakat építettek, ma azonban a2 illatszereket az orvos, a vegyész és a pszihológus segítségével komponálok Ennek ellenére a Rouge et Noir illatának álommeséiében senki sem sejti annak a munkának a nagyságái és nehézségét amely megalkotását megelőzte Coada (Llcgrte-Parfum-Poudre-G*em-e Csakis er-ecleti. Cíonaxxqctasbá« ClképigellaßfetleQ kellenaes na£gk^a£tésbera oés^esűl a "Rouge _ Noir i cUckjeic vá-s-ór^ásCUaxíl. frd^idödjék Öra aki készséggel s^oiaái "£e>UAÍ<xgoQÍtóssal. valósággá áll. Ez a hang bizonyára nem eredeti, hanem ősi és tradicionális hang, amelynek ugyan úgy meg van az előzménye a történelemben, mint a barikádnak vagy a közelharcnak. Előzménye és tradíciója maga az emberi uralkodó és rendelkező akarat ... S ha tradíciója van, mint ahogyan van, keserűségemre szolgál, de mit lehet itt tenni? Ki lehet talán füstölni az emberből az uralkodni és rendelkezni vágyó akaratot? Ha lehetséges a pacifizmusnak gyakorlata, akkor ez csak az lehet, hogy ezt az emberi hangot, illetve akaratenergiát kell pacifikálni, illetve humanizálni. Ameddig ez nem történik meg, addig bizony a polgárháború kis kátéi nem fogyni, hanem sza- pordoni fognak. (G. G.) Hogyan vagdalták szét a horvátokat ? Egy. bán helyeit — hatot kaptak -- Műre nem képes a szerb önfeláldozás Jugoszláviából pia közvetlenül keveset tud meg az ember árról, atrii közélet terén ott történik. A politikai élet megszűnt. A sajtó pedig, különösképen a számunkra hozzáférhető kisebbségi lapok szinte tökéletesen elhallgatnák mindent, aminek a legtávolabbról is köze van a politikához. így az október 3-án kiadott királyi rendeletről is csak annyit tudtunk meg, hogy uj közigazgatási beosztást ad az országnak, mellyel körül igyekszik nyirbálni a történelmi Horvátországot. Most azonban a cseh kormány francia nyelvű félhivatalosa, a Prágában megjelenő L’Enropa Centrale részletes ismertetést közöl a jugoszláv al- kótmányreform első állomásáról, melyet előreláthatóan egyéb hasonlóan erélyes intézkedések követnek közelebbről. A 9 bánság Jugoszlávia, mint ismeretes, történelmi múltú országokból tevődik össze: Ó-Szerbia, Horvát-Szb- vonország, Montenegró, Dalmácia, Herezegovina, Bosznia^ az ausztriai szlovén részek, mind megany- nyi külön történelmi életet élt területek. A Vidov- dan alkotmány ezeket, a tröténelmi határokat még tiszteletben tartotta, amikor az országot 33 nagy- zsup'ánságra osztotta be. A közigazgatási geometria akkor még csak a történelmi országok határain belül ’működött. Annál korlátlanabbul törvénykedett azonban: az októberi elrendezésnél, mely a következő 9 bánságra, osztotta fel az egész területei: 1. Száva-bánság fővárosa Zágráb, területe a bárom szomszédos megyére terjed Lakossága 3 millió 320.000. 2. Duna-bánság. Székhelye Újvidék. Bánságból, Bácskából, Baranyából, Horvátország keleti és ő- Szerbia északi részeiből áll. Lakossága 2.100.000 lélek. Ez nyilván a kisebbségi bánság. 3. A Vardar-bánság, mely Macedóniából és Ó- Szerbia déli részeiből áll. Székhelye Skpolje, lakosainak száma 1.405.000. 4. A Drina-bánság .székhelye Szarajevó, azonban Boszniának csak keleti részei tartoznak hozzá, a többi részeit Horvátországtól, Ó-Szerbiától a rio- vipazári' szándşcâktói kapta. Lélekszámú 1.400.000. SÍ, A Morava-bánság, az egyetlen tiszta szerb. Székhelye Nis. 6. A Dráva-bánság. Székhelye Laibach. Az ausztriai részeket foglalja össze. 7. Vrbas-bánság. Nyugatboszniát és Délhorvát- országot foglalja össze. Székhelye: Banja-Luka. Lélekszáraa: 850.000. 8. Primorje-bánság. Dalmáciából és Délhercze- govinából álló. Lélekszáma: 800.000 s végül 9. a Zeta-bánság, melynek székhelye ugyan Ce- tinj-e, de szintén olyan heterogén elemekből áll, mint Montenegró, dalmáciai részek, növi pzari és herczegovinai területek. Mit jelent az uj beosztás? Ez a rövid és felületes felsorolás is elég ahoz, hogy megállapíthassuk: az uj nagyszerb közigazgatási mértan vonalait keresztül kasul húzogatta és sehol történelmi múltra, gazdasági egységre tekintettel nem volt. A szép folyó nevek, melyekből a bánságokat elnevezték, senkit tévedésbe ne ejtsenek: a bánságok határvonalai a vizek folyásait épen úgy keresztül metszik, mint hegygerinceket, csakhogy elérjék a célt: a nagyszerb elem uralkodó helyzetét. Ezt sikerült is, igy papiroson. A szerbek, kik az ország lakosságának két ötödét teszik, a bánságok kétharmadában, 9 közül hatban túlnyomó többséghez jutottak a ravasz mértankodás Begitségével. És példátlan „áldozatkészség” árán: szinte teljeapn feláldozták Ó-Szerbia történelmi egységét, hogy ezen az áron a többi tartományokban többséghez juthassanak s azok felosztására példát mutassanak. A kurvátok pedig csak két bánságban, — a szávai é3 a primőrjei bánságban vannak többségben. A többi 1.200,000 horvátot négy bánság között osztották fel. Hogy mindennek mi lesz az eredménye, arra vonatkozólag útmutatást adhat a horvát paraszt- párt titkárának dr. Juraj Krnjevic-nek nyilatkozata, mely a bécsi Reichspost egyik közelebbi számában jelent meg: „Az ilyen erőpróbák, mint ez az uj közigazgatási beosztás is, csak fokozzák a horvát nép szabadságharcának elhatározását.” Ez a szóbanforgó királyi dekrétum egyetlen kézzelfogható eredménye.’ Dr. S. I. 3 ABBÁZIA PALACE MOTEL BELLEVUE ◄ Kellemes téli tartózkodás. Nappali hőmérséklet 15-20°. Megnyitás december közepén. — Mérsékelt karácsonyi és újévi arranzsmánok. Nagy ünnepélyek, szilveszterbál, öt órai teák. — Meleg tengervíz fürdők a házban. Kurzene. I
