Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-22 / 293. szám
2 EMmE&SS HÍ ▼aimak a gazdasági életrs. A nemzeti parasztpárt népszerűsége alapján jutott kormányra 6a ezt • népszerűséget a hasonló eljárással nagyban veszélyezteti. Kéri a kormányt, hogy a törvények alkotása kőről nagyobb komolysággal járjon el, Aslan többségi szenátor szerint csak törvény* szakaszok módosításáról van szó. A Szenátorok ezután a szekciókba vonalnak miséző. (Bakarest, december 20.) A kamara péntek délelőtti ülésén a pénzügyi törvények vannak napirenden. A kamara megszavazza a bélyegtörvény és az Örökösödési illetéktörvény megváltoztatásáról szóló, valaráiht i forgalmi adóra vonatkozó törvényjavaslatot. Az egyenes adóról szóló javaslathoz elsőnek Abrndbányai Ede dr. magyarpárti képviselő szólal fel Ö8 a következőket mondja: Visszaélések az adózók kárára — A törvényjavaslat indokolásában a minisz- táf Of két Olyan célt jelölt meg, amelyek előtt netn- Cüftk tisztelettel kell meghajolnunk, hanem amelyék- 0« szebb jelszavakat mi sem írhatunk politikai zászlónkra. Ez a két cél a közélet tisztasága és a közterhek lehetőleg igazságos eloszlása. A pénzügyi kormányzat általános szükségszerűségeit a rendelkezésére álló statisztikai adatokból jobban kiknlkn- 1álhatja 0 miniszter ur, mint azok, akiknek ez adatok nem állának rendelkezésükre, de w eddigi pénzügyi igazgatás árnyoldalait, i kilengéseit, mi ismerjük jobban, mert ezekről ninesenek hivatalos jelentések, azonban azoknak megsemmisítő terhe alatt a mi kisebbségi népünk görnyedez. Elfogadom a miniszter nf- nak azt a megállapítását, hogy az exjxizéban felsorolt ókirilyságbeli városokban a szabadkeresctüok jövedelmük bevallása körül visszaéléseket követlek el, de viszont áltitom, hogy Erdélyben a kisebbségi városokban a visz«feaéléseket az adóki vető fórumok követik el az adózók terhére. fiái Árpád: Erdélyben két mértékkel mérnek. x Hol az igazság? I Abrndbányai Ede: Ha ez állításom igazolására pom elegendő a esődkárések megszámlálhatatlan so- iMSit, bizonyára elegendő bizonyítékul fogadja el minden objektiven gondolkozó ember a kisebbségi kisiparosok százainak és ezreinek esetét, akik hitel- iá) asm dolgozva, nem mehetnek csődbe, és akik Mégis kényt«len voltak évtizedeken át folytatott ,j Iparok továbbfolytatásáról lemondani — Ha a kisebbségi iparosok és kereskedők eredménytelenül panaszkodtak eddig is, hogy a pénzügyi hatóságok irreálisan magasabb jövedelmek alán adóztatták meg őket, kérdem, hogy minő orvoslást nynjt a pénzügyi kihágásokról rendelkező törvény 8 kisebbségi egzisztenciák ezrei száa- iriáfa eddig it megsemmisítő hatású volt az adóki* vétő bizottságok önkényes jövedelem megállapítása, Ét él az nj adótörvény valósággal malomkövek közé szorítja a sze- f, rencsétlen adózót, mift la Bem adja be vallomását, ezért büntetik wmg, bO pedig beadja — valódi jövedelmét vallvnn hf-li kivető bizottságok az eddigi rendszer szerint ennél sokkal nagyobb jövedelem után adóztat* jil meg, agy nine* más hátra, mint tönkre Kell aesnie. WlSer József: Az adófizetőket lealázó módon kezelik, ak&f a gonosztevőket. használható. Franci* sváilmiav XII. tVP. 293. SZJAf. 1 iiii—rnniMniiMiiini in- - — Abrndbányai Ede ezután ki fejti, bogy a hamis adóvallomásokat leleplező tisztviselőknek tiz százalék jutaléka a zsarolások végtelen sorozatát nyitja meg. A törvény negyedik szakasza büntető alapot kovácsol az adókönyvecskék utáni demokratikus óhaiból. Ha valakinek adóhátraléka van, s viszont követelése van valamelyik közpénztártól, miért no lehetne az illető összegeket konpenzálni. Vége az építkezéseknek A törvény 17., szakaszának végéhez beiktatott nj bekezdés az uj épületekre eddig alkalmazott adó- mentességet a szerzett jogok respektálása nélkül, egyszerűen eltörlik. Részletesen fejtegeti ezután ennek a kérdésnek a nagy fontosságát és megállapítja, hogy a törvény ilyen rendelkezésének eredményeképpen többé nem lesznek építkezések Romániában. Nf"»v hiánya törvénynek az is, hogy a béke tizenegyedik évében, a valuta stabilizálása után is, fenntartja a szabad keresetitek adójának önkényes kivetését- A szabadfoglalkozásúak adóját az a tisztviselő veti ki, aki a jövedelmek nyomozását vezette és aki igy vádló és biró egy személyben. Sérelem az is,' hogy az adófizetők képviselőjének nincs szavazati joga. Bukarest — eldorádó az erdélyi adóterhek mellett Köztudomású, hogy a legtöbb adót az erdélyi kisebbségi városok fizetik. (Taps a kisebbségi padokban. Úgy van.) Aránylag a legkevesebb adót Bukarest fizeti, annyira, hogy nagyobb vidéki vállalatok Bukarestbe teszik át központjukat. mórt a bukaresti központ költségeit az adó- megállapitások különbsége bőven fedezi. Paál Árpád: Más nem marad hátra, minthogy mindnyájan, az egész Erdély leköltüz- züuk Bukarestbe. Ahrudbányai Ede: Az egyes vármegyék pénziigyigazgatói étidig is eleget basáskodtak s ennek az lett az eredménye, hogy a csődök roppant tömege következett be. Falun az a helyzet, hogy • 2 «dók miatt a marhának a községi legelőn való legeltetése többe kerül, mintha a szénát a gazda vásárolná. — Egyes vidékeken a pénzügyigazgatók nyilvánvalóan előnyben részesítik a többségieket, a kisebbségek rovására. Madgearu: Vaunak lelkiismeretes és lelkiismeretlen pénzügyigazgatók és pénzügyi közegek, de nem hiszem, hogy valaki is nemzeti alapon járt volna el Abrndbányai Ede: A miniszter urnák lehetnek szép elvei, nekünk azonban szomorú gyakorlati tapasztalataink vannak. Tisztítsák meg a közéletet * &z elsőfokú adókivetéssel kapcsolatban gyakorolható felebbezési jog egyáltalában nem akar a rendszer hibáján javítani. Az államnak nem lehet az a eélja, hogy polgárai költséges perek árán verekedjék ki jogaikat. — Valósítsa meg miniszter ur — fejezi be a beszédet Abrndbányai, a közélet tisztaságát és az igazságos közteherviselést és mi leszünk a leglekötelezettebb hivei. Ezek a törvények azonban még jobban kiszolgáltatják á kisebbségi adózókat annak a szervezetnek, amely eddig is sokakat tönkrejuttatott és éppen ezért azt nem fogadhatjuk el A következő szónok T)an Romulus szocialista, aki Szintért nem fogadja el a javaslatot. A Lapu-párt nevében Cristeii utasitja vissza a pénzügyi javaslatokat. Befejezésül Madgearu pénzügyminiszter válaszd. Azt ígéri, a jövő év végén az egész adózást átformáló reformmal jönnek. A többség ezután megszavazta a pénzügyi tői vényeketLucián szociálista a kisebbségekről A következő szónok Lucian Sándor szöciálde- irtnVrafíi, nki a költségvetést kritizálja. Beszél az erdélyi viszonyokról. Erdélyben sok állami rezerva föld, sok erdő hever kihasználatlanul s a költségvetés sok tételét ezekből lehetne fedezni. Az állami számvitel csak szemfényvesztés és bűvészet. Maniu miniszterelnök szólásra emelkedik. Eljelenti, hogy nem lehet használni liven kifejezéseket állami intézmények ellen, mert ez az ország hitelét rontja. Az állam könyvvezetésébe mindenki belenézhet. Lucian dr. azt válaszolja erre, hogyha mindenki beletekinthet a számvitelbe, hogyan fordulhattak elő a most leleplezett két év előtti hiányok? Maniu miniszterelenök: Erre inkább BraiiUnU Vintila adhatna felvilágosítást. Lucián Sándor a munkásokra kivetett súlyos adókról beszél s kéri a létminimum felemelését. Azokat a tisztviselőket kell elbocsátani, akik fiatalok, nőtlenek és magánvagyonuk van. Beszéde végén rátér a kisebbségi kérdésre. Szükségesnek tartja a kisebbségi nyelven való oktatást és a huszonötmilliónál jóval nagyobb államsegélyt kíván a kisebbségi iskoláknak. — A eonciálisták mindig harcolni fognak a kisebbségi érdekek mellett 6 a kisebbségi oktatás pro- grammjak egyik lényeges pontja. A kamara délutáni ülésének utolsó szónoka Berpaii, koloz-sván gazdasági akadémiai rektor, aki mezőgazdasági szempontból bírálja a költségvetési, Â icinisizf ei*elnök közölte a Magyar Pârtia!, hogy veszély fenyegeti a székely megyéket (Bukarest, december 19.) Pénteken délelőtt a Magyar Párt egy küldöttsége kereste fel Maniu miniszterelnököt. A küldöttség tagjai Sándor József. Szentkereszti Béla báró, Sehesi .János, Pál Gábor és Fábián László voltak, akik a székely megyék három memorandumát nyújtották ál a miniszterelnöknek. A memorandumokban a székely községeknek a közigazgatási nj beosztással felmerült sérelmeire kérik az orvoslást. A minszteielnök kijeleni ette, hogy az egyes eseteket meg fogja vizsgálni és ba a kifogások alaposak, mindenesetre orvosolni fogja. A beszélgetés során elmondta a miniszterelnök, hogy a megyék számát igen soknak tartja s a kormány a közel jövőben a helyzetet megvizsgálva a megyék számát előreláthatólag csökkenteni fogja, ez előtt az intézkedés előtt azonban ki fogja kérni a kisebbségek véleményét is. A KELETI U.ISAG aradi és temesvári szerkesztősége, mint bánsági központ Temesváron székel. Vezetője: GYÁRFÁS Endre hírlapíró, lapunk belsS munkatársa. Címe: TEMESVAIt, BORZE-UTCA L SZÁM, IV. EMELET. * Megjelent a Róka legújabb száma, a szokott dús tartalommal. Aktuális tréfák, rajzok, viccek. A legolcsóbb vicclap. Ára hnt lej BÚTORT Só n-irra'Sség&en, mod©«"»» 8i3y íafb<:»,íntdrtjfos árban Sséke iy H Héti Bútorgyár t. náiTSrcu-Mure en vásár hat. — Hitelképes egyéneknek kedvevő tizetési leltételek. — V ágin rkas tone rak nagy választékban
