Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-22 / 293. szám

BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy'hóra 100 lej. < 12 oldalas szám ára 5 lej. CIvj"KoIonvÍr, 1929. december 22 VăSâmăp ORSZÁGOS magyarpárti lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 29>ik szám ELŐFIZETÉS MAGTABORSZAGO» 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér Brandsch Rudolf „saját ügy“-e Brandsch Rudolf képviselő aláírásával egy nyi­latkozat jelent meg a „Siebenbürgisch Deutsches Tageblatt’’-ban, amelynek azt a címet adta: A saját ügyemben. Saját ügye az, hogy a „Keleti Újság” nem hagyta szó nélkül a Man­chester Guardian-ban a kisebbségi helyzetről, tehát mirólunk irt cikkét. Jól jegyezzük meg: a Manches­ter Guardian-nak Romániáról kiadott képes mellék­letében jelent meg á cikk, amit a lap a román kor­mány számára adott ki s aminek közleményeit Bu­karestben állitották össze. Brandsch Rudolf nem a németekről hanem a kisebbségekről irt, a kisebbsé­gek és a Maniu-kormány viszonyáról. Ezért van kö­zünk ahoz, amit irt s feljegyeztük, hogy még a bu­karesti „Adeverul” is azt irta erről a cikkről: ez már sok az optimizmusból. De amit Brandsch Rudolf most saját ügye címen ir, az már nem optimizmus, hanem a legsúlyosabb meggyanusitása minden magyar ki­sebbségi politikának és élniakarásnak. Azt mondja, hogy a magyarok itt és a többi utódállamokban za­varni igyekeznek a német cs magyar kisebbségek közötti viszonyt. Amikor Brandsch Rudolf a „ha­zugság” szót használja, mi lovagiasan csak azt mondjuk: ez az állítása nem igaz. Azzal gyanúsít, hogy mi szabotázzsal akarjuk elgáncsolni a kisebb­ségi törvényt és a többség s kisebbség közötti mo­dus vivendi kialakulását. Ez már több, mint egysze­rű valótlanságnak az egyszerű állítása. De beszel ezenkívül gyanúsító módon holmi gyanús politikai szekérről, amihez ő nem engedi hozzákötni a népe érdekeit. Ilyen állításokkal nem vitatkozunk. Ha Brandsch Rudolfnak az utolsó esztendőben betöltött szerepéről semmit nem tudnánk, ebben a nyilatko­zatában bemutatja és leleplezi önmagát. Ilyenek az ő „saját ügy e”-i. Amit rólunk az angol nyelvű füzet számára irt, arra még e nyilatkozatá­val kapcsolatban visszatérünk. Kákán is csomót keres A Dreptatea cívódik velünk. Azt írja, hogy a Keleti Újság olyan elhatározásokat tulajdonit Mironescunak és Benesnek, ame­lyektől ők távol állanak. Idézi a Keleti Újság egy cikk címét, amely szerint „Mironeseu és Benes stratégiai terveket készítenek elő Prá­gában Magyarország ellen.“ A bukaresti lap szerint ez az állítás már annál az egyszerű oknál fogva sem állja meg a helyét, mert sem Benes, sem Mironeseu — nem katonák■ Fáj­dalmas, épen egy újságnak, melynek a mester­ségébe vág nemcsak megértetni, de meg is érteni stilaris fordulatokat, kell megmagya­rázzuk,'hogy cikkünk csak külügyminiszte­rünk beszédéről szóló azt a távirati jelentést tartalmazta, amely szerint a kisantant veze­tői rendszabályokról gondoskodnak, ha Ma­gyarország nem teljesíti a jóvátételi követelé­seket. Egyebet egy szóval sem. De ha valaki „vörösfonál“ alatt tényleg azt érti, hogy egy vörös fonal húzódik el a maga szabályos vo- nalszerüségében, ha például valaki azt írja le: „az eszmék frontja“ és e pillanatban előtte egy valóságos front jelenik meg, dróthálók­kal, állásokkal és srapnelltüzzel, annak hiába magyarázzuk, hogy „stratégiai“ mozdulatot a politikában is el lehet képzelni. Mi hajlan­dók vagyunk a Dreptateanak a hasábainkon megnyilatkozó eszmék és állítások minden részletét külön is megvilágítani, de nyelvtani leckékre, gramatilcai továbbképző tanfolyam­ra nem vállalkozunk. «.w. > A háromszéki csendőruralomról mondott interpellációt Fábián szenátor Papirosüzlet puskatussal — A csendőrőrmester nem tűr vallásszabadságot (Bukarest, december 19.) A szenátusban napirend előtt szólalt fel Fábián László, a Magyar Párt szenátora és interpellációt mon­dott a háromszéki csendőrbrutalitásokról- Két: esetet tárt a szenátusban a kormány elé arról, hogyan képviseli a csendőr a Székelyí'öldön az állami presztízst. — Sajnálattal állapítom meg, hogy Hy- romszókmegyében a kormánynak és különö­sen a Jielügyminiszter urnák eddig tanúsított jóakarata ellenére sem szűntek meg a csend­őrbrutalitások. Egyszerre két szomorú esetet kell a belügyminszter ur tudomására hoz­nom-­— Háromszék megyélá..., Al.iúesernátoil községben ismét, a puskatus és a esendőtökül dolgozott ok nélkül, a békés polgárok testén. Köpec községben pedig. .. . , a lelkiismereti szabadságot az, Erdély­ben évszázadok óta tiszteletbén tartott szakad vallásgyakorlatot taposta meg egy lnuulmt túlbuzgóságban szenvedő esend- őrőriuester. Íme a két eset: — Alsócsernátpn községben egy katonai. s?emle alkalmával az őrmester ugy találta jónak, hogy az emberek katonai igazoló lap­jukat, az elszakadástól megóvandó, egy darab kemény papirra ragasszák fel és erre a célra mindjárt árusította is a kemény papirost. Három falusi embert, akik ,nem voltak hajlandók az alig két lej értékű kemény papirost húsz lejért az őrmestertől megvásároln i, ezért a rettenetes bűnért, ököllel és puskatussal agyba-főbe vertek és be­zárták őket a- csendőrségi fogdába. — A másik községben. Köpeceu, Dobriu Virgil nevű nagyajtai cscuddrqrmestoy kísé­relte meg megreformálni az 1Ö28 április.22-én szentesített vallásügyi törvényt. Virág" Mik­lós miklósvári polgár megjelent a Köpeceu . székelő jegyző előtt és szabályosan bejelentet- I le, hogy a görög keleti vallásról át akar térni I a római katolikus vallásra- A körjegyző tw > jesitette volna kötelességét, de a véletlen T jelenlevő Dobrin Virgil csendőrönnester nagy haraggal támadt reá és veréssel fenye­getve azt mondta neki, N. b. Kérjen határozottan Formán-t és utasítson vissza minden pótlékot. Vezérképviselet Románia részére: Zlafoaria & Cernate^cu Bucureşti Str. Popa Nan löl. hogyha útlevél kell, szívesen ad neki Magyarország felé, az ilyen ronda ember az országnak nem kell. Takarodjék azonnal haza, mert neki gondja lesz Miklósvár községre és arra, hogy onnan az illetőnek el kell pusztulnia, sőt a papjának is ellátja majd a baját. — Az esetről a jelenlevők azonnal jegyző­könyvet vettek fel, amelynek eredetije birto­komban van. — íme belügyminiszter nr, így néz ki a vallásszabadság csendőri felügyelet alatt Há- romszé km egyében • fin többször tapasztaltam a béÜTgymiiiiszier ur jéakarkíu felfogását a esendő ^brutalitásokkal szemben és éppen ezért hozom tudomására ezeket a szomorú eseteket és egyben kérem a kormányt és a belügyminiszter urat, hogy rn élt áztassanak minket a székely me gyekben a liberális kreatúráktól vég­re megszabadítani. Háromszék megyében még mindig ott van a liberális törvényszéki elnök, aki az előtte igazságot kereső magyarokat „büdös ma- gyai"‘-oknak nevezi. Itt vannak a liberálisok által beállított csendőrőrmesterek, akik még a liberálisok alatt tanulták a törvénytiszte­letet. Tessék elhinni nekünk, hogy nekünk nincs szükségünk külön őrizetre, nem szük­séges, hogy közöttünk puskatussal tartsák fenn a rendet. Nekünk nincsenek titkos cél­jaink, csak nyílt sérelmeink és kívánságaink vannak, amelyek orvoslását és teljesítését nyíltan kívánjuk és kérjük. Az ülésen Radu szenátusi elnök bejelen­tette, hogy a válaszfeliratot átnyújtották a régenstanácsnak. Ezután Vlad Aurel ipar­és kereskedelemügyi miniszter három tör­vényjavaslatot terjeszt he, amelyeket a dél­előtti ülésen a kamara már megszavazott. Az egyik javaslat a bélyegtörvény módosítá­sáról szól, a másik kettő az uj adótörvények javaslatai. A javaslatok benyújtása körül heves vita keletkezik a szenátusban. Livjzeanu többségi képviselő emelkedik szólásra és élénken tiltakozik az ellen, hogy az utolsó pillanatban, az ülések befejezése előtt terjesztenek elő a kormány tagjai olyan lényeges javaslatokat, amelyek mélyen érin­ti!: az ország közgazdasági életét. Gyárfás Elemér is tiltakozik A 'következő szónok Pompiliu Jonescu, aki ugyanilyen értelemben beszél. Kifogásolja, hogy az adótörvényeket, a kormány ilyen sebtiben tárgyal­ja tj a. és szavaztatja meg. Ezután szólásra emelkedik Gyárfás Elemér ma­gva rpárti szenátor és a Magyar Párt nevében is határozottan tiltakozik az ellen, hogy a fontos tör­vények egész tömegét ilyenkor terjessze be a mi­niszter. Kijelenti, hogy az összes gazdasági érdekkörök a legna­gyobb figyelemmel kisérik ezt a törvény- alkotó munkát, amikor kellő tanulmányozás nélkül kell olyan tör­vényekről bírálatot mondani, amelyok nagy hatás­Vlai számunk 12 óidul

Next

/
Oldalképek
Tartalom