Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-20 / 291. szám
10 XII. EVF. 291 SZÁM. 6 ló - 40 ember Fábián Béla szenzációs háborús könyve 332 oldal, 136 lei. A világháború többi könyvei: RENN: Háború! fűzve 204 lei, vászonköt. 306 lei. ZWEIG: Gricsha őrmester, fve. 204 lei, diszvászon 272 lei. MARKOVTCS RODION : Szibériai Gamizon, kve. 160 lei, Aranyvonat, kve. 160 lei. Dr. MŰNK: A nagy káder, fve. 163, kve. 204 lei. PALEO» LOGUE: A cár országa, 3 kötet 130 lei. REMARQUE: Im Westen nichts Neues, fve. 160, kve. 240 lei. Utánvéttel, vagy előfizetve franko küldi Lepage könyvkereső ü»áí RENUMITUL REGENERA TOR ÓE PÁR Esta Incomparabil pentru a reck Părului prea cur Ina (nălbit coloarea tu naturală. întrebuinţând acest Regenerator oetf tapiedeca căderea părului st suprima matreaţa. _*Marca de încredere Se rlade la Farmacii *! Parfuma* fliposlt generat panirv fioroanJa * 0* istpnan, flaparsatt ta, sir. Ceflarat Aoi.ae.tss».' Orvosi mérnöki, stb. folyóirat rendeléseit most adja fel LEPAGEnál Kvár, ha pontos szállítást akar. A szállítás akár Lepagctól, akár direkt történhetik a kiadótól. Kérjen ingyen folyóiratjegyzéket és mutatványszámot. Tele*. SIS. » Opelen (4 lámpás) <ra &« « a Telefunken (40 W.) Philips, Neutrowox és alkatrészek. Grammoien : Hys-Master, Columbia, Dulcetto, Nirona, Trunpelta. Sláger lemezek! Nagy választékban. VlllanylSiö edények Tündér; karácsonyfadísz Lepege^L*. MCÖXGATDASJÍti Bukarestben elméletben és gyakorlatban is bemutatták a racionalizálást Az ÍROM munkaprogramznja a racionalizálás elterjedéséért Raducanu munkaügyi miniszter előadása (Bukarest, december 18. Saját tud ) Újabban ismét gyakran halljuk ezt a szót: racionalizálás. Korunk jelszava ez, melynek értelmét az 1927, évi gazdasági világkongresz- szus a következőképen határozta meg: „A racionalizálás nem más, mint azoknak a technikai és szervezési módszerknek összesébe, melyek arra hivatottak, hogy a legkisebb erő, munka és anyagi veszteséget biztosítsák•“ Ma, a háború után, amikor világszerte a termelés minden ágában leépítési tendenciákat tapasztalunk, amikor az emberi munkát, sőt képességet helyettesitő gépek annyira az előtérbe nyomultak, talán fölösleges is rámutatnunk ennek az nj eszmének fontosságára, mely nj szociális elrendezés felé törekszik és mely a jövő társadalmára minden bizonnyal reá fogja nyomni a maga bélyegét. Romániában már két éve működik egy intézet, az I. fi. O. M., amely a munka ésszerű megszervezésére vonatkozó tudományos kutatásokat végzi, adatokat gyűjt és demonstrációkat rendez az nj eszme népszerűsítése érdekében. Ez évi demostrációját a napokban rendezte meg igen nagy siker mellett, felvonultatva kiállítási termében azokat a gépeket, melyek nyugat kis és nagy vállalatainak irodáiban már csaknem olyan nélkülözhetetlenek lettek, akár az Írógép. Az intézet vezetőinek helyes és ésszerű elgondolására vall, hogy nem elégedtek meg a gépek puszta kiállításával, hanem egyfelől azokon szakemberekkel gyakorlati bemutatásokat végeztetett, másfelől pedig a kiállítást előadás sovo zattal kötötték össze, megszólaltatva, közgazdasági életünk vezető egyéniségeit, kik a maguk szempontjából és tudományos alapon próbálták népszerűvé tenni a racionalizálás nagy problémáját. Raducanu munkaügyi miniszter eiöadá sát, melyet, rádión is közvetítettek, különösen nagy érdeklődés előzte meg. Raducanu a racionalizálás eszméjének fejlődésében négy fázist különböztetett meg. Először Trylor foglalkozott ilyen irányú tudományos kutatásokkal- Az ő rendszerének azonban csupán közgazdasági jellege volt. Ezt követte a köz- igazgatásra is kiterjedő taylorizmus. fí ithe- neau az egyes társadalmi közösségek termelésének ésszerű megszervezését tanította, njabban pedig a fordizmus hódit nagy tért, mely a vállalatok realizált hasznát akarja kiemelni az eddigi önző keretek közül, az egészséges, zavartalan termelés bázisnképen a szociális jólétet jelölve meg. Lásd Carnegie „Napjaink problémái“ c. könyvét).  raeioriá- lizálús — mondotta az előadó — nemcsak a közgazdasági életre vonatkozik, annak tért kell hódítania mindenütt, ahol emberi munkával találkozunk, igy: a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben, a közigazgatásban, sőt a parlamentáris munkát is rácionalizal- ni kellene. Ennek pedig legfőbb törvénye a következő: minden helyet arravaló szakértőkkel kell betölteni. így személyi és munkamegtakarítást érünk el. Másfelől pedig a munka ésszerű rendszerének ‘felállításával, az eljárások leegyszerűsítésével és a géperő alkalmazásával az előállítási költségek jelentékenyen redukálódnak és ez a tény, ha az államról van szó az államfentartó polgárok számára nagy könnyebbséget jelent, vállalatoknak pedig a szabadverseny során olyan fegyvert szolgáltat, melynek értéke felbecsülhetetlen. Az I. R. O. M. kis propaganda füzetet adott ki, amelybe jelentős közgazdászok írtak cikket. Raducanu miniszter megállapításaival kapcsolatban jónak látjuk Chirculescu volt liberális munkaügyi miniszter szavaira is hivatkozni, aki cikkében többek között a következőket mondja a racionalizálásról: „Az államot tehermentesíteni kell minden olyan munkától, melyet magánjellegű intézmények és társulatok elvégezhetnek- Az államnak mindennemű gazdasági funkcióját ésszerű elosztással ezekre kellene bízni. Az ilyen természetű decentralizáció nagy terhektől szabadítaná meg az államot, melynek csupán a legfőbb irányító és az érdekeket összhangba hozó szerepe maradna meg.“ Ez után a taylorizmust be lehetne vezetni az állarAi, községi és megyei közhivatalokba is. Nagy idő- és munkamegtakarítást nyernénk az uj rendszerrel, mely a közhivatalokba életet öntene és megszüntetné a közönség és az egyén nagy hasznára a mai merev bürokratizmust. Trancu-lasi volt .avereskánus miniszter, az egykori kis bankhivatalnok főleg a könyvelésben látja a racionalizálás nagy jövőjét. Közli visszaemlékezéseit a budapesti mille- ncumi kiállításról, ahol a kiállításnak különösen az a része ragadta meg, ahol a bank fejlődését mutatták be szemléletesen. Ez a szó dületes fejlődés pedig arra kötelez — Írja Traneu — hogy ne álljunk meg ezen az utón. Mindenkelőtt a könyvelést kell átszervezni, mely ma eléggé nehézkes és sok fölösleges fáradságot vesz igénybe. A könyvelés leegyszerűsítésével az előállítási költségek is csökkenni fognak. Alkalmunk volt a kiállítás könyvelési Devizák Valutapiac 1929 december 18. Zürich Paris Bukarest Budapest Bécs Prága London Kolozsvár nyitás zárlat utó Zürich _ 3253 1109375 13812 65495 250950 3260 Newyork 5141? 5111750 16675 570 0 71020 3368 48813 16750 L 1 ■ don 250975 25007/s 81525 278425 3467 1648/g — 818 Páris 2025 202525 658 224750 27975 132675 12393 662 Atilano 2692 269175 87550 2986 3717 17631 9324 882 Praga 152675 152675 4S675 169350 210S50 — 16443 498 Budacest 901650 901750 2928 — 12443 590025 2786 2940 Belgraa 91275 91275 298 101275 126075 597725 — — Bukarest 30675 3057* — 341 42475 2011 818 — Becs 7239 7238 2353 8030 — 47417 3466 2861 Berlin 123V« >23Vg 4002 13660 17006 80637 20382 4017 Száz lej át* fa yamn: Zürichben — Párisban — Budapesten — praktikus karácsonyi és njétt ajándék agy fényképezőgép Kérje azonnal a most megjelent képes fotóárjegyzékünket 1 Kováts P.ísFiai Cluj, Piaţa Unirii 8.
