Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-20 / 291. szám

5 XII. EVE. 291. SZÁM. iaoiem Jir AW A 50 pengéi tartalmazó csomag Ne keressen tovább itt kapható „de luxe“ csomagolásban Gillette -penge - ideális karácsonyi ajándék Az 50 pengéi artaJmazó csomag G A sepsiszentgyörgyi mimkas- biztositó pénztár igazgatójának megdöbbentő „szenzációi“ Egy évi működés eredménye — Hogyan lehet állásokat és őrá szerezni, saját házigazdánk bútorai” elárverezhetni, csirkéért boszu állani és saját szolgánkkal ölre menni (Sepsiszentgyörgy, december 18.) Alig mult egy esztendeje, hogy a sepsiszentgyörgyi munkásbiztosi- tó pénztár vezetésével egy Mihail Alexandrescu nevű urat biztak meg. Feleségével, szakácsnőjével és annak férjével saját autóján érkezett a városba és alig hogy megérkezett, megmutatta a jó sepsi- szentgyörgyieknek a sokszor bevált regáti módszert. Legelső dolga volt, gondoskodni a szakácsnő fér-jé- ről, kinek állást Ígért Bukarestben. Ezért elbocsátotta állásából Petik Miklósné hivatalszolgát, aki nyolc esztendeig becsületesen dolgozott. A szegény asz- szony hiába szaladt fühöz-fához, eredménytelen volt minden próbálkozása. Törvényes útra azonban nein merte az ügyet terelni, mert attól tartott, hogy ugyanott állásban levő férje is az ő sorsára jut. Ezt egyébként meg is üzente az igazgató, aki nyu­godtan elhelyezte a szegény asszony helyébe sza­kácsnőjének férjét, Croitor Juont. Az első sikeres akció után arra gondolt, hogy saját feleségét is megfelelőképpen elhelyezi. Ezért magához kérette a pénztárnoknőt, akit felszólítod, hogy kérje nyugdíjaztatását, mert igy jóban fog 1. i- jönni. A pénztárosnő kénytelen volt követni a jó tanácsot és állását átengedni az igazgató feleségé­nek. akit pénztári ellenőr címén ki is neveztek. Hogyan kell órát szerezni? Közben arra gondolt, hogy jó volna órát sze­rezni a hivatal számára. Éhez is meg volt a maga különös módszere. Egyik órástól egyszerűen meg­rendelte az órát, amit az órás el is helyezett a fa­lon abban a reményben, hogy megkapja az árátl Várt is rá három hónapig és mikor a pénzét kérte, az igazgató kijelentette, hogy az óra nem ér pénzt, viheti magával. Az óra tényleg pár percet három hónap alatt késett, az igazgató pedig pontos em­ber. Ezért felült az autójára, elutazott Szebenbe órát venni. Útközben azonban egy kis pech érte. Autója ugyanis nekiment egy katonai teherautónak, mivel a katonai teherautó erősebb volt, az igazgató ur kocsija pozdorjává tört, ő pedig alapos sérülé­seket szenvedett. Első dolga az volt, hogy a karam­bol színhelyén lefényképeztette magát és vonaton visszatért Sepsiszentgyörgyre, magával hozva az uj órát is. Sebeivel az orvosi rendelőbe sietett és mii- tét alá vetette magát. Mielőtt a műtét megkezdő­dött volna, a terembe lépett dr. Totu, a pénztár egyik vidéki orvosa, aki személyesen nem ismerte az igazgatót. Az orvos egyik ápolónővel váltott pár szót, műszereket kért és indult is útjára. Közben azonban föltette a kalapját és igy feltett kalappal pár pillanatig még időzött a teremben. Ez annyira . felizgatta a műtét alatt levő direktort, hogy felugorva az asztalról, az orvosra ugrott és a kalapot letépte az orvos fejéről, az ápolószemélyzet legnagyobb megbotránkozására. Ezzel az afférral végződött az óraügy. A „csirke-ügy“ Következik a „csirke-ügy“. A direktor ur egy Nagy Lajos nevű asztaloshoz költözött. Uj lakásán csirkéket tartott, de a róluk való gondoskodást rá­bízta a Jóistenre. Egyik csirke felfordult és elpusz­tult. Az igazgató erre annyira kijött sodrából, hogy revolvert ragadott és berohant Hagy Lajos konyhájába, hogy elégtételt szerezzen a csirke szomorú halála miatt. Rávetette ma­gát az asztalosra, és inzultálta. Az asztalos azonban nem hagyta a dolgot annyiban, hanem az elpusztult csirkét állatorvoshoz vitte, aki megállapította, hogy a direktor ur kedvence éhen- puszult. Az ügy tovább a rendőrségen folytatódott. Az iparosok tiltakoztak a hatóságoknál a brutatizá- lása ellen. Már-már kellemetlenre fordult az igaz­gató ur ügye, aki azzal állott bosszút, hogy az asz­talos betegsegélyzői hátraléka fejében a pénztár egyik végrehajtójával lefoglaltatta a saját szobájá­ban levő, de Nagy Lajos tulajdonát képező bútoro­kat, amelyeket aztán hangos dobolás mellett el is árvereztetett. A je’cnelet pedig nagy élvezettel nézte végig a bs­tegregélyző pénztár ablakából. Mikor azonban lát­ta, hogy az asztalos komoly lépéseket tett, egysze­rűen fölhivatta és egy nyolcezer lejes Íróasztalt ren­delt a pénztár részére nála, kérve, hogy mindent fe­lejtsen el és ígérte, hogy még újabb megrendeléseket fog tenni. Az asztalos a békés ntat választotta, mert tekintettel kellett lennie arra is, hogy egyik sógornője a pénztárnál van alkalmazásban. Azóta a* ügy és az elpusztult csirke egyaránt pihennek. Költői igazságszolgáltatás Legújabban Alexandrescu ur verekedése tartja izgalomban a sepsiszentgyörgyieket. A kitűnő di­rektor ugyanis kiköltözött a vasutasok telepére. Egyik reggel éktelen orditozás, jajgatás verte fel a csendes vasutasok nyugalmát. Az utca összesza­ladt és megdöbbenve nézték, hogy a pénztári igazgató ur s a szolgája egymást gyömöszölik a földön, mellettük pedig az igazagtóné és a szolgáné jajgatnak. Végre a szolgának sikerült kiszabadítania magát és elszaladni, A két asszony pedig a közönségnek kia­bálta az eseményeket. Egyelőre ez a helyzet. További fejleményekre azonban van kilátás, tekintve, hogy Alexandrescu ut egy évi szereplésével többizben megmutatta a sepsiszentgyörgyiek rémületére, hogy megfelelő szen­zációkról képes és hajlandó gondoskodni. A sepsi­szentgyörgyiek természetesen meg vannak botrán- kozva és csodálkoznak, hogy az igazgató ur tovább is nyugodtan szerepelhet a munkásbiztositó pénztár vezetőjeként. Házkutatást tartottak dr. Almásán Ágoston dévai ügy­védnél, akinek kijelentése szerint a kormányt kompromittáló iratok után kutattak a hatóságok (Déva, december 12.) Tegnap reggel nyolc óra­kor a dévai rendőrkvesztura több tisztviselője je­lent meg dr. Almasan Ágoston dévai ügyvéd laká­sában s felmutatva a vizsgálóbirósági engedélyt, házkutatást tartottak az ügyvédnél, aki a dévai egységespártnak a feje. A hatóság emberei államellenes iratok után kutattak, de Almasan ügyvéd kijelentése szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a hatóságok a lupényi ügyben a kormányt kompromit­táló iratok után kutattak, mivel dr. Almasan a lupényi tanúkihallgatások so­rán többször hangoztatta, hogy olyan okmányok vannak a birtokában, ame­lyek a kormányt a lupényi ügyben feltétle­nül kompromittálják. A házkutatás reggel 8-tól 11 óráig tartott s minden dossziét végignéztek a hatóság emberei, akik egy családfa levezetést, amely egy örökösödési dosz- sziéban volt, szinte sejtrendszer-skiccnek néztek. Úgyszintén az ügyvédnek meg kellett magyaráznia a telekkönyvi rajzokat is, mert egy kis rosszakarat­tal azokat is stratégiai térképeknek lehetett volna nyilvánítani. A házkutatás azzal ért véget, hogy jegyzőkönyvet vettek fel arról, hogy dr. Almásannál semmi államellenes iratot nem találtak. Ezzel egyidejűleg Gombó Sámuel dévai kommunis­tánál is házkutatást tartottak, de nála sem talál­tak semmit. Nyír© József Sibóí bölény két kötet 200 lei Lepage-nál Kvár

Next

/
Oldalképek
Tartalom