Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-19 / 290. szám
2 XII. ÉVF. 290. SZÁM. BJESS Akar Ön jö jfépsclyraet dolgozni, akkor vegyen Gtttermann népselymet Müselyemhőí válassza a „Marna^-müselymet FöftépuiSBleí egssz ománi&ia: Emaauel Wisaer, Bucureşti, toulBuord Ifcr.a No. 8. Amit a kisebbségek várnak Az előadó ezután a kisebbségi kérdésre tér íit. Kifogásolja a Magyar Párt nevében elhangzott parlamenti felszólalások hangját. Wilier József: A közvélemény hangja volt. Ha Maniu nem oldja meg a kisebbségi kérdést —, rki ismeri a problémát —, akkor ki fogja megoldani? A mi véleményünk nagymértékben elkeseredett, mert annak ellenére, hogy a nemzeti parasztpárt egy éve van kormányon, ez alatt az idő alatt semmi sem történt. Ghelmegeanu kifogásolja azt is, hogy a kisebbségek képviselői beszédeikben csak a kisebbségi kérdéssel foglalkoztak, noha olyan sok más egyéb kérdés van, amelyhez szintén hozzá kellene szólaniok. Hegedűs Nándor: A kisebbségek eddig hozzászóltak minden törvényjavaslathoz. Ghelmegeanu elmondja, neki az a benyomása, hogy a kisebbségek kínai falat akarnak vonni a kisebbségi kérdés és az ország többi problémái közé. Wilier József: Ez nem igaz. Ghelmegeanu a továbbiakban foglalkozik azzal az ellenzéki állítással, hogy a nemzeti parasztpárt népszerűsége nagyot csökkent az utóbbi év alatt. Ez csak nagyon kis százalékban igaz. Minden kormánynak végzete az, hogy népszerűsége csökkenjen, az ország népének nagy többsége azonban bizalommal van a kormány munkája iránt s a kormány ezzel a bizalommal nem fog visszaélni, végrehajtja programra ját. Voicu Nitescu a kormány szónoka Gyulafehérvárról A következő szónok Voicu Nitescu erdélyi miniszter, aki a kormány nevében válaszol az ellenzői« felszólalásokra. Beszéde első részében főleg a kisebbségi kérdéssel foglalkozik. Kitér a gyulafehérvári határozatokra, s azt állítja, hogy ezek egy jelentékeny részét a kormány már realizálta. — Mit is fogadott a román nép Gyulafehévvá- roní — teszi fel a kérdést. — Azt fogadta, hogy az ország egyiittlakó népei részére politikai és polgári szabadságot ad. Ezt megadta. Ez állításának indokolására csak azt hozza fel, hogy a legutóbbi választások szerinte teljes mértékben szabadok voltak. Hivatkozik a sajtószabadságra, amelynek alapján a kisebbségi lapok épen olyan nyíltan Írhatnak, mint a román sajtó. A magyar rezsim alatt a román lapok sokszor fehér oldalakkal jelentek meg. Wilier: Itt is. Amit a múltnak a terhére imák Voicu Nitescu: Wilier képviselő ur olyan bánásmódot kíván, a kisebbségek részére, amilyenben a magyar rezsim alatt a románoknak része volt. Ugylátszik Wilier ur, nincsen tisztában azzal, hogy milyen helyzetben voltak a románok a régi időkben. A Supplex libellus valachorum-ról beszél, amely a románok panaszkönyve volt. A románokat egykor a régi magyar időkben szerinte nem is tekintették embernek. A választási törvény a lehető legtürelmetlenebb volt velük szemben s a kerületi beosztást úgy állapította meg, hogy a románok lehetőleg ne tudjanak szavazni. Egy-egy román képviselő megválasztása valóságos polgárháborút jelentett. Jósika János báró: Milyenek voltak a liberális választások? Itt teljes szabadság van Voicu Nitescu tovább 'fejtegeti, bogy a román alkotmány úgy a kisebbségeket, mint a többséget egyenlő elbánásban részesíti. A Maniu-kormány kormányrajövetelekor azonnal megszüntette a cenzúrát. A kisebbségi sajtó azt irhát, amit akar. A magyar rezsim alatt, ha egy román újságíró kifogásolni merte a rendszert, azonnal esküdtszék elé j állították és börtönbe vetették. Százan és százan szenvedtek Szeged és ’Vác börtöneiben. A ■ jelenlegi helyzetet ilyen módon nem lehet a régi állapolokhoz hasonlítani. Akkor különben is a román sajtóban nem jelent meg semmi olyan, ami a magyarság önérzetét sérthette volna, míg a mostani kisebbségi sajtóban nap-nap után találhatók ilyen cikkek. Foglalkozik a telepítések kérdésével, amelyeknek szerinte az volt a céljuk, hogy a román lakosságot ellensúlyozzák. Az egyházi és iskolai politikára térve át, hangoztatja, hogy a kisebbségeknek nincs okuk panaszra. A kisebbségi iskolák államsegélyt kaptak, amelynek összege nem nagy ugyan, azonban tekintetbe kell venni a megítélésnél az ország jelenlegi gazdasági helyzetét. A kormány jó intencióit különben Fischer Tivadar képviselő is elismerte. A nyelvhasználat kérdéséről beszél és azt állítja, hogy a kisebbségeknek ma is joguk van nyelvüknek a hatóságok előtti használatára. Folytassuk az összehasonlítást Wilier József: Miért nem folytatja tovább az összehasonlítást a régi és a jelenlegi állapot között a nyelvhasználat kérdésénél is. Voicu Nitescu: A kormány a nyelvhasználat kérdését törvényesen fogja rendezni. Az ügy tanulmányozására egy képviselőt küldött ki a külföldre az ottani kisebbségek helyzetének tanulmányozására. Ez a törvény minél előbb elkészül. Jósika János báró: Mi a nyelvhasználat tekintetében megelégszünk a régi magyar törvényekkel is. (Nagy zaj.) Wilier József: ÍTgy látszik, önök minden ülésen bókokat várnak tőlünk. Voicu Nitescu: Az 1868-as kisebbségi törvény csak a külföld számára készült hangulatkeltésre, de azt sohasem hajtották végre. Wilier József: Hogyan beszélt ön régen a magyar rezsim idején a megyei és a városi tanácsokban? 'A magyarság megelégedett Voicu Nitescu: Igaz, hogy beszélhettünk románul is. Hivatkozik ezután arra, hogy Brassóban a háború alatt a román városi tanácsosoknak megtiltották, hogy a városi üléseken románul beszéljenek. SARCIPSIÍ MGCIPttK t* Jósika János báró: Ez a háború alatt volt. Voicu Nitescu: Mi nem akarjuk a bosszú politikáját folytatni a kisebbségekkel szemben. Mi türelmesek leszünk, annál is inkább, mert a magyar nép teljesen meg van elégedve a jelenlegi helyzettel. Wilier József: Nem tudom, ki informálta önt ? Voicu Nitescu a szászokról szólva kijelenti, hogy a román nép a szászokkal barátságban akar élni s hangoztatja, hogy a gyulafehérvári határozatokat és a kisebbségi szerződést a szászokra vonatkozólag a kormány alkalmazni fogja. Ezután sorba veszi a többi ellenzéki felszólalásokat- A szociáldemokratákkal hosszasan polemizál. Szerinte nem igaz az az állítás, hogy a kormány különösen a munkásokra vetett ki nagy adót. A szociálisták kifogásolják az állampolgársági törvényt, de a kormány épen most dolgozik ennek a törvénynek a megváltoztatásán. A lakástörvény is készülőben van. A kormány ötvenmilliót adott lakások épitésére. A hadsereget teljesen modern nívóra akarják emelni. Romániának nincsenek agressziv céljai, azonban összes szomszédjai fegyverkeznek s igy az ország sem maradhat tétlenül. Szemére veti a szocialistáknak, hogy a lupényi ügyből és a bukaresti rendőrségen történt verésből olyan nagy dolgot csinálnak, a Vajda belügyminiszter elleni merényletről pedig hallgattak. Lucian: Sokszor vádoltak bennünket azzal, hogy a beliigyminszter elleni merényletről nem teszünk emlitést. Kérem a miniszter urat, olvassa el a munkás újságokat, meglátja, hogy milyen éles cikkek jelentek meg a merénylettel kapcsolatban. Voicu Nitescu: Nem vádolom magát a pártot, de elitélem azt, hogy ebben a tekintetben nem tettek ünnepélyes deklarációt. A külpolitikai kérdésekre térve át megállapítja, hogy Románia továbbra is a legmelegebb baráti viszonyt fogja fentartani Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Lengyel- országgal. A többi szomszédos államokkal pedig meg akarják értetni azt, hogy a békeszerződések sérthetetlenek. Beszéde végén cáfolja azt, hogy a kormány kebelében egyenetlenségek volnának. A kormány és a pártja teljesen egységes.