Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-18 / 289. szám
10 XII. EVF. 289. SZÁM. Aspirin tabletta fájdalmak eSia^I Figyeljen a ’BAYER" keresztre! 2X Istenem mit vegyek ajándékba fiamnak,leányomnak férjemnek, nőmnek? T CD A PC-n4l mindent LlC.1 /AVJC. kaphat, szépet, olcsót, érdekest, mutatóst’ Kérek postán utánvéttel választás1 küldeményt, ami nem tetszik, visz= szaküldöm, becserélik. ■ ííRe'en (4 lámpás) EkjSflfcBSUU - Telefunken (40 W.) Philips, Neutrowox és alkatrészek. Gramrcoton s Hys-Master, Co! V lumbia, Dulcetto, Nirona, SjfV Trunpelta. Vj&Ksiager Ismerek! Nagy választékban. VlllanyldzS edények Karácsonyra íönyvet Lepage-nál vegyen — kérjen jegyzéket — siessen még cserélhet telszőt visszaküldhet iROnmOMiístfÜVtfSZÉT Levél a Kojüt“-ről Előkelő közéleti férfiú küldte be a Keleti Ujság-nak ezeket a sorokat, amelyeknek megszívlelendő tanulságait külön is a közönség figyelmébe ajánljuk. A hírlapi beharangozásnak jó magam is — mint annyi sokan — felültem, péntek este színházba siettem megnézni a magyar színpad „nagy attrakcióját“, a „páratlan sikerű“ Kajütöt. Hogyne! A magyar színjátszás pártolása vérbemarkoló kötelesség. Nem olvastuk-e visszafojtott lélekzettel, az uj sziniszezon előtt csaknem negyedéven át, a megdöbbentő sirámokat a magyar színjátszás tönkremeneteléről a közönség indolenciája miatt? Hát látogassuk a Magyar Színházat, szívjuk tele szivünk-tüdönk minden kamráját friss, üde magyar levegővel. Én aztán megkaptam a péntek esti premieren a levegőt. Igaz, nem ezt kerestem, de alaposan megkaptam. Két óra hosz- szan át kellett szívnom a kolozsvári magyar színpadról szétáradó levegőt: az örültek háza, a fcgy- ház levegőjét egy „művésznői“ perdita hajófüiké- jében. A Kajüt az őrületig fokozott, állatias érzékiség hullámzása elejétől végig. Egy „művésznő", aki a legpervezebb hisztérika könnyüvérüségével kéjeleg egy éjszakán át, meggyilkolt udvarlója gyilkosával a gyilkosság színhelyén a azután szemrebbenés nélkül játszi a lenüórség kezére azt, akivel öt perccel előbb még kéjesen mókázott. Egy matróz, akit, mint vadállatot üzr.ek állati ösztönei, aki eb módjára szaglássza a „művésznő" ruháit, leskelödik, gyilkol, csakhogy a megkívánt asszony-állatot megkaphassa. Egy másik matróz, akit szintén ,zgat a „művésznő“ közelsége, de tehetetlen vénsége miatt belső keserűséggel juhászodik félre matróz-társa, az „erősebb“ mögé; ám azért tovább leskelödik, tovább izgul ez a félmajomember is. Ezeknek a gorillákról mintázott emberfajtáknak s egy vadmacskába oltott asszonyállatnak ké- jelgő indulatai adják a darab egész tartalmát. Nincs itt probléma, nincs bonyodalom, se nyugvópont, se fejlemény; nem talál benne semmiféle társadalmi kérdés, vagy emberi szempont megoldást. A francia udvarlót leszámítva, állat-tipusu emberek állanak egymással szemközt, kölcsönösen kielégülést keresve vad ösztöneiknek. Néhány ötletes mondat, egy inter- nacionális kalandornövé kinőtt „művésznő" szelle- meskedései vezetnek keresztül a két felvonáson, amely alatt a jobb érzésű embernek, hol a háta bor- zong, hol morális undor nehezedik a lelkére. Nem csodálom, ha ez az erotikus tartalomnélküliség Budapesten a műsorról lekerült. A Keleti Újság vasárnapi számának kritikája (az egyetlen komoly, számbavehető szó eddig újságainkban e darabról) oly magyarázatról értesül, „hogy itt Ázsia ösereje verekszik a ruinalt, haladó Európa felszínes moráljával, Illetve morál talanságá- val". Uraim! ha csakugyan eféle zagyva ideológia fordult meg valakinek a fejében a menthetetlen darab mentségéül, — hát uraim ne játszunk a szavakkal s még kevésbé a fogalmakkal. Itt morálról beszélni, akár keleti, akár nyugati értelemben nem lehet. Aki ily frazeológiával akar egy Immorális darabot igazolni, vagy egyáltalán sejtelme sincs sem a Nyugat, sem a Kelet moráljáról, vagy pedig a saját lelki szegénységét leplezi üres frázisokkal. A Kajüt állat-emberében egy modern Írói Irányzat, a morál inszaniti, magyarul a beteg erkölcs terpeszkedik. A különben tehetséget eláruló szerző, az állatember, szerinte az „erős“ ember kultuszát űzi, feltéve, ha nem tisztán üzleti szempontok irányították tollát, erőnek kizárólag az izmokat, az érzéki ösztönök erejét tekintve, minden más emberi képesség, különösen az etikai alap kizárásával. Remarque-kal együtt jó néhányan ennek az ero- tiko-mocsár-realizmusnak Irodalmi népszerűsítésén fáradoznak; ebbe a hajóba szállt be a Kajüt szerzője is. Velük nem vitázunk. Nyugat igazi morálját, melyet nem ismernek, megismerésére nem la tőre,, kednek, mert fáznak annak mélységétől s magasságait megközelíteni képtelenek, egy egész világ választja el attól a posványtól, amelyben ők otthon vannak, az ideológiájuktól. Am a kolozsvári magyar színpadhoz mégis van egy kis közünk. Ezt mégis csak szeretnék olyannak látni, — jogunk van hozzá, — aminövé egy Kovács Gyula, egy Szacsvay, Déryné és a többi kiválóságok avatták a magyar nemzeti S2injátszás pantheonjá- nak, a magyar kultúra és magyar nemzeti érzés melegágyának. A Kajüthöz hasonló Ízléstelenségek, amoralitások nem méltók e tisztesmultu deszkákhoz. Nem szabad megengednünk, hogy az életviszonyai miatt egész lelki világában amugyis megtámadott magyarságot a magyar szinpad degenerálja s különösen óvást kell emelnünk magyar ifjúságunk érzés- és gondolatvilágának megmérgezése ellen. A Magyar Szinház a magyarság egyeteméé. Ennek szellemi világát helyesen befolyásolni, Ízlését művelni, kultúráját előbbre vinni, a magyar színjátszást magyar érzésben ápolni, nivóban emelni; ez a Magyar Szinház hivatása a félremagyarázhatlan kötelessége. Igazságtalanok lennénk színházunk érdemes vezetőségével és művészeivel szemben, ha nem ismernek el emésztő gondjaikat a magyar színjátszás fenntartása körül; szívesen méltányoljuk eddigi állandó kísérleteiket, hogy ifjúsági előadások, Shakes- peare-ciklusok rendezésével s néhány kiváló magyar darabbal valamivel jobbat, szellemibbet nyújtsanak. Épen ez á méltányló belátás jogosított fel arra is, hogy szavunkat a leghatározottabban felemeljük a Kajüt és hozzá hasonló degeneráltságok szinreho- zása ellen kolozsvári magyar színpadunkon. A római béke a Corső-filmszinházban A világi öntőn elem egyik legnagyobb eseményét az olasz állam és a Vatikán kibékülését mutatja be az a flim, melyben a főszereplők nem a színészek, hanem a pápa, öasparri bibornok-államtitkár, az olasz király és Mussolini. Az ünnepélyes aktuson kívül elvezet a film a Vatikánnak eddig a külvliág által nem igen ismert múzeumába és feltárja annak kincseit, tudományos felkészültségét. A darabra, amely bárom részből áll, művészi tekintetben is értékes, felhívjuk a közönség figyelmét. sm <m <$m 'feJS'« hírneves W-YORK DUDUS éttnben teljes zenekarával játszik ii Ünnepi diós, mákos kalács, zsurvekni stb. megrendelhető és kapható: i © M Str. Memorandului ü6.. Tel. 25. •> itolea Regele Ferdinand No. 32. I KATONA sütöde, j! CALE A VICTORIEI No. 14. Telefonszám: 90. Strada Regina Maria IVo. 23. | Calea Kegele Ferdinand No. 76.
