Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-18 / 289. szám

4 XII. ÉVF. 289. SZÁM. A budapesti tábla felmentette Kováts Kálmánig aki e^y cikkében élesen támadta Hálás Erne veit ssesiátort (Budapest, december 16. Saját tud.) Erdélyi érdekességü perben hozott Ítéletet szombaton a budapesti tábla. Kováts Kálmán budapesti járásbiró, aki az im- périumváltozás előlit) Sepsiszenitgyörgyön működött, cikket irt a budapesti „Magyarország“ 1927 évi de­cember 22-i számában, melyben Balázs Ernő sepsi­szentgyörgyi kultúrmérnököt az impérhun átvétele után történt hazafi&tlan magatartásával vádolta. A cikk szerint Balázs Ernő az impérium átvé­tele utáni idó'kben magyarellenes lapot adott ki, amelyben a magyar köztisztviselőket irredenta ban­dának, az erdélyi Magyar Pártot mágnások és elcsa­pott tisztviselők társaságának nevezte. Balázs Ernő 1922-ben a romániai általános választásokon hiva­talos román liberális programmal szenátorjelölíkérit lépett fel s megválasztatta magát Sándor Józseffel, a Magyar Párt jelöltjével szemben. A cikk a továb­biakban beszámolt arról, hogy a Magyar Párt röp­cédulákban bélyegezte meg Balázs Ernőt, — akinek szenátusi szereplése szégyenletes és szánalmas volt a magyarságra nézve. A cikk végül azt irta meg, hogy a Bratianu-kormány bukása után Balázs kar­rierje is kettétörött, mire Balázs jónek látta Bras­sóba menekülni, majd most, Magyarországba szándé­kozik jönni és itt állampolgárságot kér. A cikket Balázs Ernő sértőnek találta magára nézve és Kováts Kálmán dr. ellen sajtó utján el­követett rágalmazás vétsége címen bűnvádi eljárást indíttatott. Az elsőfokú bíróság Kováts Kálmán* bűnösnek mondta ki a terhére rótt. cselekményben és 300 pen­gő pénzbüntetésre Ítélte, a büntetés végrehajtását azonban három évi próbaidőre felfüggesztette. Felebbez.és folytán a tábla elé került az érde­kes ügy, ahol a Gadó-tanács szombaton tartotta meg a másodfokú tárgyalást. Az iratok ismertetése után Király Aladár dr., az utolsó báromszéki magyar fő­ispán, Kováts járásbiró védője tartott beszédet. A volt főispán rendkívül élénk sziliekkel ecsetelte az erdélyi magyarság közszereplését és a vádlott fel­mentését kérte. A főmagánvádló jogi képviselőjének felszólalása Után a táblai büntetőtanács hosszas ta- ’ ícskozás után megmásította a törvényszék ítéletét és Ko­váts Kálmánt az ellene emelt vád alól, bűncselekmény hiányában felmentette. A táblai ítélet ellen a főmagánvádló jogi kép­viselője, dr. Dénes István semmiségi panaszt jelen- * tett be. Kolozsvár leáegreáá tisztvise­lőinek perében váratlanul kedvező ítéletet hozott a tábla A tisztviselők két csoportját elutasították, de az uj tanács igaz­ságuk mellett döntött (Kolozsvár, december 16.) A mult év második felében valóságos keresetáradattal özönlöttek el a városi tisztviselők a kolozsvári Ítélőtábla mellűét működő közigazgatási bíróságot. A per anyagául egy belügyminiszteri intézkedést követő városi ta­nácsi határozat szolgált, amely az 1926 januárjában előléptetett tisztviselőket régi rangfokozataikba ve­tette vissza, egyben az előléptetéssel járó fizetési különbözeitől is megfosztván őket. A pereket megindító negyven-ötven tisztviselőt 1926 január 1-ével léptették elő. Ugyancsak január 1-én lépett életbe az uj közigazgatási törvény, mely a tisztviselői előléptetések és kinevezések tekinteté­ben úgy határozott, hogy mindaddig, amíg a rész­letes végrehajtási utasítás meg nem jelenik, a régi magyar közigazgatási törvény marad érvényben, amelyet 1914-ben a Consiliul Dirigent is elfogadott. Az előléptetett tisztviselők körülbelül két és fel évig, 1928 júliusáig élvezték csak uj helyzetüket, ugyanis ekkor a városi ta­nács váraik, ml visszavetette őket 1926 ja­nuár 1-éig elfoglalt pozícióikba, a következő jogi érveléssel indokolván a tisztvise­lők körében nagy elkeseredést szülő határozatát. A bel", :;y i-üniszterium Kolozsvár költségvetését felülvizsgálva, törölte a tételek közül azt az össze­get, amely a felemelt tisztviselői fizetések fedezésé­re szolgált s a város így kénytelen volt megsemmi­síteni az 1926-ban történt előléptetéseket, nem rendelkezvén a kellő fedezettel. , Ez volt a furcsa városi tanácsi határozat, kis­sé erőltetett indokolása. A városi tanács azonban autonóm szervezet, amely belső ügyeiben, tehát a tisztviselői kinevezések, előléptetések tekintetében teljes joggal és saját belátása szerint intézkedhetik, anélkül, hogy a miniszter akármilyen beleszólást is gyakorolhatna ezen joga használatánál. Már pedig a jelen esetben ez történt. A városi itanács még ez esetben, a fedezet megvonásakor sem foszthatta meg tisztviselőit a törvényes kinevezésektől. A városi tisztviselők kereseteit a tábla három szekciójához osztották szét. Az első szekció Balázs tanácselnök elnöklete alatti háromtagú tanácsa el­utasította a tisztviselőket, ugyanígy a második szek­ció Manescu elnöklete alatti, véleménykülönbség folytán öttagúvá kiegészült tanácsa is. Ezek után a kedvezőtlen döntések után nem valami sok reménnyel várta a harmadik szekcióhoz utalt tizenöt-húsz tisztviselő az ügyében való dön­tést. A harmadik szekció, mint közigazgatási bíró­ság Pop Viktor elnöklete alatt ma tárgyalta a pe­reket. A tisztviselőket dr. Vasile Aurel és dr. Joan Prodan képviselte, a város részéről dr. Flavin Lau­ren tiu, a belügyminisztérium részéről pedig dr. Triff jelentek meg. Elsőnek dr. Vasile Aurel szólalt fel, aki Kifej­tette a városi tanács hatrozaitának törvénytelensé­gét. Felhozta a semmitőszék egyik utóbbi időben kelt döntését, amely szerint a tisztviselői kinevezé­sek költségvetési fedezet hiányában is megtörtén­hetnek, csupán a kinevezésekre van szükség erre. Utána dr. Flaviu Laurentiu és dr. Triff védelmez­ték a város, illetve a belügyminisztérium álláspont­ját s kérték a bíróságot, hogy utasítsa el a tiszt­viselőket keresetükkel. Utolsónak dr. Prédán be­szélt erősen hibáztatván a várost, amiért a belügy­miniszteri intézkedés alapján, megfeledkezve auto­nómiájáról, degradálta tisztviselőinek nagy részét. A tanács visszavonult s rövid idő múlva isméit megjelenve, kihirdette, hogy véleménykülömbség miatt som tud. ítéletet mondára s ezért öttagúvá kell kiegészíteni magát. Dr. Kerner és dr. Tănăsescu 'táblabirókkal ki­egészülve újból folytatták az ügy tárgyalását és a most már határozathozatalképes tanáes a tisztvise­lőkre nézve kedvezően döntött. Kötelezte a várost ami, hogy a tisztvise­lőket a városi tanácsi laatározat életbelép­tetéséig élvezett rangjukba helyezze vissza. A váratlan határozat, ellen — ki gondolta vol­na, hogy a két szekció ítéletét nem veszi figyelem­be a III. szekció — értesüléseink szerint a város és a belügyminisztérium képviselői felebbezést je­lentenek be. Az ítéleten felbuzdulva, felebbezni fog­nak azonban azok a tisztviselők is, akiket az előb­bi alkalomkor az I. és II. szekció elutasított. © Perte de Paris Joőfcgy-Qdb Copso ■ CSAKIS ESEDmCSOMAGOLÁSBAN —r i"***u^r Óda a svéd gyufához Kezemben van egy gyufásskatulya, amely­nek már kétségkívül a svéd uralom alá került gyufagyárak a felelős kiadói■ Szeretném áhí­tattal szemlélni ezt a téglaalaku fadobozt, ' hiszen gyermekkorom óta oly sok szépet hal­lottam a kifogástalan és északi becsületesség­gel készülő svéd gyufáról. Annyit tudok, hogy január elsejétől kezdve már két és fél lej lesz egy skatulya gyufa ára és 1930 kö­zepén a kormány és gyufakartell megállapo­dása szerint holtbizonyossággal három lejre steigerolják fel a legnépszerűbb közfogyasz- tásu cikk taxáját. Azt viszont már is tudom, hogy a gyufaszálacskák száma körülbelül egyharmadára csökkent, szóval minden jel amellett szólana, hogy drágább, de jobb lesz a gyufa Romániában. Ehelyett mi a valóság1 Meggyujtunk egy szál gyufát, amely siste­reg, belső harcot folytat önmagával s 'pilla­natokig nem tudjuk, kegyeskedik-e meggyul­ladni vagy sem■ Sajnos, inkább nem, mint igen. Járjunk Canossát a boldogult román gyufagyártáshoz és állapítsuk meg, hogy a gyufára nézve a román uralom sokkal ked­vezőbbnek bizonyult, mint a svéd zsarnokság. Ez a svéd gyufa nem érdemli meg a Nobel- dijat. Ez a gyufa rosszabb, mint valaha és keserves, hogy ezt nekünk megzsarolt fo­gyasztóknak kell leszögeznünk s nem a kor­mánynak, amelynek pedig kötelessége volna, hogy necsak a gyufakölcsönt silly es sze fene­ketlen pénzeszsákjába elkótyavetyélt utolsó párnánk mellé, hanem ellenőrizze is a gyufa- gyártást. Szegény Irinyi János zseniális ma­gyar feltaláló, ha tudtad volna, hogy talál­mányod is csak arra lesz jó, hogy az amugyis leégett kisebbségi és többségi fogyasztót még jobban elkeserítsed. Akkor talán véka alá du- [ god a találmányodat! k mi karácsonyi reklámunk készpénz A leszáiiitoí! ©2csó árakból 1C03 készpénzvásár fiásnál pénztárunk az alanti szelvényünk előmutatójának 100 leit készpénzben visszafizet. 1000 lejen alóli vásá„- lásJ minden vevő ajándék-csomagot kap. Heifer Hi CLÜJ-IIOLOa, dinár diwatnagw áruháza SWÁííttj Calea Regele Ferdinand SS. szám. K. U. U T 14 L W á m Yl Lei 100 azaz Egyszáz lejről, amely öszeget Lei 1000 készpénzvásárlás után 1929. dec. 24-éig a Heller üulnar ren. tara készpénzben kifizeti. Klvági&nslö 2 MegSrsendS! Készpénz ­H *M

Next

/
Oldalképek
Tartalom