Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-16 / 288. szám
rnmjnwk wo* IS fogpaszta mim i VilÄCHiRO OTÁiTMám A^iRIZSI.ISIS^ALAPITOfT GY#Ü áSIITI WMDERUTT kaphat® A „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklete mm———I—I un----------------------------------XII. ÉVF. 288. SZÁM. Nélkülözni tudás, megfeszített munka Irta: Dózsa Endre Minden félévben egy K£BBB*9 Előkelő magyar úrral találkoztam, aki a még megmaradt falusi otthonából mindegyre berándul Kolozsvárra elegáns gépkocsijával, rajta a jól öltözött sofförret. Mikor megkérdeztem, mit csinál olyan gyakran a városon, azt a szellemes megjegyzést tette: „olykor dolgom is van, olykor az sincs, de falusi embernek városon a helye.“ Tehette is teheti is, mert még mindig, ha nem is úgy mint régen, de még mindig telik a régi nagy vagyonból. Egyik nagy bank elüt diszes Limotusint látok, egy magyar ur száll ki belőle, szintén falusi volt nagybirtokos. — Mit csinálsz te itt? — kérdem. _ Valami agrárperben deponálnom kell 300.000 lejt, azt veszem kölcsön agrárkötvényekben megfizetve a kamatkülönbözetet. — Miért nem niéssz Vásárhelyre — mondom — az pár száz kilométerrel közelebb fekszik és az orrod előtt ott van a vasút. — Hát Kolozsvár mégis csak Kolozsvár, nem tudok ellenni nála nélkül. Azután vizsgálgattam az autót, megérte azt a háromszázezret- A barátom mentegetőzött. '1 — Nem az enyém, hanem a fiamé. Együtt laknak ugyanis a falusi birtokon, nincs semmi más foglalkozásuk, mint a birtok kezelése, abból pedig már sofförre, autóadóra, a javítási költségekre a 600 lejes búzaárak mellett szűkén telhetik, öregur barátaim, ha ilyen luxusautón látom őket, rendesen ezzel mentegetőznek: — Nem az enyém, a fiamé (lányomé). Ez az autószuggesztió benne van a birtokososztály fiaiban és leányaiban egyaránt. Széleskörű ismeretségemben egész sorozatát látom a négylovas famíliák leszármazottjainak, akiket a lövészárkokból a megváltozott uralmi helyzet olyan mélyre lesodort és az agárárreformmal megapasztott falusi birtokaikra szorított vissza, de akik mégis, ha adósságra is, automobilt szereznek, mert ez úgy mágnás és gentry divat és mert ennek is van, annak is van. Legalább kétezer ilyen magángépkocsi száguldoz az országban mindenfelé. Ám a gépkocsi süriti az alkalmakat az otthon elhagyá sára Könnyen lehet nagy kirándulásokat tenni, nyáron a fürdőre, télen a városba A gépkocsi, fürdő, a város, elegánsabb ruházatot, pazarabb költekezést igényel A városi nép, különösen az újabb román társadalom bővebb keresetével, bővebb költekezésével, elszéditi a falusi urakat A kávéházak, vendéglők és a mind kényesebbé váló inyenckedés a légiókká vált cukrászdák, csemegeárudák és különleges delikátesz kereskedések akarva, nem akarva újabb, meg újabb költekezésbe viszik a falusi urat, akinek városon a helye.“ Szalad a gépkocsi, romlik itt is ott is a kocsi, azt mindegyre javítani kell, természetesen a városon. Az adó a gépkocsi után folyton emelkedik, elmennek a százasok és az ezresek, amiket a gépkocsi sohasem hoz vissza, a falusi birtok elhanyagolódik, a gazdálkodás cselédkézre kerül, mig az uraság odajár, lefogynak a barmok, nem megy a munka. Lespórolja a megbízott paraszt a vetőmagot, ahol azelőtt tiz métermázsa termés volt. lezsugorodik négyre vagy ötre. Apad a jövedelem, nő a kiadás Pedig azok az ősi képek, ott a falakon arra tanítanak, hogy azt a csekély vagyont, amit apád hagyott rád jól megbecsüld, szét ne szórd. Mintha csak a lövészárkoknak ez a nemzedéke. amelyik most van abban a korban, amikor a vagyoni megalapozásra épiteni kellene, még ott tartana, ahol a már a holnapi nap bizonytalansága mintegy kényszeríti arra, hogy bármilyen áron kiélvezze a mát. Mintha csak kikapcsolta volna magát abból a láncolatból, amelyet a falakon diszes rámákba foglalt ősök képei jelentenek, mintha teljesen kitörölték volna ennek a generációnak emlékezetéből azt a szívósságot, amellyel őseik a viharos időket minden igényük lefokozásával sokszor a legnagyobb nélkülözések árán átszenvedni tudták, mintha a mult és a jövő között nem volna szükség a jelen-ben olyan hidat épiteni, amelyik nem sülyed el a minden felől reásulyosodó terhek alatt Az a több mint kétezer gépkocsi, amely csakis kizárólag az nrhatnámsag szolgálatában áll, a vele járó magasra csigázott életigényekkel milliókat vesz ki az amúgy is megroppant Minden félévben egy 4-6 hetes kúra a prof. Páter-féle Arteriosklerozis elleni tea megakadályozza az érelmeszesedés fejlődését, visszafejleszti, enyhíti s gyógyítja annak tüneteit, milyenek a magas vérnyomás, szédülés, fül zugás, emésztési zavarok, álmatlanság, sziv- szorulás, ingerlékenység, légzési nehézség és más az előrehaladott kor által okozott rendellenességek. A prof. Páter-féle Arteriosklerozis elleni tea egy teljesen ártalmatlan, egyszerű de biztos hatású szer, melyben különböző gyógynövények gyógyereje van összpontosítva. Már rövid használat után az általános közérzet javul és a fáradtság helyét a régi szellemi frissesség, életerő és munkakedv foglalja el. A gyégyteák használatáról és hatásáról szóló kis könyvecskét kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve megküldi a vezérképviselet: AMPHORA R. T. BRASSÓ—BRASOV. A prof. dr. Pátsr-féle Arteriosklerozis elleni tea minden gyógyszertárban és drogueriában kapható. Ha beszerzése nehézségekbe ütközne, úgy forduljanak lerakatunkboz: Csillag gyógyszertár Brassó—Brasov, Hosszu-utoa 5., ahonnan a kívánt mennyiséget postafordultával szállítják. Egy füzetet, mely az összes dr. Páter-féle gyógy- teákról fontos közleményeket és azonkívül közjegyzőileg hitelesített köszönőleveleket tartalmaz, kívánatra díjmentesen küld a Drogneria Standard Bucureşti I., mint nagybani lerakat Nagyrománia részére. Magyarországi lerakat: Thallmayer & Seitz R. T. Budapest V. Csehszlovákiai lerakat: Merő Sándor Gyógyszertára Hassa. magyar nemzeti vagyonból és milliókat hagy kiaknázatlanul, amit a gazdasági tudás, a takarékos, sőt nélkülözni tudó falusi életmód megmenthetett volna. A most legjobb férfikorában levő nemzedék onnan a lövészárkokból nemcsak az élet hazárd felfogását hozhatta magával, de megtanulhatta a nélkülözni tudást is. Most, hogy vissza van szorítva a népkisebbségi sorsba, meg kell éreznie, hogy a nemzeti védelem legerősebb sánca a nélkülözni tudás és legbiztosabb oédfala a megfeszített munka.
