Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-16 / 288. szám
14 MssasBaS! XII. XV F, IM. UftÄM. mmni nni ii irn~n mi i yJdjJ- z^A ivwtoC«Am* ^\XL.(/Zr.ejL. A2i^yXi>^i-^.• . • . hálózati Torzítások iránti teljes érzékeuenieget, szóval, hogy a készülék stabilize torral legyen ellátva. Frzoi H szerkezettel csak a sí •BQBStóSB^Si^^SSSSiSi hálózati készülék ^g3gagag£aaf,!taim 'iW rendelkezik. Eirosurá&at küld: Telefongyár Timisoara u skills Royaíe a ki.-es 1 eieii ncvény mindig friss, minden árnyalatban. Kis doboz ára — — nagy doboz ára —-------100 lei — - 950 lei Hsool Royale a fcl: é" ony hajfestéken királya. Minden kivánt árnyalatban. Kis doboz ára — — — — 100 lei négyszer akkora doboz — 150 lei Megfelelő utasításokat adunk annak haszná, latára. Egyéb festékektől tönkretett baj meg. javul a legnagyobb gondozással. Kérje nagyobb gyógyszertárakban, drogueriákhan, fodrászoknál és pipereü/.letekben. Ahol nem kapható, küldje be az árát postautalványon az Institut de In. frumusetare Dortheimer Calea Victoriei 50. Bucureşti, a Select mozgó mellett. Telefon 327 35. Kérje az uj árjegyzéket A kényszeregyezségi rendszer jő, a visszaélések forrása a hibás alkalmazás Ma: Dr. FÓRIS LAJOS, a Romániai Hitelezők Védegyletének ügyvezető igazgatója felelő nagy áru- és pénzhitelÉ (Kolozsvár, december 14 ) Az uj kényszeregyezségi törvény újabban állandó céltáblája a sajtó- és egyesületi támadásoknak, am© lyek egy része hozzáértés nélkül, magát a rendszert is támadja. Komoly, termékeny kritikának azonban nem .szabadna szem elől tévesztenie azt, hogy I. a fizetésképtelenségi eljárás rendezetlensége súlyos visszaélésekre ad alkalmat, egyes türelmetlen hitelezők erőszakosságai folytán életképes kereskedői egzisztenciákat tesz tönkre, amint azt mi 5 éven át Erdélyben szomorúan tapasztaltuk, — 2. hogy viszont a fizetésképtelenségi jog rendezésére, eddig úgy az elméletben, mint a különböző törvényhozásokban, csak háromféle rendszer ismeretes: a moratórium, bírósági felügyelet és a preventiv concordat rendszere, Ezek közül pedig úgy a közérdek, mint az adós és a hitelező szempontjából legjobb a preventiv concordat, az úgynevezett kény- szeregyezségi eljárás. A rendszer tehát jó és Junian igazságügyminiszter kétségtelenül nagy szolgálatot tett az egész országnak, de különösen Erdélynek és a Bánságnak, — ahol az 1923. év óta a fizetésképtelenségi jognak mindennemű törvényes rendezése hiányzott, — azzal, hogy a kényszeregyezségi eljárást bevezette. Sajnos, az 1929. julius 10-én kihirdetett uj törvény messze mögötte marad a külföldi újabb, hasonló törvényeknek és maga ez a törvény kétségtelenül jogos céltáblája a kritikának. Az uj törvény a gyakorlatban is igazolta azokat az aggodalmakat, hogy tág kaput nyit a rosszhiszemű adósok visszaéléseinek. Milyen visszaéléseket követhet él a rosszhiszemű adós? A rosszhiszemű adós ngy a hitelezők, mint általában az általános közgazdasági érdekek és moral kárára, a következő visszaéléseket követheti el: 1. Még a kényszeregyezségi eljárás előtt indokolatlanul sok árut halmoz fel, forgalmáét N Valutapiac 1929 decemhar 14. •V** > 4» a Zürich Páris Bukarest Budapest Bócs Prága London Katazsvir nyitás / irlat utó Zürich r _ _ 3260 1109250 13805 65462 2511 3262 Nowyo k 51450 51445 16722 57070 71020 33' 873 48803 16750 L»t don 2511 2511 81750 278750 34663/s 16438 — 819 Paris 20265 20265 66012 224750 279775 13264 12393 663 Mila.10 26935 26935 87750 298750 371750 17638 9320 4333 Prága 1527 15275 49725 169425 21088/8 — 16443 9850 Budapest 90175 90175 2935 12443 5902750 2787 2942 Beigrau 91275 912.375 299 101250 12 0V« 5977 — — Bukarest 30725 30675 34050 42o5/8 201075 818 — Becs 7241 7241 2360 803250 474225 20376 2864 Berlin 12321 12320 40115 1366750 17002 8067250 3466 4020 lef ás*f akarni a: Zürichben 3063A Parisban — Budapesten 340V2 Tagra: nak meg nem vesz igénybe, 2. áruit áron alul, gyakran nem is a rendes kereskedelmi forgalomban, ha/nem kén alatt eladja, árut elrejt, fiktiv eladás formájában átjátsza olyan gyenge kezeknek, akiken semmit sem lehet felhajtani, 3- a befolyó pénzt nem fordítja tényleges hitelezői kifizetésére, hanem a pénzt elrejti, koholt követelések látszólagos kifizetésével, vagy a ténylegesen befolyt összegeknél kisebb tételek elkönyvelésével hitelezői elől elvonja, 4. mérlgét és leltárát a kényszeregyezség kérésekor nem a valóságnak megfelelően állítja fel és mutatja be a törvényszéknek, hanem al a valóságnál rosszabb mérleget mutat be, hogy kisebb kvótát és hosszabb fizetési terminust eszközöljön ki, vagy b) (ami éppen a rosszhiszemű adósoknál sokkal gyakoribb eset) a valóságnál sokkal kedvezőbb leltárt és mérleget mutat be, egyrészt hogy ne lássék ki, hogy túl nagy és indokolatlan a deficit, másrészt, hogy úgy tüntesse fel, mintha az üzlet elég fedezetet nyújtana a felajánlott egyezségi összeg kifizetésére és ne kelljen külön biztosítékot nyújtania, 5. tetszése szerint kihúzza kényszeregyezségi tárgyalásának idejét, 6. fiktiv követelések beállításával és tényleges hitelezők kihagyásával a hitelezők jegyzékét úgy állítja össze, ahogy az neki legkedvezőbb, 7. ezzel az egyezség elfogadásához szükséges majoritás összehozását jogtalanul elősegíti, 8. valótlan körülmények beállításával és való, megtörtént tények elhallgatásával a bíróságot tévútra vezeti annak megítélésében, hogy érdemes-e az elfogadott egyezség- omologálására, vagy az el nem fogadott egyezség esetén a csőd elrendelésére, 9. a kényszeregyezségi eljárás tartama alatt is elvonja a vagyont, részint áruknak elrejtésével, azok fiktiv kihitelezésével, vagy pedig a befolyt pénzösszegeknek saját céljaira való fordításával. Hogyan lehet védekezni a rosszhiszemű adósok ellen? Ezen esetek egy része ellen a hitelezők kellő megszervezkedéssel, hitelezői védegylét alakításával, eladási egyezményekkel, hitel- kataszterrel, preventiv (megelőzési) utón kell védekezzenek, mig az esetek többi része éllén a védekezés csak jó törvénnyel lehetséges, A jó törvénynek és az ezzel szabályozott eljárásnak meg kellene akadályoznia azt, hogy a biróság és a hitelezők elé kerüljön: 1. olyan mérleg és leltár, amely a valóságnak nem felel meg, 2. olyan jelentés, amely valótlan adatokat tartalmaz és megtörtént, való tényeket elhallgat, a fizetésképtelenség okai- 2SE .0 o e= o geo o to m E 05 SM CM V— CSI CO Jza _tn 000 g cm m m E m cd es in- o o Q o S3 ö CM O O O * i cm 05 CM CO CO © . LO o o LO O £2 S , íD ■ ® :© ® ;© © 8* ^ srí fcS ÜJ 2 :S * Ö * .51-3 ._ -a #: .§?: w> * ;§> s .5 C_ C _ e- ® "r* :© * — i© •— î© a£ c ~ £ £ £© © o •© © -© 3 •© 3 2 a © © QO
