Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-16 / 288. szám
$ 4 N. Szentgericei Jakab Piroska kiállításának ünnepélyes megnyitásáról már ii'.unk. A jónevü művésznő kolozsvári premierjén, amely a KAC klub- helyiségében a mult vasárnap történt meg, a kolozsvári előkelő magyar társadalom feltűnő nagy szám. ban vett részt és elragadtatással szemlélte a szebb- nél-szebb képeket. A kollektiv kiállítás iránt azóta is fokozott érdeklődés nyilvánul meg. ügy tud.juk, hogy a művésznő nagy erkölcsi sikerén kívül még a mai nehéz gazdasági viszonyok között is jelentős anyagi sikereket ért el. Kiállításával kapcsolatosan a művésznő fogadtatásáról az alábbi kedves sorokat ina: „A kiállításom megnyitásánál, mikor a kedves, meleg beajánló beszédeket hallottam, és a lelkes, érdeklődő közönséget láttam, úgy éreztem, hogy sem a pesti elismertetésem, sem a genfi kiállításra való jelölésem nem tettek annyira boldogít mint kolozsvári sikerem. Itt van a világ leg- megértőbb és legvendégszeretőbb közönsége . . .“ Thorma János, a nagynevű bányai festőművész még 1919-ben újra festette a „Talpra magyar“ című hatalmas képét. (Először 20 évvel ezelőtt festette meg, de később három darabra vágta. A kép egyik része, talán a legszebb, dr. Hexner Béla ko- lözsvári műgyűjtőnél van ina is.) Az újból megfestett képet, melyről azt állítják, hogy szebb még, mint az eredeti, egy évvel ezelőtt Thorma mester 33 ezer pengőért, tehát a mai rossz valutáris viszonyok mellett pompás összegeeskéért, eladta a magyar főrendiháznak. Már a helyet ki is jelölték a főrendiház falán, ahova a képet akasztani fogják. Valami azonban történt, amiről hallgat a kró- nik, mert a vásár meghiúsult. Thorma mester hat hónappal ezelőtt Budapestre ment és a képet hazahozta. Azóta Nagybányán őrzi. Érthető, hogy a nagy bányai festők nagyon kiváncsiak Thorma mester monumentális müvére. Aki ismeri Thormát, nem csodálkozik azon, hogy a képet nem mutatja senkinek. A gyönyörű alkotás igazi müiterem-titok. Sen- kisem láthatja, csak a mester, aki szokása szerint időnként javítgat a képen . . . * Nagy Oszkár, a kiváló bányai piktor nehánv évvel ezelőtt Kecskeméten egy napsütéses vasárnap reggelen plenert festett. A hátamögött színes, ün. neplő ruhába öltözött kecskeméti lányok állottak és nézték a készülő tájképet. Hosszas vita fejlődő t ki a nézők között és nem tudták eldönteni, hogy a munkában levő kép mit ábrázol. Ekkor a sorból előáll az egyik leány és kiváncsi hangon kérdi: — Festő ur, kérem mondja mán rnög, melyik lössz a kép, amelyiket a kezében szorongat, vagy amelyiket másolni te; szik 1 . . . Ciupe Aurél, aki legutóbb a kolozsvári vármegyeházán állított ki, szerdán nagysikerű kiállítását bezárta. Örömmel Írjuk meg, hogy Ciupe kiállítása nem csak fényes sa jtósikert, hanem szokatlanul nagy anyagi sikert is ért el. „Sárga Sárkány“ cégér alatt Göllner Elemér és Égly Sári, fiatal és tehetséges művész házaspár Nagybányán a festő iskolával szemben egy intim, bohém korcsmát nyitott. Mindenki tudja, hogy a művészet, különösen a képzőművészet ma rossz üzlet. Annál jobbnak bizonyult azonban a „Sárga Sárkány“, amely arról nevezetes, bogy oda jár Nagybányán minden művészember, mert kitűnő a konyha és finomak az italok. Még egy nevezetessége van a „Sárga Sárkányának, maga a sárga sárkány, amit Göllner, a tehetséges piktor festett a — korcsmá- rosnak. A sárga sárkánynak a feje időnként változik, de mindig azt ábrázolja, aki a korcsmának az ellensége. Viszont a mellékalakok, Szentgyörgy és a lovagjai mindig azokat ábrázolják, akik a legnagyobb előszeretettel frekventálják a — Sárga Sárkányt . . . Torda, a képzőművészet eldorádója. Ezt még biztosan nem tudjuk, de valószínűnek látszik, mert legutóbb Maczalik Henrik, a jólismert nagyváradi piktor állított ki nagy sikerrel Tordán és jóformán alig zárta be a kiállítását, máris uj plakátok jelentek meg a hirdető oszlopokon, amelyek arról szólnak, hogy december 15-én Szopos, Deák és Tóth, neves kolozsvári festőművészek együttes kiállítást tar anak. Bravó Torda, ha egy ilyen kis városban egy hónap alatt annyi művészi képet vásárolnak, ahány művész Tordán kiállít, máris Torda fog vezetni a képvásárlás terén . ■ ______________ Selyempapir LEPAGE-NÁL. CLUJ-KVÁR. XI l. EVF. 288. SZÁM. cfotadooott széfisrécj uj dpoiószereiröi voh szó. amidőn a napokban egy kis rejtvényt adtunk tel Önnek megfeitésre. A Rouge el Noir, hölgyeim. a kozmetika legufabb vívmánya. söl még több is ennél. Rouge et Noir az illatéi- mény lélektanának az eredményem alapszik. Életünk hölgyeim már nem olyan egyszerű többé. Régente egyedül érzés után székesegyházakat építettek ma azonban áz illatszereket az orvos, a vegyész és a psziholögus segítségével komponál k Ennek ellenére a Rouge et Noir illafának étommeséiében. senki sem sejti annak a munkának a nagyságát és nehézségét. amely megalkotáséi megelőzte Gau-de Cologne -Parfum- Poudre-G'errue Csalás enedek csonaaqolcurbán OJcimalfeefetle» MJenaBS r>és^es0i a “Rougß ei Nőin *| cikiodc oq Óta tl^fe^ene&étaéi old készséggel« s^oiadi feUAlágosátássaL Az uj költségvetésibe csak a huszonöt* millió lej „államsegélyt“ vették íel a kisebbségi iskolák részére Esetleg augusztusban újabb összegeket állítanak be (Bukarest, december 15.) Évek hosszú során át tartó küzdelem eredménye volt az a 25 millió lej, amelyet államsegély címén sok Ígérgetés után végre a kormány „ideiglenesen“ folyósi olt a kisebbségi iskolák részére Az elosztásnál aztán olyan kevés jutott egy-egy egyházra, hogy komoly segítséget alig jelenthetett. Rendszeres, a kisebbségek jogait respektáló megoldásról tehát nem lehet beszélni. A kormány a hozzáforduló kisebbségek vezetőit állandóan azzal biztatta, hogy közelebbről a kérdést rendszeresen és Véglegesen meg fogja oldani. Ennek a legfontosabb kelléke, hogy a kisebbségi iskoláknak adandó államsegélyt felvegyék a költségvetésbe, mert ez jelenti csak a lényeges megoldást. Az u.j költségvetés most aktuális és jóformán el is készült Ezért Kreuter Ferenc kérdést intézett a költségvetés bizottságában a németpárt nevében Madgearn pénzügyminsizterhez, aki ki|e ! lentette, hpjy jj az aj költségvetésbe csak az eddigi államae gélyt vették fel, de lehetséges, hogy augusztusban njubb összegeket állítanak be. j Tehát megmarad az eddigi alamizsna. Arról agylátszik nem akar tudni a kormány, hogy a kisebbsége^ két nemcsak számarányukhoz, hanem az általuk teljesített állami hozzájárulásokhoz mért államsegély illetné meg. Ezt elismerni és honorálni elemi kötelessége volna a kormánynak. Körülbelül hétroiUlárd az áz összeg, amelyet a kormány az egész országban a közoktatásügyi köl« ségek fedezésére fordít. Százaléknak se nevezhető tehát az a huszonötmillió lejecske, amit ebből a kisebbségek kapnak. A pénzügyminiszter kijelentésével nem elégedhetünk meg, be. kell látnia a kormánynak, hogy ez a kisebbségek knátszása volna, többszörös igéiete ellenére is. Január 15-től újabb öt százalékkal felemelik a CFR tarifát A CFR lesz a világ legdrágább vasútja (Kolozsvár, december 14. Saját tud) A mai napon a vasúti állomások pénztárnokainál kézirati hirdetményeket ragasztottak ki, amelyek a CFR részéről szereztek újabb kellemetlen meglepetést az utazó közönségnek. A hirdetményeken azt közli a CFR vezérigazgatósága, hogy az 1930. évi január 15-től kezdve, úgy a menetjegyek, mint a podgyász és áruk fuvardiját újabb öt százalékkal felemeli, azzal az indokolással, hogy ezt az összeget a Casa Muncii részére kell befizetnie Nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül a CFR vezérigazgatóságának a vasúti tarifák megdrágításáról szóló újabb rendeletét és főleg annak indokolását, amely nem felel meg a valóságnak és erőszakos, mert tudomásunk szerint az öt százalékos összeget a díjtételekbe már eddig is beszámították. A CFR rendelete és a fuvardijak felemelése erőszakolt módon történik, éppen úgy, mint az úgynevezett taxa de manipulatie, a kezelési költség külön felszámítása, mert a törvény értelmében ez az összeg is bennfoglal- tatik a fuvardíjban. A taxa de manipulatie külön felszámítása miatt egyébként több per van folyamatban a CFR ellen és az a feltevésünk, hogy ezeket a pereket a független bíróságnál a CFR autonom igazgatósága semmiféle szoíizmával és rabuliszti- kával nem fogja tudni kivédeni. A CFR igazgatósága egyébként az utóbbi időben feltűnő módon vigyáz a formaságok betartására, ez történt a fuvardijak felemeléséről szóló tegnapi rendeletnél is, amelyet az előirt 30 napos batáridőre való tekintettel a tegnapi napon táviratilag rendelt el kifüggeszteni a vasúti pénztárak ablakainál. Természetes, hogy a fuvardíjak újabb drágítása érthető zúgolódást keltett az utazó közönség, valamint a kereskedelmi és iparvállalatok; körében. UBirvs JLLATV/.LKGyA afapí/a/ott ’^m^y^jrjwtaBzpa^ineÁ »így PUDERET <ú tmv ua®®© kölnivizet cyárifjcb ez.
