Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-15 / 287. szám

Xll. ÉVF. 287. SZÁM, JBEBMEESíI 7 HOZZÁSZÓLÁS I •• Orvosok továbbképzése A „Keleti Újság“ f. hó 12-iki száma is felveti az erdélyi magyar orvosi továbbképző tanfolya­mok ügyét. Az „Erdélyi Múzeum Egylet“ orvosi szakosztályának titkárjától adott nyilatkozatból tu­domásul vettük, hogy valamelyes formában, a mai kedvezőbb körülmények között — hetenkénti szűk­ülések, tervezett sorozatos előadások, vándorfelolva­só ülések s'tb. — máris megindnltnak mondhatjuk. E megindulás azonban a magyar orvosi kar csak elenyésző, csekély töredékét érinti — a nagy egye­temességet át nem öleli — mintahogy az tulajdon­képpen a cél volna — ideális szempontból. Az erdélyi orvosi továbbképző tanfolyamok ügyét — a magyar orvosi kisebbség egyetemének ügyévé kell tenni. Itt van reá a példa: a szász or­vosok tanfolyamai. A szász orvosi kar eredményes munkája abban leli magyarázatát, hogy külön szer­vezet, a Siebenbürgischer Aerztverein rendezi az előadást. Az erdélyi magyar orvosoknak ilyen szer­vezetük nincs, s bár szám szerint jóval felülmúljak szász kartársainkat — szervezetlenségünk a leg­főbb oka a sikertelenségnek. Vagyis hogy miért nem lehet megcsinálni az erdélyi magyar orvosi to­vábbképző tanfolyamokat — arra elsősorban a vá­laszt: szervezettlenségünk adja meg. Csak ha elő- pzör az erdélyi magyar orvosi kar megszervezését, azaz erdélyi magyar orvosi továbbképző tanfolya- het szó a tanfolyamok megvalósításáról, feltételei­ről és lehetőségéről. Enélkül nem. Az „Erdélyi Múzeum Egylet“ szakosztályának kulturális munkájának értékéről nem is lehet vita. De az igen is lényeges, hogy az orvosi szakoszfály tudományos orvosi munkáján kívül az erdélyi ma­gyar orvosi kar egész sereg égető és vitális pro­fesszionális üggyel van felszínen, mely oda bele . nem illeszthető, oda nem tartozó — de amelyek ed­dig teljesen el voltak hanyagolva, s a levegőben lógtak. Ezek az összes kulturális, gazdasági és egyébb közös orvosi ügyek — kellenek végre, hogy egy egységes szervezet keretein belül összpontosítva legyenek, s annak alján nyerjenek megoldást. Hogy ez a magyar orvosi szervezkedés a jelenlegi „Orszá­gos Orvos Szövetség“ keretein belül — mint annak egy fiókja, vagy csoportja, vagy egész külön szer­vezet alakjában valósuljon meg — az lehet megbe­szélés tárgya. De akár igy, akár úgy, a szervezke­dés megteremtését parancsolóan Írja elő kulturális és gazdasági helyzetünk kényszere! Dr. Schmidt Béla (M.-Vásárhely). Január elsejétől kezdve Orosz« ország Is áttér a latin belük használatára (London, december 13.) Moszkvai jelen­tés szerint az oroszok január elsejével áttér­nek a latin írás betűinek használatára. Az orosz filológusok a szovjetkormány megbízá­sából már hosszú hónapok óta tanulmányoz­zák a kérdést s most elkészültek javaslataik­kal, melyeket a közoktatásügyi népbiztosság elé terjesztenek. A szovjetkormánynak kü­lönben az a szándéka, hogy Oroszország egész területén bevezesse a latin betűs Írásmódot- Tehát nemcsak a cirilbtüs irás van kiküszö­bölésre ítélve, hanem a jiddis héber betűi, to­vábbá a burják, mongol és kalmük törzsek­nek a ciriltől és a hébertől elütő Írásmódjait reformálni s ettől az időponttól kezdve bün­tető rendelkezések terhe mellett tilos lesz a kisebbségeknek is régi Írásmódjaik haszná­lata Orosz-török kereskedelmi tár­gyalások kezdődnek Konstanti­nápolyban, melyen Kemal pasa is részt vesz (London, december 13.) A lapokhoz érke­zett jelentések szerint Kemál pasát Konstan- tinápolyba várják, ahol egy hónapig fog tar­tózkodni- A köztársaság elnöke a Dolma Bag- cse palotában fogadja érkezése után Kara- chan, orosz népbiztost. A lapok azt Írják, hogy Kraehan az angol- francia és olasz politika angorai túlságos tér­foglalásának ellensúlyozására érkezett Török­országba, ahol megkísérli az orosz-török ke­reskedelmi viszony rendezését is. Karachan feladata nem könnyű. A török hatóságoknak a kommunistákkal szembeni kérlelhetetlen- sége miatt Oroszország már hónapokkal ez­előtt beszüntette a török áruk beviteli enge­délyeinek kiadását, ami különösen a török déligyümölcskereskedőket érinti igen súlyo­san. A . Hazafi“ után még nagyobb szenzációt vetítenek Árva Julik» élete (LENA SCHMIEDT esete). Egy ki s magyar cselédleány története 10 felvonásban. Az amerikai és eutópai tuozgószinházak óriási szenzációja. A „Magyar rapszódia“ méltó párja. A magyar puszta édes=bus hangulata és a bécsi élet elragadó vidámsága. Fő­szereplők: Esther Ralston és James Hall (a .Hotel Imperial főhadnagya). Bemutatják a Ma­gyar Színházban; vasárnap 2-kor, 4,kor, 6=kor, 8*kor, 10*kor! (2'korés 4-koi olcsó helyárakkal) Kalandokra vágyott, tengerész lett és végül kémnek csapott fel egy ma fiatalember (Kolozsvár, december 13.) Fiatal, még égiszén gyerekképii embert találtunk mindennapi látogatá­sunkkor a hadbíróságnak a vádlottak részére kor­láttal fentartott területén. Román katonai unifor­mis — meglehetősen elviselt — az öltözete. Élő ellentmondás: a külsejéből alig húsz éves­nek ítélhető fiatalember, s a komoly katonamun­dér. Még nagyobb lesz meglepetésünk, mikor meg­tudjuk, hogy a pelyhedző állu katona — Somay Elek — kémkedéssel és a hadseregből való szökés­sel van vádolva. Ha nem is bűnügyi, de érdekefszitő, lenyűgöző kaland-regényt lehetne irni Somay Elek húsz évet meg nem haladó t életének történetéről. Sajnos, sem időnk, sem helyünk nincs ahoz, hogy ezt az esemé­nyekben már is oly gazdag fiatal életet minden rész létében ismertessük. Csak nagy vonalakban vázol­hatjuk Somay történetét egész addig, mig a szigorú — csapongó vágyait, nagy terveit, gyermekes ka­landkeresését meg nem értő — hadbíróság elé ke­rült. Somay Elek marosvásárhelyi úri család gyer­meke. Szülei s rokonai előtt mindig úgy szerepelt, mint teljesen be nem számítható, zavaros gondolko­zása, érthetetlen célkitűzésekkel foglalkozó l'iu. 1927 végén kierőszakolta, hogy 18 éve dacára is be­sorozzák a hadseregbe. Nehezen ment a „voluntar- ság“ megszerzése, de sikerült neki. Sikerült az is, hogy ne a szárazföldi csapatt.estekhez osszák be, hanem Románia egyetlen tengerészeti garnizonjába, Constantába. A tenger izgatta ezer meg ezer hihe­tetlen történetével a fiatalember fantáziáját. Ezért csniálta ki, hogy idekerüljön. Néhány hónapi kato­nai szolgálat után szabadságot kapott. Tíznapos sza badsága alatt átszökött Magyarországra. A magyar hatóságok letartóztatták az útlevél nélkül utazó, hi. vatalos okmányakkal nem rendelkező Somayt, s, mint ő elmeséli — kényszerhelyzetében az elé az alternativa elé állították, hogy vagy beáll a magyar kémszervezetbe, vagy pedig mint katonaszökevényt átadják a romániai hatóságoknak. Somay az első feltételt fogadta el. Mint a magyar kémszolgálat alkalmazottja, első megbízása az volt, hogy egy bi­zonyos folyadékot, mellyel színtelen tintával írott levelket, jelentéseket olvashatóvá tehetett, átadjon WHMHIHIIIHimi»«*HIIIIIIHWI egy a marosvásárbelyi 82-5s gyalogezrednél szolgá­ló Szállási Zsigmond nevű katonának, aki szintén összeköttetésben volt a kémszervezettel. Somay visszaszökött Romániába egy határmenti földbirto­kos — Csiger Gyula — birtokán keresztül. Somay elintézte az első feladatot s azután kö­rülbelül hat hónapon keresztül jó néhányszor meg­telte még az utat, Románia és Magyarország között, küldinböző, a román hadseregre vonatkozó adatok^ szállítván Debrecenbe, a magyar kémszolgálat köz­pontjába. Nem dolgozott elég ügyesen azonban ahoz, hogy ft szigttranca észre ne vegye járás-keléseit s gyanút ue fogjon. Az együk sziguranca-detcktiv egy ügyes trükkel — egy cimére küldőt! apokrif levéllel — beugratta. Somay felült a levélnek s meg volt a bi­zonyíték arra, hogy valóban kém. Deák marosvásúr- helyi sziguranca főnök, jelenleg temesvári sziguraa- ca inspektor tartóztatta le, s hallgatta ki először, az ekkor még alig 19 éves kémet. Somay egy per­cig sem tagadott, mindent beismert, mindent lelep­lezett. Vallomása alapján letartóztatták Szállási Zsigmondol is. Somay a mai pénteki főtárgyaláson bőbeszédű őszinteséggel mesélte el viselt dolgait. Látszott, hogy egyáltalában nincs tudatában annak, hogy mi­lyen súlyos természetű dolgot követett cl azzal, hogy —- habár jelentéktelen dolgokat is — a ma­gyar kémszervezet tudomására juttatott. A katonai ügyész nem látott enyhr ő körülményeket fennfo­rogni s a legsúlyosabb ítélet — öt évi börtön — meghozását kérte. Somay két védővel vonult fel. Dr. Borda ma­rosvásárhelyi ügyvéd beszél először s kifejti, hogy Somay tetteit egyáltalában nem lebet komolyan venni, nemcsak fiatalsága, hanem némely tekintet­ben beteges gondolkozása miatt sem. — Nagyon rosszul állnánk, ha ilyen emberek, mint Samoy, bajt okozhatnának Romániának, — mondja. A második védő, dr. Mircea Gheorghescu eny­hítő körülményeke- sorol fel, s azt bizonyltja, bogy Somay nem is volt tudatában annak, amit cselek­szik. A hadbíróság két évi börtönre Ítélte, amiből a vizsgálati fogsággal egy évet mái ki is töltött. f Mrtm T dnş&t* ti£és0á&

Next

/
Oldalképek
Tartalom