Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-15 / 287. szám
!XU. ÉVF. 287. SZÁM. 9 Jókedvünk Irta: NYÍRÓ JÓZSEF Másfél évtizede, hogy nem tudunk kacagni szívből, igazán, benső jóleséssel. Már- tmár meg lehet állapit mi,,hogy a humor haldoklik. Talán mindenütt, mert hiányzik hozzá minden belső és külső kelléii; A humor ugyanis az igazi béke, nyugatom és jólét virága; — mi pedig összetört, erkölcsi katzenjammeres emberiség vagyunk és még az is izgat, hogy hiányzik a jókedv■ Nehány keserű, torz, vagy szellemtelen vicc, szójáték, még több sikamlós disznóság az évi termés. Fázik az ember, ha hallja■ Egyse az igazi. Fanyar grimász csak, amit kivált belőlünk. Néha felfigyelünk a szellem, vagy a foj'dyMifosság finomságára, intellektusunk villáin gyorsan appercipiál, az esprit régi francia ruhája felfelvillan, de ha közel tartjuk magunkhoz a csillogó holmit, élettelenül, hatástalanul zsugorodik össze érintésünktől. Talán még az egyetlen burleszk, ami kacagásra rántja gyöt- rött lorcunkat, hogy utána kissé — szégyeljük magunkat és még súlyosabb komorságba essünk vissza. Szerencsétlen élet — Bajazzók vagyunk, kiknek már testéhez nőtt a bohócruha. A humorunk is csak ölni tud■ Színes, mérges virág lett a szellemesség, formában talán tökéletes, láthatatlan nyílvessző, melyet fejlett kultúrával pendítünk egymás szivébe és csak azon tudunk kacagni, hogy — mélyen találtunk és a vipera szúrás fáj — másnak. Nincsen humor, mert mindannyian ellenfelei vagyunk egymásnak... Még mindig úgy vagyunk, mint a szuronyrohamból visszatért katonák, kikbe úgy beleidegzödött az ölés, hogy a roham után tovább szúrtak őrülten, mig lefogták őket. Kacagni nem, csak kikacagni tudunk mindent- Még mindig betegek vagyunk- Az élet olyan, mint a torjai „Büdös-barlang“. Minden értéket le kell tenni, mielőtt belépnénk... Fagyott pince a szivünk, melynek mélyébe nem száll a nevetés könnyű, drága pillangója. S az arcunkon két féle mosoly van. Egyik csalogat, hogy megcsaljon, a másik már a halottaktól kölcsönzött, mely abbán a pillanatban fagy rá u faciesre, mikor a lélek kiszakad belőle és a fogak höriíl bizarr, húzott hahotára rántja a vonásokat. ■ Csúnya hazugság-maszk vagyunk mindössze, melyet elkerül ö napsugár és az élet derűje. Romlott idegeink ki se bírnák, hogy végigdaloljon rajtuk a jókedv■ Elpattannának a boldogságtól, ha kétségbeesés és ezer teher hirtelen és egyszerre leszakadna róluk- Meghiúsultunk önmagunkban, leigázott az élet terrorja és rettegünk hátralevő esztendőinktől. Hogyan legyen jókedvünk, műkor még azt is irigyeljük, ha valaki hazudná előttünk? Pedig mindannyian epedünk belül a jókedv u tán. És mégis, ha valaki felkínálná lelkünk e himes köntösét, az emberiség nagy része fájó mosollyal utasítaná el: — „Már nem talál hozzám, hagyjatok tovább szenvedni. Elfeledett gyermekköntös az már nekem.“ — A blazirtak, öntelt ostobák, a lopott, zsarolt földi javak dicsőségesei, mímelt kultwrfölénnyel szóba se állanának a hjfmpfi-hozóval, unottan űznék el. A harmadik ires?, az őszinte milliók, az igazi emberiség a.zţ mondaná: — „Soha sem érem meg, hogy xdéivjek kacagni!-..“ Nincs helye tehát köztünk a, humornak- Éneikül azonban nincsen szép ember és szép emberiség. Boldogság sincs, amíg fel nem gyöngyözik szivünkből a tiszta<kacagás és fogaink fehér sövényén át ki nem /röppen az életkedv drága ritmusa, szemeinkben fel nem száll a sok fényes buborék, szavaink nem szikrázik s egy újjá épített világ. esucsán állva fel nem ujjongunk ismét kikiáltva tiszta, magunkból az uj kultúrák által megteremtett igaz, tágas horizontú, boldog „Évoe“-t. Mindez még csak álom. A kacagás útjában még romokban fekszik a mi világunk, egy egész generáció élő- holtteste és nem lehet soha olyan fejlett civilizáció, amely eltemetni, vagy csak feledtetni tudná... Erre csak egyetlen kar képes: AZ IGAZSÁG, amely egyformán eltöltse körülbelül az egyeseket és az összességet, mondhatnám mindenséget-,. így függenek össze lényegileg «« igazság és a humor. Egyik a másiknak szülőanyja, amíg az igazság csak álarc, hogy mögéje elrejtőzzünk „kultúránkkal", irodalmunkkal, politikánkkal, népek gyűlölködésével, egymást fojtogató gazságainkkal, szín és fajgyűlöletünkkel, háborúinkkal, ezer emberi bajunkkal; — addig nincs és nem is lesz humor, mert élet sincsen, csak tengődés és hazugság s addig a kutyának -van kedve kacagni ebben az életben.. A befejezés azonban szomorú lesz, mert (A'olozsvár, december 13.) Néhány nap óta Kolozsvár kereskedői és nagyiparosai körében a legnagyobb felháborodás és megütközés hangján tárgyalják az „Informátor“ cím alatt működő hiteltu- dósitó iroda botrányát. Tudni kell, hogy néhány hónappal ezelőtt Kolozsváron megalakult ez a hitelta- dósitó iroda, amelynek az élén dr. Semlyén Hugó, a csődbejutott Egyesült Közgazdasági és Jelzálog- Bank volt ügyvezető igazgatója állott. Ismeretes, hogy a Közgazdasági Bank nemcsak maga ment csődbe, hanem sok száz részvényest és betétest is súlyosan megkárosított. Ennek az intézetnek volt az igazgatója dr. Semlyén Hugó. Alighogy kiszabadult Semlyén az előzetes letartóztatásból, átvette az „Informátor“ cimti hiteltudósitó irodát, azzal a kimondott céllal és rendeltetéssel, hogy Kolozsvár és Erdély hiteléletéről, kereskedőkről, gyárakról, iparvállalatokról és más üzemekről információkat ad bankoknak és külföldi cégeknek. Már önmagában véve furcsa egy kissé, hogy egy csalárd bukás vádja alatt álló volt bankigazgató információs irodát állítson föl s erkölcsi és anyagi itélő- széket tartson nagymultu kolozsvári és erdélyi ipar- vállalatok, gyárak, kereskedők és nagyiparosok fölött. Mindenki tudja, hogy ezek az információs irodák kitűnő üzletek. Ügynökeik bejárják a kereskedőket és vállalatokat és mindenütt blokk-könyveket kínálnak fel. Ezeknek az információs füzétecskék- nek azonban meg van a maguk, nem is alacsony, de éppen nem szabott ára. Tízezer lej, húszezer lej, vagy még több, kit hogyan lehet megszéditeni és elkápráztatni azzal, hogy adott alkalommal kitűnő információt adnak a cégről. Sajnos, nagyon sokan bedülnek a nagyhangú információs irodáknak, mert különösen ma, a kiválóan rossz gazdasági viszonyok között minden kereskedőnek, nagyiparosnak, banknak van valami gyöngéje, viszont az a külföldi cég, amely az árut szolgáltatja, vagy az a külföldi pénzintézet, amely a hitelt nyújtja, nincs és nem lehet tisztában azzal, hogy kik állanak az információs biiró mögött. A külföldi cég megszokta, hogy az információs irodában rendszerint megbízható, izig- vérig feddhetetlen emberek dolgoznak és igy köny- nyen készpénznek veheti a romániai információs irodát is. Tagadhatatlan, hogy Kolozsváron és a többi erdélyi városokban is akad néhány megbízható információs iroda, de tudjuk azt is, hogy igen sokan vannak a tulajdonosok között, akiknek — igen rossz információkat kellene- adniok önmagukról. Néhány hónappal ezelőtt zajos / botrány kíséretében szűnt meg egy hasonló, kéteshirü információs iroda, amely nek az élén egy Jenei nevezetű, volt pincérből előbb akvizitörré, később „lapszerkesztővé“ avanzsált szélhámos állott. Jenei ur néhány hónap alatt egy nagy apparátussal működő irodát rendezett be a Király - uccában, amely az első időkben pompásan működött. Már tiz-tizenöt alkalmazottal dolgozott és Jenei ur az utóbbi időben csak autóval és szivarral a szájában járta be a bankokat és iparüzemeket. Azonban a bűnvádi feljelentések egész halmaza arra kényszeritette a kitűnő férfiút, hogy rövid aton és feltűnés nélkül elhagyja Kolozsvár színterét... Most a Semlyén ur információs irodája is ugylátszik erre a sorsra jut. Ugyanis nemrégen az akvizitőrje megjelent Ferencz Mendel jónevü kolozsvári papirkeresketlőnél és információs blokkoa humor is olyan fontos, mint mondjuk a vitamin, Elpusztul az, kiben hiányzik. Fél lábunk máris a sírban lóg és ha soká késik még a kacagásunk, nyugodtan búcsúzhatunk is: — „Jóéjszakát emberiség!" Könnyen úgy járhatunk, mint egyik ismerősöm. Egy nagyot kacagott és utána főbelőtte magát... Azóta még jobban félek, ha valakit kacagni látok■ Kacagott, tehát hazudott... Milyen jó volna látni valakit, aki igaz szivéből derűs, boldog, nyugodt, tiszta, s a legkisebb érintéstől is kibuggyan belőle a jóság, semmiségek, ügyefogyott kis szelíd viccek és mosolyra késztetik és siet másokkal közölni, hogy őket is boldoggá tegye, ki még játszani tud a világ nagy temetőjében... És milyen jó volna, ha ez az ember — én lehetnék.. kát kínált eladásra. Ferencz Mendel hosszú ideig és meglehetős jóindulattal tárgyalt a blokkokról, de tekintettel arra, hogy a füzetecskék árát az információs iroda nagyon magasra taksálta — az üzlet nem sikerült. Rövid idő múlva Ferencz Mendel azt tapasztalta, hogy az egyik külföldi cég, amellyel összeköttetésben állott, feltűnő módon elzárkózott megrendelései elől és nem volt hajlandó részére többé áruhitelt nyújtani. A papirkereskedőnek feltűnt a külföldi cég magatartása és alaposan utánanézett, hogy ki adott róla rossz információkat. Az önkéntes nyomozásnak rövidesen szenzációs eredménye volt. Ferencz Mendel a legnagyobb megütközéssel állapította meg, hogy a Semlyén-féle információs iroda a külföldi céggel azt közölte, hogy Ferencz Mendel megbízhatatlan kereskedő, áruraktára csak 200 ezer lejt ér és nagyon sok váltóóvato- lás terheli a céget. Természetes, hogy ezek után a külföldi cég Ferencz Mendelnek több áruhitelt nem nyújtott és a rossz információ következtében a papirkereske- dés igen jelentékeny károkat szenvedett. Az ilyen természetű információ különösen a mai nehéz gazdasági viszonyok között annál veszedelmesebb, mert valóban olyan nehéz pénz- és hitelviszonyok vannak, hogy még a legtisztességesebb és a legmegbízhatóbb kereskedőnek is vannak pillanatnyi pénzes fizetési zavarai. De nem szólva erről, Kolozsváron mindenki tudja, hogy Ferencz Mendel szolid, megbízható kereskedő és a valóságban az áruraktára sokkal magasabb értéket reprezentál, mint ameny nyit Semlyén Hugó információs irodája arról beszámolt. Ferencz Mendel az Informátor hiteltndősitó iroda ellen azonnal feljelentést tett hitelrontás cimén a kolozsvári elsőfokú iparhatóságnál. Már ebben az ügyben két tárgyalást tartottak is, de ezeken Semlyén nem jelent meg. Azonkívül a papirkereskedő az esetet jelentette a kereskedelmi és iparkamarának is, ahol szintén megindították a vizsgálatót és rövidsen megállapították, hogy az információs iroda a mai napig iparengedély nélkül működik és amint értesülünk, már minden intézkedés megtörtént arra, hogy az iroda működését beszüntessék. Mindenesetre a Semlyén-féle információs iroda botránya mindenütt, különösen kereskedői és ipari körökben a legnagyobb felháborodást váltotta ki és nincs okunk kételkedni abban, hogy az amúgy is ideges közgazdasági életet csak zavaró és rontó információs iroda ellen a hatóságok a legkíméletlenebb eszközökkel lépnek fel. Szvitalszky lesz Isméi az uj kormány elnök (Varsó, december 13.) A jelek szerint az uj lengyel kormány' megalakításával újból Szvitalszky^ bízzák meg. Szvitalszky szombaton délelőtt a sejm- ről és a sejm problémáiról előadást fog tartani a rádióban. Remélik, hogy ez az előadás enyhíteni fogja a kormánypárt és az ellenzékiek közötti ellentéteket. Jelenleg az a helyzet, hogy az ellenzék előreláthatólag nyílt provokációnak fogja tekinteni Szvitalszky megbízását. Hogyan „informál“ Semlyén ur, a csődbejutott bank igazgatójának információs irodája? Egy előkelő kolozsvári kereskedőről, aki nem űzetett az ex«direkfor urnák, azt az információt adta, hogy megbízhatatlan — Kiderült, hogy Semlyén urnák még iparengedélye sem volt
