Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-14 / 286. szám
111. IßVF. 289. SZÁM. 3 Gyárfás Elemér beszédére vála szolt Branişte szenátor A brassói kereskedelmi kamara a magyar rezsim alatt — Várjunk« (Bukarest, december 12.) A szenátus csütörtöki ülésén napirend előtt elsőnek Vaitoianu tábornok intézett interpellációt Maniu miniszter- elnökhöz 8 felvilágosításokat kért a miniszter- elnöknek egyik előbbi ülésen elhangzott azon kijelentésére, hogy a román hadsereg defenzív célokra van felszerelve. Kérdi, hogyan értette ezt a kijelentést a miniszterelnök s kéri arra, hogy ha nyílt ülésen nem akarja a kérdést kifejteni, úgy kisebbségi vezetés alatt állott a a gyulafehérvári határozatokra? ményt, hogy ne becsüljék le a kisebbségi kérdést és törekedjenek annak megoldására. Kifogásolja, hogy Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor beszédének azt, a részét, amelyben a népek közötti békét zavaró agitáció- kát elitélte, több magyar lap nem közölte. Gyárfás Elemér közbeszól: Azokat a lapokat mi nem szubvencionáljuk. A kereskedők sérelmei 5 Minek szedjen...? Minek adjon gyermekeinek? csukamájolajat? ;; eit a nehéz és undorító orvosságot t Az Elixir Pangaduine || a legíinotnabbtokhal mijkivonatbólkészül, Ízletes és emellett tokozott mértékben rendelkezik a csukamájolaj minden tulajdonságával és négyszer olyan erős. mint az. zárt ülésen esetleg csupán a tábornok szenátorok jelenlétében adja meg a választ az interpellációra. A következő interpelláló Apostol Popa, aki Galatzban külön közigazgatási direktorátus felállítását kéri. A. Varlaam szenátor a Prut balpartján fekvő több községnek az uj közigazgatási beosztások során Besszarábiához való csatolása ügyében interpellál. Az interpellációra Pan Halipa miniszter válaszol s közli, hogy az átcsatolás a helyi lakosság kérésének megfelelően történt. A lakosság érdekei és a múltra visszanyúló szokások követelték az uj beosztást. A Magyar Pártról Napirenden Branişte szenátor az első szónok, aki először Gradisteanunak a kormány elleni támadására reflektál. Csodálkozik, hogy Gradisteanu, aki a múltban a memorandum-pör- ben való részvételével és egyéb tevékenységével politikai nevet vívott ki magának a románok körében, most ilyen goromba módon támadja meg egykori fegyvertársait. A szónok ezután cáfolni igyekszik Gyárfás Elemér magyarpárti szenátornak azt a megállapítását, hogy a brassói kereskedelmi és iparkamaránál a kisebbségi választók vannak többségben Gyárfás Elemér szólásra áll fel s ezzel kapcsolatban kifejti, hogy a magyar rezsim alatt a brassói kereskedelmi kamara teljesen szász vezetés alatt állott, ami a legjobban mutatja a magyar rezsimnek a kisebbségekkel szembeni tü- relmességét,. Újból leszögezi a kérdésben elfoglalt álláspontját és hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi és iparkamarai tanácsokat úgy kell megalakítani, hogy azokban a kisebbségek számarányuknak megfelelő képviseletet nyerjenek. Branişte beszéde folytatásában Gyárfás Elemérrel tovább polemizál. A magyarpárti szenátor ugyanis kifogásolta azt, hogy például Brassóban az interimár bizottság, tehát nem a rendes választott város? tanács, több utcát átke resztéit. A szónok hangoztatja, hogy az uj utcaelnevezésekkel kapc ,ólat ban a kisebbségekkel szemben nem történt méltánytlanaság Branişte felhívja a magyarságot arra, hogy legyen loyal is a többséggel szemben és várja meg türelemmel a gyulafehérvári határozatok megvalósulását. Viszont kéri a kormányt és a román közvóloMr',-,. Az Illustration karácsonyi száma Lepage-nál kapható 245 leiért 152 oldalon rengeteg csodás kivitelű színes mümelléklet, illusztráció, érdekfeszitő olvasmány. Karácsonyfa- dtszeh 3 lei ártól löllelé kaphatók a Minervánál Cluj-Kolozsvár A napirend második és utolsó szónoka Apostol Popa, aki különösen a kereskedők problémáit fejtegeti. Kifogásolja, hogy sem a terónbe- széd, sem a válaszfelirat a spekula-törvény megváltoztatásán kívül más o kereskedők érdekeivel összefüggő törvényjavaslatokat nem jelenthet be. A spekulatörvény megváltoztatása sem érinti a komoly kereskedőket, akik úgy sem űztek árdrágítást. Az adóterhek már valósággal elviselhetetlenek. Kritizálja a jelenlegi adóztatási rendszert. A kereskedelmi könyvek felülvizsgálása lehetetlenné tette a kereskedők hivatásbeli titoktartását és sok esetben, különösen, mikor kisebbségi kereskedőkről van szó, I nagy méltánytalanságokra vezet. Olyan törvények megalkotását kéri a kormánytól, amelyek a kereskedők érdekeit szolgálják. Bánfíyhunyadra a lakosság tiltakozása ellenére is ráhúzták a városi jelleget Háromszék és Udvarhely magyar falvaitól elkobozták ősi községi autonómiájukat - Viszont a román lakosságú megyék kis falvai is külön községeket csináltak (Kolozsvár, december 12.) Az a közigazgatási térkép, amit. az ország számára kirajzoltak. Er. dély sok megyéjének, vidékeinek felkavarja az életét és megakasztja a békés fejlődési lehetőségeket. Szinte érthetetlen, hogy miért kellett ezt csinálni? A magyarázatot azonban meg lehet találni abban a célzatosságban, amely kisebbségi lakosságot kiván a maga életfeszkében ellensúlyozni és megnyomorítani. A Monitorul Official-nak hatalmas kötet az a száma, amelyben a megyei és községi beosztás megjelent s ebből a kötetből kiemelünk olyan részleteket mutatóul, amelyek a célzatosságot dokumentálják és amelyek megmutatják, hogy milyen zavaro- dás korszaka fog most kezdődni. Bánffyhunyadot megdöbbentette a meglepetés Erdélyben egy uj várost, városi községet csináltak: itt a szomszédban, Bánffyhunyad községből. Magyar község volt, derék, józan, intelligens, munkás néppel. Kinek mi érdeke lehetett abban, hogy az érdekelt lakosságnak a megkérdezése nélkül, de ennek a lakosságnak — amint a terv kiszivárgott — azonnali tiltakozása ellenére ráhúzzák en-o a derék népre azt a cifra nyomorúságot, amit ez a városi jelleg a mostani időkben a számára jelent? Lehet, hogy vannak, akiknek a számára polgármesteri, vagy olyan városi tanácsosi állások nyílnak meg, amelyek hatalmat és úri állásokat Ígérnek. Azonkívül a polgármesteri állás betöltésénél a kinevezési jog érvényesülhet s ebbe akaszthatják bele a Tománositási tervek horgonyát. A városi tanácsban nagyobb számmal foglalnak helyet a hi. vatalbóli román tagok. Egy sereg hivatalt kell felállítani, sok hivatalnokkal, ami ugyan sok pénzébe kerül a lakosságnak, de ami elhelyezkedési lehetőségeket nyújt egyes családok számára. Más indokát nem lebet elképzelni ennek a várositásnak, de ez nem komoly ok a cifra nyomorúságra. Néhány embernek az egyéni számításaiba bele lehetett kalkulálni, a lakosság nyakába azonban kíméletlen, nagy terheket akasztanak. Kolozsvár és Nagyvárad között Bánffyhunyad - nak nincsen olyan forgalmi jelentősége, ami a vá- rositási gondolatot komolyan indokolhatóvá 'tenné, Inkább nevetséges, mint komloy. A nép, a lakosság a maga szerény gazdasági viszonyai közöt el tudta bimi azokat a terheket, amelyek a faluban a köz- igazgatás fentartása eirnén Tája hárultak,'de ezek a terhek is már alig voltak elbirlratók a mostani teherbíró képességgel. A városnak a maga adói, a tak- szái s hozzá az uj berendezkedésnek a költségei rászakadnak minden lakónak a magángazdaságára. Egzisztenciák fognak felborulni, talán tömegesen és ezt akarták elérni azok, akik a városi jelleget ráhúzták Kalotaszegnek erre a szép falujára, amelynek ősi szépsége is a falu-jellegben domborodott ki. Azok csinálták ezt, akik nem félnek attól, hogy tönk remegy a lakosság. A törvény értelmében a közigazgatási jellegen változtatni csak az érdekelt lakosság kívánsága alapján lehetne. Bánffyhnnyadnak a lakosságát, régi tanácsát nem kérdezték meg. Meglepetésnek szánták. De a lakosság körébe kiszivárgott már régebben a terv s akkor nyomban megriadt a község, hirtelen tiltakozó memorandumot irtab, amit több mint hétszáz családfő irt alá. A lakosság akarata megnyilatkozott ebben a tiltakozásban. A memorandumot már régebben beadták a prefektushoz. Választ nem kaptak, csak a hivatalos lap a városok közé sorozta be Bánffyhunyadot. A hirt megdöbbenéssel fogadták és mindent elkövetnek, hogy a kormány döntését megváltoztassák. Székelymegyék — nehány községgel Amíg a vegyes lakosságú és román többségű, megyék falvai megmaradtak kftotfgi jellegükben, addig kiszámitba'latían követke7.ményü csapást mértek rá a székely Udvarhely és Háromszékmpgyékre. Udvarhelymegyének száznegyven falujából mindössze tizenhétnek hagyták meg az önálló községi jellegét és harminchétnek még az a joga sem maradt meg, hogy falutanácsot alakithasson. Kétezer-kétezerhá- rontszáz lakosú falvakat is megfosztottak attól, hogy külön községként élhessék tovább életüket és nem voltak tekintettel arra, hogy a földrajzi fekvés is lehetetlenné teszi a közös községházában való közigazgatást. Ezzel szemben például a román lakosságú Naszódmegyében egyetlen egy olyan községet nem kreáltak, amely több faluból állana. Háromszékmegyében még kevesebb az önálló községként megmaradt falvak száma: mindössze tizenhat, a száznégy falu közül. Olyan nagy falvakat is összevontak, mint Zágon és Papolc, három faluból állították össze Nagyboros- nyó községet, amely jelentős nagyközség volt egymagában s amelyhez távoli falvakat csatoltak hozzá. De sok olyan községet csináltak, amiket négy faluból vontak össze, egészen lehetetlenül. Mindezekkel még bővebben fogunk foglalkozni, mint ahogyan ezt az érdekelt lakosság életérkei megkívánják. Olcsóbb, mint a gyárban! 150 leuért már yehet jó korcsolyát FRIED JENŐ acéláru üzletében, Cluj, Sir. Maiéi (v. Mátyás király-u.) 2. N;kkelezetl acélkorcsolyák ÜOO leiért. Köszörülés, nikkelezés. S essen, amig a készlel tart!
