Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-14 / 286. szám
•-ág Uuj-A-Oiozsvar BUDAPT’r'" \r Irpr iselőház Cluf-KoIoaaTAr, 1929. december 14 SzOtoBot ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 6Ql£léj, negyed évre 300 lej, egy hóra. 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. XII. évfolyam 286-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56" pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér A lupényi események a parlament előtt A kormány védekezik a liberálisok támadásával szemben — A zsil- vöigyi helyzetről a kormányt és az illetékes minisztériumot nem informálták kellőképen — A szociális nyomor (Bukarest, december 12.) A kamara csütörtöki ülésén napirend előtt Pamfil Seicaru és Pompiliu Joanitescu szólalnak fel s kérdést intéznek a kormányhoz a liberális pártnak a Viito- rulban megjelent kommünikéjére és határozatára vonatkozólag, amelyben a liberálisok bejelentették, hogy a nemzeti parasztpárti kormány gazdasági törvényeit, különösen azokat, amelyek a földhitelintézetre vonatkoznak, kormányjövetele esetén nem fogja respektálni. Az interpellációkra Vadgearu miniszter válaszol, szokatlanul éles . .rigón támadja a liberálisokat. Szerinte a liberális klub, a kétségbeesés klubja lesz. A liberálisok, miután leszorultak a politikai élet plattformjáról és nem játszhatjuk azt a szerepet, amelyet eddig, minden eszközt megpróbálnak a kormány munkájának szabotálására. Agitációkat szítanak a köztisztviselők és az iparosok között is. A parlament és a kormány, mely a közvéleményt reprezentálja, meg fogja találni az eszközöket, hogy ezeknek az agitációknak egyszer s mindenkorra véget vessen. Maniu miniszterelnök a liberálisokról A pénzügyminiszter után maga Maniu miniszterelnök emelkedik szólásra, Megállapítja, hogy a liberálisok, ellenzéki működésűk során a legnagyobb rosszakarattal kisérik a kormány tevékenységét, noha annak idején ők maguk követtek cl nagy hibát, amikor az agrárreform után nem állították fel a földhitelintézetet és nem jöttek segítségére a í'öldmüvelőkknek. Most a külföldön akarnak hangulatot teremteni a kormány ellen s igy megakadályozni a földhitelintézet felállítását. Ezek a machinációk rávallanak a liberálisokra. A rezsim változáskor a kormányzótanács elrendelte a földhitelintézet felállítását, a liberálisok azonban, amikor uralomra^ kerültek, a dekrétumot visszavonták. A liberális párt nem számol az idők változásával. Randia-Mnszo A legkiválóbb minőségű és minden ház. tartásban nélkülözhetetlen. Az ország legjobb cukrászai használják ! Használati utasítás mellékelve. Ügyeljen a Kandia-Tunkmassza felírásra és a legjobb tortákat tudja elkészíteni vele. Ahol a nacionalista politika csődöt mond Belgrádban a magyar-jngoszláv mezőgazdasági exportőrök elvi jelentőségű megállapítást kötöttek, amely szerint a három szomszédos ország egységes eljárást fog tanúsítani a külföldi piacokon fellépő konkurrenciákkal szemben és bizonyos egyöntetű normák szerint fognak eljárni gazdasági termelvé- nyeik értékesítésénél. Nemrégiben a román és a jn- goszlávok karöltve a cseh szomszéddal egy gazdasági kisantanton törték a fejüket, amelynek éle köztudomás szerint Magyarország és a hajdani központi hatalmak ellen irányult. Lám, most a helyzet megváltozott. A mezőgazdasági országok képviselői akarva, nem akarva, együttműködnek. Megértjük az okát. Nem lep meg bennünket. A mezőgazdasági válság Középeurópában immár oly tragikus arányokat ölt, hogy nem lehet a „haragszom-rád“ játékát tovább folytatni. Ebben a játékban tönkremennek az agriknltur államok, az őstermelői rétegek jólléte, sőt nem is jólléte, puszta, vegetativ léte függ attól, hogy a tizenkettedik órában összefogjanak a politikai ellenfelek. Mennyire kell még sülyedniök Középeurópa államainak a gazdasági élet színvonala tekintetében, mennyire kell még csuszniok.a gazdasági dekadencia lejtőjén, hogy ne csak a mezőgazdasági kivitel terén, de a gazdasági élet egyéb területein is megegyezzenek egymással?! A rémlátásokpszlhózisa Rendeletet adtak ki, amelynek értelmében olyan tárgyú filmejcet nem szabad játszani Romániában, amelynek szereplői a volt monarchia hadseregének egyenruhájában jelennek meg a néző előtt. Nem akarunk e rendeletből úgynevezett kisebbségi sérelmet levonni, hiszen annyi a bajunk, hogy energiáinkat igazán más fontosabb problémákra kell koncentrálnunk. Az erdélyi magyarság le fog mondani ezekről a filmekről is. De van valami mélyen elszomorító abban, hogy több, mint tiz évvel a háború után még mindig efféle gyerekeskedésen rágódnak országunk intéző körei. Abszolút félelem, beteges hallucináció ösztönözhette csupán a film tulóvatos cenzorait, amikor veszedelmet találnak egy volt csukaszürke zubbony puszta megpillantásában. Más országban még csak eszükbe sem jut az embereknek, hogy ilyen aggályoskodásokat fölvessenek. Lám, ez a kormány azzal a bölcs elhatározással kezdete meg uralmát, hogy beengedte a magyar lapokat, nem állított tilalomfákat a rádió hullámhosszai elé, elözékenyebben kezelte a magyar- országi vendégszereplő művészet Erdélybe val'h beutazását is. Ezek az apró-cseprő engedmények semmi kárt nem okoztak az országnak, sőt az állam vezetői letagadhatatlanul ki is aknázhatták őket a közhangulat szilárdságára való utalásuknál. Miért hát ez a komolytalan rémlá- tásf V A zsílvöigyí Napirenden Ghiulea professzor többségi képviselő interpellál a lupényi ügyben. Vázolja a lupényi véres események előzményeit. A munkásság 1926-ig megelégedett volt, mert kollektiv szerződése megvédelmezte az igazságtalanságok ellen s az abban biztosított kedvezmények becsületes életlehetőséget adtak számára. 1926-ban ezt a szerződést megváltoztatták és a munkások elvesztették kedvezményeiket. Megindultak az agitációk és tartottak három éven át, amíg végül beletorkollottak a lupényi eseményekbe. A gyulafehérvári nemzeti paraszt párti gyűlés előtt a munkaadók megígérték, hogy enyhítéseket tesznek a szerződéseken, az Ígéretet azonban nem váltották be. Mivel a munkásság a kongresszuson részt vett, a legnagyobb terror indult meg ellene. Letartóztatások, verések voltak napirenden. A munkásság legnagyobb sérelme a nyolc órai effektiv munkaidő. Ghiulea folytatja beszédét. A nyolc órai effektiv munkaidő azt jelenti, hogy a munkaidőbe nem számítják bele azt az utat, amelyet a munkás lakásától a bányáig és a föld ţxlatti munkahelyiségig tesz. így a munkások tiz, sőt még több időt is dolgoznak. A társulatok embertelenül bántak a munkásokkal és nem átallották 48 Tejes napi munkabéreket adni. A. bérek külföldön 200 __500 lej között váltakoznak, Romániában a középérték 199 lej, ebbe azonban beleszámítják a világítást, fűtést, sőt az utcai világítást is. A külföldi munkaidő ezzel szemben 5 és fél óra. A kormány a szónok szerint nem földi'.ott elég gondot a kérdés megoldására. Jelenleg 177 korcsma van a Zsilvölgyében és el lehet képzelni, hogy ezek milyen rombolást visznek véghez a desperált testileg-lelkileg letört lakosság között. Nagy szégyen, hogy a kérdést tiz események éven át nem oldották meg. A liberálisokon nem csodálkozik, mert azok érdekelve voltak a bányáknál, a jelenlegi kormánynak azonban nagyobb gonddal kellett volna eljárnia. A zsilvölgyi helyzetről a kormányt és az illetékes minisztériumot nem informálták kellőképpen. Felemlíti, hogy a munkaügyi inspektor a gyulafehérvári kongresszus alkalmával olyan jelentéseket küldött,' mintha sziguranea inspektor lett volna s nem is érthette. meg a munkások helyzetét, mert nem értett velük együtt, sőt határozottan ellenségük volt. Hibáztatja a szociáldemokrata pártot is. Kérdezi, hogy a szociáldemokraták miért nem indítottak vizsgálatot azok ellen a delegátusok ellen, akik az 1926-os szerződést megkötötték. Informálva voltak-e a szociáldemokraták a helyzetről és ha igen, riiiért nem interveniáltak a kormánynál. És miért késleltették a vizsgálatot, amit az év tavaszán a kormány be akart indítani. A véres eseményei kapcsolatban nem az a lényeges kérdés, hogy kit terhel a felelősség, azon azonban nagyon csodálkozik, hogy egyes miniszterek szolidárisaknak jelentve ki magukat alantasaikkal, késleltették az objektiv vizsgálat lefolytatását. A végén kéri a kormányt, hogy komolyan foglalkozzék az üggyle, mert ezt a kérdést csupán a nemzeti parasztpárti kormány tudja megoldani. Raduc-anu munkaügyi miniszter azonnal válaszol s igyekszik megmagyarázni a kormány magatartását. Kijelenti, hogy a kormány sokat tett. a munkások érdekében. Kormányrajövetelük óta csökkent a munkanélkülek száma és a korcsmák közül is többet bezártak. A szerződések azonban a munkások és a munkaadók ügye, s a jelenlegi törvények nem adnak módot arra, hogy ebben a kérdésben döntően befolyhasson. A kamara utolsó szónoka Bogdan többségi képviselő, aki Rozvan volt prefektus mellett beszél és a szociáldemokratákat vádolja a lupényi események előidézésével. Mai szamunk 12 oldal
