Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-11 / 283. szám
-L Az Cd©! minden más szájvízzel szemben azon sajátos tulajdonsága által tűnik ki, hogy a szájüreget az öblítés után egy bizonyos, mikroskopikusan vékony, de mégis tömött antiseptikus réteggel vonja be, amelynek még órák múlva is meg van a hatása. Egyetlen más készítmény sem bir ezen tartós hatással. Aki az Odol-t naponta használja, az bizonyos lehet abban, hogy a szája meg van védve a rothadást okozó és erjedést előidéző anyagoktól, amelyek a fogakat tönkreteszik. Az Odol igazán jó! Az Erdélyi Muzeum Egyesület előadásai Az Erdélyi Muzeum Egyesület ez év telén is szép műsorral igyekszik megvalósítani cél ját: a magyar s ezen keresztül az általános tudományosság szolgálatát. A különböző szakosztályok összesen 26 népszerű előadást hirdetnek, melyből a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály 8, a természettudományi 9, az orvostudományi 9 előadást hirdet. Ez alkalommal az összes népszerű előadások általános érdeküek. A bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály az emberiség tűr'éneiében jelentős szerepet vivő szellemi áramlatok ismertetését tűzte ki célul, a természettudományi és orvostudományi szakosztályok nem ciklusszerüen állító' ták össze előadássorozataikat, hapcin e tudományi.örökbe vágó, általános érdeklődésre számpttarthaló kérdések népszerűsítését tartják feladatuknak. Örvendetes jelenség, hogy a népszerűsítő előadásokon kívül a szakosztályok újból intenzív tevékenységet igyekeznek kifejteni a szorosan szakszerű munkálkodás terén is. Biztató jelnek vesszük ezt arra, hogy a különböző tudományágakban dolgozók ismét szorosan fognak tömörülni a magyar tudományosság bástyáját jelentő Erdélyi Muzeum Egyesület körül. Ä szétforgácsol ódáit jelentő megoszlások helyett ezen egyesület kebelében kell egyesítenünk az utolsó tiz év alatt meggyérült tudósainkat. Az Erdélyi Muzeum Egyesületnek viszont oda kell törekednie, hogy bármily anyagi áldozatok árán lehetőséget nyújtson e tudósok szellemi termékeinek megjelentetésére. Ha tudományos folyóirat kiadását az egyesület anyagi ereje egyelőre nem is engedi meg, legalább terjedelmes évkönyv kiadása a jövőben elengedhetetlen lesz. Az Erdélyi Muzeum Egyesület 1929—30. évi téli népszerű előadássorozata Az előadások az unitárius kollégium dísztermében. délután 6 órai kezdettel tartatnak. 1. 1929 december 10. (kedd) dr. Tavaszy Sándor: „A renaissance." 2. 1929 december 11. (szerda) dr. Szász Ferenc: „Méretek a világegyetemben.“ 3. 1929 december 17. (kedd) dr. Török Imre: „A csonttörések gyógyítása.“ (Vetített képekkel.) 4. 1929 december 18. (szerda) dr. Tulogdy János: „A Zeppelin léghajó.“ 5. 1930 január 7. (kedd) Pálffy Márton: „A humanizmus." 6. 1930 január 8. (szerda) dr. Tulogdy János: „A léghajó és repülőgép szerepe.“ 7. 1930 január 14. (kedd) dr. Koleszár László: „A hallószerv bonctana.“ (Vetített képekkel.) 8. 1930 január 15. (szerda) dr. Balogh Ernő: „Az arany." (Vetített képekkel.) 9. 1930 január 21. (kedd) dr. Gál Kelemen: „A felvilágosodás." 10. 1930 január 22. (szerda) dr. Koleszár László: ,»A hallószerv élettana.“ (Vetitett képekkel.) 11. 1930 január 28. (kedd) dr. Szigothy Imre: „A védő oltásokról.“ 12. 1980 január 29. (szerda) dr. Tulogdy János: „A vasút és autó fejlődése, a modern automobil." 13. 1930 február 4. (kedd) dr. Jancsó Elemér: „A romanticizmus." 14. 1930 február 5. (szerda) dr. Török Imre: „A fájdalomcsillapításról a sebészetben." (Vetitett képekkel.) 15. 1930 február 11. (kedd) dr. Szádeczky Gyula: „Délafrikai utam tapasztalatai." 16. 1930 február 12. (szerda) dr. Filep Gyula: „A tuberkulózis elleni védekezés. Tuberkulótikus betegek szanatóriumi ápolásáról.“ (Vetitett képekkel.) 17. 1930 február 18. (kedd) dr. Tavaszy Sándor: „Az idealizmus." 18. 1930 február 19. (szerda) dr. Veress Ferenc: „A vérbaj.“ (Cetitett képekkel. Felnőtteknek.) 19. 1930 február 25. (kedd) dr. Balogh Arthur: „A liberalizmus.“ 29 1930 február 26. (szerda) dr. Tulogdy János: „Külföldi tanulmányutam." 21. 1930 március 4. (kedd) Torday József: „A szocializmus.“ 22. 1930 március 5. (szerda) dr. Pataky Jenő: „Fürdők és fürdőzések régen és most, másutt és nálunk." (Vetitett képekkel.) 23. 1930 március 11. (kedd) dr. Sulyok István: „A demokratizmus.“ 24. 1930 március (szerda) Húsz Ödön: „Fejezetek az állatszociológiából.“ 25. 1930 március 18. (kedd) dr. Bányai János: „A székelyföldi ásványvizek lerakódásának geolo( Mpramarossziget, december 0. Még a nyár folyamán történt, hogy Csontos Olga máramarosszigeti tisztviselőnő vonaton a rónaszéki sósfürdőbe utazott. A tisztviselőnő harmadik osztályra váltott jegyet, de mivel a III- osztályú kocsik túlzsúfoltak voltak, átment a szomszédos II. osztályú kocsi perionjára azzal a céllal, hogy itt fog úllani mindaddig, amig a harmadik osztályú kocsiban a közbeeső leszállások folytán hely fog üresedni. Itt találta őt a szolgálatban levő Schreck Pál kalauz, aki ezért meglehetősen durván támadt a tisztviselőnőre s kilátásba helyezte, hogy a következő állomáson leszállítja és megbüntettetiÉppen, ekkor ért be a vonat a szigetkamarai állomásra, mire a kalauz kinyitotta a kocsiifolycsó ajtaját s a feljelentés szerint meglökte Csontos Olgát, aki kiesett a még mozgásban levő vonatból és a bal kezefejét suti/osan megsebesítette. Csontos Olga feljelentésére a kalauz ellen előre megfontolt szándékkal elkövetett testi sértés miatt vádat emelt a máramarosszigeti Ügyészség és a törvényszék tegnap tartotta meg az ügyben a főtárgyalást. A főtárgyaláson, a kalauz tagadta, hogy giája." 26. 1930 március 19. (szerda) dr. Elfer Aladár: „A célszerű táplálkozásról." Az E. M. E. bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztálya a róm. kát. Liceum könyvtárban délután 6 órai kezdettel a következő szakelőadásokat tartja: 1929 december 19. (csütörtök) dr. Gyalul Farkas: „Keltái Gáspár „Részegségről és tobzódásról" szóló dialógusának forrása.“ 1930 január 9. (csütörtök) dr. György Lajos: „A francia hellenizmus hullámai Erdély szellemi életében." 3930 január 23. (csütörtök) dr. Gál Kelemen: „A nemzeti nevelés román fogalmazásban.“ 1930 február 6. (csütörtök) dr. Tavaszy Sándor: I „Kierkegaard esztétikai felfogása.“ ő ledobta volna a mozgó vonatról a tisztviselőnőt, ellenben elmondóta, hogy Csontos Olgát a vonaton jegy nélkül találta, mire a kamarai állomáson be akarta vinni az irodába, hogy ott felvétesse az ilyen esetekben szokásos jegyzőkönyvet. Amikor a vonat beérkezett az állomásra, kinyitotta a kocsifolyósó ajtaját, ekkor azonban Csontos Olga hirtelen leugrott, de elvesztette az egyensúlyt, mert a vonat menetével ellenkező irányba ugrott, elesett és igy következett be a sérülése. Ezzel szemben a sértett eskü alatt vallotta, hegy őt Schreck a még mozgásban levő vonatról ledobta. A kalauznak az az állítása, hogy neki nem lett volna jegye, nem felel meg a valóságnak, s ennek bizonyítására át is nyújtotta a tárgyalás elnökének az abból az időből megőrzött jegyet. Ezt a körülményt egyébként a vonat másik kalauza, valamint több tanú igazoltaA bíróság ezután egész sereg tanút hallgatott ki úgy a vád, mint a védelem részéről, akik közül azonban senki nem látta, hogy a kalauz a sértettet ledobta volna a vonedröl. A vád- és védbeszédek meghallgatása után a törvényszék igen érdekes Ítéletet hozott. A bíróság ugyanis nem vette bebizonyitottnak a vádnak azt az állítását, hogy a kalauz a tisztviselőnőt ledobja volna a vonatról s ezért a szándékosságot nem is ál lapította meg, ellenben bűnösnek mondota ki a kalauzt gondatlanságból elkövetett testi sértés vétségében s ezért 1500 lej fő- és 500 lej mellékbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban három évi próbaidőre felfüggesztette; Az ítélet indokolása szerint nem nyert beigazoJást az, hogy a kalauz a sértettet a vonatról ledobta volna, tény azonban — ezt a körülményt maga a vádlott is elismerte — hogy a kocsifolyósó ajtaját kinyitotta, még mielőtt a vonat megállóit volna. Mivel pedig egy szolgálatban levő vasutasnak kötelessége figyelmeztetni az utast, ha az a vonat megállása előtt ki akarja nyitni a kocsiajtót a vádlott pedig maga kinyitotta azt, ezzel a gondatlanságával előidézte, hogy a sértett — még ha nem is dobta le — kieshetett a vonatból. Az ítéletet az elitéit kalauz és védője meg- felbbezték. Al „ANKER” Általános Román Biztosító Társaság Bucureşti. Calea Victoriei No. 1. T. biztosítottjainak tudomására hozza, hogy az 1929 december hó 1.-én az „Anker” Általános Román Biztosító Társa-ág bucureşli székhelyén. Calea Vicloriei No. 1. az Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium kiküldőiének és a társaság biztosított ainak jelenlétében sorsolás után amortizálja a következő népbizloshásí kötvényeket, amelyeket a szerencsés feleknek készpénzben azonnal ki is Űzetett K. sz. 71.197 Íren Sclnveighoffer Timişoara. IV. Bem-ufca 23.---------------Lei 59 000 ,. 80.395 Dumitru Chiudea, laşi---------- —-----------—--------— „ 30 000 „ 18 697 Iulian Drăgcşeanu, Bucureşti, Calea Văcăreşti 208.-------— „ 20.000 „ 50 062 lancu Cheis, Corni. Judelui Botoşani — —-------— — — n 20.000 .. 32 467 Samuel Hersch Grünberg, Cernăuţi, Str. Reg. Maria 9.- — .. 20 0 0 Lei 140.000 Az eddig kisorsolt amortizált kötvények------------------ — — — — — - ., 4 850 090 Lei 4,990.000 A népLiztcgitásra felvilágosításokat ad az intézet ciuji Aligazgatósága, Sír Universităţii No. 3. Telefon 452, valamint az ország minden részében intézetünk képviselői. Ha a kalauz kinyitja a kocsiajtót és az utas kiesik és megsérti1, a kalauz gondatlanságból e követett testisértés vétségét követi el
