Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-09 / 282. szám

A munkaügyi minisztérium többszáz- miliőt. inkasszál munkásoktatás cimén íz iparosoktól de az iparos-tanonciskolák rész re egyetlen báni segélyt sem ad Szabó Béni képviselő a parlamentben interpellálni fog az iparos tanonc-iskoiák kálváriájáról (Bukarest, december 8.) Már egyizben ir­tunk a marosvásárhelyi iparos tanonciskola kétségbeejtő helyzetéről és lassú sorvadásá­ról Most érkezik a hir, hogy a nagymultu in­tézet, ha valahonnan gyorssegély nem érke­zik, kénytelen bezárni a kapuit és megszün­tetni az előadásait Ez a marosvásárhelyi iparoktatásra valóságos katasztrófa volna, mert ha a maronvásárhelyi iparos tanoncis­kolát beszüntetik, akkor nem keve­sebb, mint másfélezer iparos-tanonc marad hajlék nélkül• Az ötven éves múltra tekintő iskolában legutóbb ia 1300 iparos és 100 kereskedő­tanonc szivta magába az ipari ée kereskedel­mi élet alapjait képező szakismereteket. A múltban Marosvásárhely város tanacsa min­den egyes esetben gondoskodott a tanoncis­kola segélye«éséről, mert évenként kétszáz­Szabó Béni egyik újságíró előtt az alábbiakat mondotta: — Már csak azért is felháborító ez az ügy, mert a munkaügyi minisztérium többszáz milliót inkasszál az iparosoktól munkások tatás cimén és ugyanekkor hónapokon ke­resztül minden 3egély nélkül engedi tengőd­ni a nagymultu iparos tanonciskolát. A ma­rosvásárhelyi példa azonban nem elszigetelt jelenség, mert hiszen a brassói tanonciskola sem kapott tavaaz óta a minisztériumból fize­téskiutalást' A brassói iskola is csak azért nem szűnt meg, mert Brassó város tanácsa A kolozsvári iparos szövetség* állásfog­lalása a betegsegélyző pénztárak törvény­tervezetének sérelmes Intézkedései ellen Memorandum a munkaügyi minisztériumhoz ezer iojt utalt ki a pénztáriból. Lejut Óbb azonban ezt az összeget a város nem vette fel a büdzséjébe, mert arról volt szó, hogy a hasonló célokra folyósított segélyek a munka­ügyi minisztérium költségvetését terhelik. Habár a tanári kar már régóta nem kapta rendesen a fizetését és nemes türelemmel várt ma az iskola mégis csak odajutott, hogy min­den anyagi támasz nélkül be kell, hogy zárja a kapuit, mert a munkaügyi minisztérium az intézetről teljesen megfeledkezett. Nem­csak a város, nemcsak a munkaügyi, hanem a közoktatásügyi minisztérium sem gondos­kodott a kívánt segély kiutalásáról és most az iskola igazgatósága egy kétségbeesett han­gú levelet irt Szabó Béni képviselőnek, aki mint a kisiparosság egyetlen kiküldötte sze­repel a parlamentben, hogy interpelláljon a kamarában a vásár­helyi iskola botrányos ügyéről. annyit előlegezett, amennyiből a tantestület fizetését fedezni lehetett. Szabó Béni képviselő kijelentéséhez csak annyit füzünk, hogy Bukarestben a román tanociskolákról nem feledkeznek meg és még mai napig is a magyar intézményeket az egész vonalon mellőzik. Szégyene az iparügyi kormányzatnak, hogy még itt is nemzetiségi szempontok szerint mérlegelnek és a magyar tanooiskolák elnyomására minden alkalmat megragadnak. Választott bíróság előtt intézheti el a kézmüvesipar is mind­azokat az ellentéteket, amelyek az iparosok és a megrendelőik között merülnek fel. A bukaresti Kereskedelmi és Iparkamara kodi­fikáló bizottságot küldött ki az ipari munka megfizetésének biztosítását szolgáló törvény- javaslat elkészítése végett A tervezet rövide­sen a parlament elé kerül- A törvénytervezet rendelkezései az Összes iparágakra vonat­koznak, tehát úgy a kis*, ntiwi a nagyiparra, mert a gyakorlatban nagyon nehéz a munka elvégzésénél különbséget tenni kis- és nagy­ipar között. A választott bíróságok minden járásbíróság és törvényszék mellett működ­nek és a következő tagokból állanak: elnök, aki vagy a járásbíróság vezetője, vagy a tör­vényszék elnöke, vagy ennek helyettese. A felperes és az alperes egy-egy megbízott ja, továbbá egy jegyző az illetékes bíróság köré­ből. A megbízott tagok úgy a kézműipar, mint iparos, valamint a rendelői közül vá­lasztanak Az előbbi a szervezetek szakértői közül, a másik pedig a polgárok köréből olya­nokat, akik legalább 100 ezer lej jövedelem után fizetnek adót. A választott bíróságok azon vitát ügyek­ben Ítélkeznek, melyek ezen törvény körébe tartoznak és pedig 100 ezer lej értékéig a já­rásbíróság melletti választott bíróságok ille­tékesek, mig 100 ezer lejen felüli ügyekben a törvényszék melletti választott bíróságok. Az ítélet legfeljebb 10—15 nap alatt hozandó meg, aszerint hogy az alperes helyben vagy vidéken lakik. A bizottsági határozatok el­lentmondással támadhatók meg az esetben, ha az egyik fél nem volt jelen. Felebbezéssel pedig a törvényszékhez, vagy a királyi táb­lához akkor ha az elsőfokú ítéletet a tör­vényszék mondotta ki. A kolozsvári iparompylet teadélntánjal. A legna­gyobb örömmé! üdvözölhetjük a kolozsvári Iparos- egylet hölgyblzottsága által rendezett teadélutáno­kat, Két Ilyen nívós mUsoru teadélutánt már fényes síkor Jegyében tartottak meg. Azon csaknem az egész magyar lparostársadalom részt vett és úgy a nívós műsor, valamint az olaaó is kitűnő minőségű büffé pompás hangulatot teremtett és üdítő balzsam­ként hatott a mai gondterhes világban. Karácsony előtt újabb teadélutánt rendeznek, amelynek sikere érdekében a lelkes hölgyblzottság máris fürge tevé­kenységet fejt ki. A szereplők közül kiemeljük ch­ilis Bál» Iparkamarai titkárt, aki zenekisérettel he­gedülni fog. Nagy meglepetés less Lengyel Irén, a kolozsvári Magyar Színház volt primadonnájának fellépése, aki szeriöz dalokat fog énekelni. Az Ipa­ros teadélutár.ok lránt máris az egész városban szo­katlan érdeklődés nyilvánul meg. A pontos műsort legközelebbi számunkban fogjuk közölni. A kolozsvári katolikus Iparosok és kereskedők kőre megalakult. Még az elmúlt vasárnap megalakult Kolozsváron a kolozsvári katolikus Iparosok és ke­reskedők köre, amelynek nagy eseménye volt, hogy as alakuló gyűlésen gróf Majlátb Gusztáv püspök is megjelsnt és a katolikus Iparosok és kereskedők hó­dolatát fogadta. Az Iparosok nevében Réthy Károly, a kereskedők nevében Leltesdorfer Sándor is a se­gédek nevében Baozonl Géza üdvözölték a püspököt. Majlátb püspök főpásztori jóváhagyásit és áldását adta a most megalakult körre és annak jövőbeni munkálkodására. Azután Vasvári Albert legényegy­leti Igazgató nívós előadást tartott. Puskás Lajos ta­nár pedig a katolikus tanono cserkészcsapat megala­kításáról és tevékenységéről számolt be. Majlátb püspök kezdeményezésére a jelenlevők 11 ezer lej adományt gyűjtöttek össze a szegény cserkészek fel­öltöztetésére. Az állami nyomda kommercializálása. A hivatalos lap deoember 3-iki száma elrendeli az állami nyomdák kommercialrzálását- En­nek a rendelkezésnek az értelmében az ösz- ezes állami nyomdák egységes vezetés alá kerülnek és a nyomdák igazgatása köteles lesz, hogy az összes vidéken elszórt nyomdá­kat egységesítsék. Ugyanakkor kötele-zőleg elrendeli az összes állami hivataloknak, hogy nyomtatványaikat és könyvszükségleteiket csak az állami nyomdából szerezzék be. Ez­zel az intézkedéssel is a minisztérium egy csomó magánnyomdát indokolatlanul sújt, mert a jövőben a hivatalok csak állami nyom­dákból rendelhetik meg szükségleteiket. __ (Kolozsvár, december 8) Szerdán este 6 órakor ült össze a kolozsvári kisiparos szö­vetség, hogy letárgyalja a munkaügyi mi­nisztérium által összeálitott törvényterveze­tet, amely a betegsegélyző pénztárak egyé- gesitésére vonatkozik Az ülésen Moldovan Antal elnökölt és a magyar tagok is nagy­apámban vettek részt. Az elnöki üdvözlő be­széd után részletesen letárgyalták a törvény- tervezetet, amely 233 cikkből és egy nagyter- jedelmü indokolásból áll. A tervezet alapelvei majdnem egyesnek az Erdélyben jelenleg is érvényben levő törvényben foglaltakkal. Leg­feljebb annyi az eltérés, hogy a román beteg­segélyző pénztárak szőkébb autonómiával rendelkeznek és a törvénytervezet egy nyug- dijosztály felállításáról is gondoskodik A most megtárgyalt törvénytervezet szerint az iparosságnak a hozzájárulása az átlagos jö­vedelmek három százalékát tenné ki és ezzel szemben a nyugdíjpénztár hatvan százalékos táppénzt nyújtana betegség esetén az ingye­nes orvos és gyógyszertáron kivül A kolozs­vári szövetség 14 gépirásos oldalra terjediő észrevételeket készített a tervezetről, amely­ben annak hibái és gyöngéi bíráltainak meg Ilyen tévedés a 74-ik cikknél, hogy a tör­vénytervezet nemcsak az üzemek tulajdono­sait, hanem azok feleségeit is felelőssé teszi a kirótt dijak befizetéséért. Ugyanebben a pa­ragrafusban egy olyan intézkedés van, amely nek értelmében még az árverésen megvett üzemek betegsegélyző tartozásaiért is az uj tulajdonost teszik felelőssé, tehát még szigo­rúbb követelésekkel lépnek fel a betegse­gélyző pénztári dijak behajtásánál, mint az adótartozásoknál. Az egyik paragrafusban kötelezi az iparpártolásban részesülő üzeme­ket arra, hogy saját költségükön egy két­ágyas betegszobát és egy vizsgálószobát tart­sanak fenn minden száz alkalmazott után. A 121-ik paragrafus szerint pedig a munkaadó tagok, akik tagjai a pénztárnak, ha alkalma­zottakat tartanak, akkor kötelesek a munka­adókra szavazni, ha pedig nincsen alkalmar zottjuk, akkor a munkásokra. A sérelmes pontok alapos megvitatása után a szövetség egyhangúlag a következő határozati ja­vaslatot szavazta meg: Értesültünk arról, hogy a munkaügyi minisztérium a betegsegélyző pénztárak egységesítésére vonatkozólag törvénytervezetét dol­gozott ki, amelynek intézkedései a k-istermelő egzisz­tenciákra tör és nemqsak pénzbüntetésre és elzá­rásra sújtja őket, hanem még azoknak a ’tisztessé­gét is kockáztatja. A törvénytervezetnek súlyos hibája, hogy a rosszindulatú munkások megbünte­tésére megfelelő intézkedéseket nem tartalmaz, a sokat hangoztatott autonómiát a tervezet nem va­lósítja meg, mert a szabadon választott tanácsok a betegsegélyző pénzek felett nem rendelkezhetnek és tisztviselőket sem nevezhetnek ki. Mindettől elte­kintve, a Biztosítási Hivatal felállításával szükség­telen és fényűző kiadásokra forditja a betegsegély, ző pénzét. Kérjük tehát a közponiti választmányt, hasson oda, hogy az alábbi kéréseink illetékes hely­re juttassanak: 1. A betegsegélyző pénztárak teljes autonómiát élvezzenek. 2. Büntető szankciók alkal­maztassanak rosszhiszemű alkalmazottal szemben. 3. A felesleges hivatalok felállítása pedig kerültes- sék. A fiók még elhatározta, hogy az ügy nagyfon­tosságára való tekintettel az országos ipartestületek utján memorandumot intéz a munkaügyi miniszté­riumhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom