Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-01 / 275. szám
Claj-Koloxsvár, 1929. december t. WdtsdfDdp ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 Mér ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon : 5-08, 6-94 és 3-64. m Hans Ottó Roth előterjesztette a németek deklarációját, amelyben a kisebbségi kérdés és az államsegély intézményes megoldását követelte (Bukarest, november 29.) A kamara pénteki ülésén napirend előtt elsőnek Fritz Kon- nert képviselő intézett interpellációt a belügyi és földművelésügyi miniszterekhez a november 22-én Német-tekes községben lejátszódott véres incidens miatt. Ez a község október 7-én egy végső agrárfórumon nyert határozattal birtokába lépett jogilag a község közelében levő erdőknek, a szomszéd Ujtcko község román lakói azonban a tényleges birtokbavételt megakadályozták. A néni ette késiek október 22-én fát vágni mentek ki a nekik visszaitélt erdőkbe, amikor egy körülbelül húsz főből álló vojnik csapat támadta meg őket és véresre verte a támadásra egyáltalában fel nem készült némettekesieket, akik közül egy életveszélyesen, kettő su lyosan és kettő könnyebben sebesült meg- A némettekesioknek végül is a futásban kellett menedéket keresniük. Joanitescu belügyi államtitkár: Már 'tudomásom van a dologról, elrendeltem az ügyben az ankétot és a csendőrségnek kiadtam az utasításokat. Fritz Korínért folytatja beszédét és azonnali intézkedéseket kér a kormánytól, hogy ezek az agrár sér rímek, amelyek már évek óla befejezett ügyekből fakadnak, többel elő ne fordulhassanak, valamint, hogy a kormány n résztvevőket és a támadás értelmi szerzőjét példásan büntesse meg. Manu képviselő az igazságügyi miniszterhez intéz interpellációt. Szerinte az igazságügyi minisztérium nagyon rosszul intézkedik akkor, amikor agrárügyek, tárgyalására messziről rendel bírókat- Felhozza azt például, hogy dési agrárügyek intézésére kolozsvári bírókat delegálnak. Ezek utazgatása külön költséget okoz az államnak. Beszéde közben erős kifejezésekkel illeti az igazságitgy- minszteriumot. Az interpelláció nagy feltűnést keltett a kamarában s azt egy Junian miniszter ellen irányuó újabb akció kezdetének tekinti. Junian különben azonnal válaszolt, kijelenti, hogy az ügyet meg fogja vizsgálni, a támadást azonban, különösen annak erőteljes hangját nem érti. Egy hepciáskodó ifjú képviselő Salomon képviselő a községi választásokról beszél és éles hangon kritizálja a magyar Pártnak a szociáldemokratákkal szembeni viselkedését. Wilier: Maga még nagyon fiaital ahoz, hogy ilyen hangot használjon a parlamentben és hogy direktívákat akarjon adni a Magyar Pártnak. Vidrighin a „magyar időkben“ Partus többségi Vidrighin'vasúti vezér- igazgató szerződése ügyében jelent be interpellációt. Madgearu pénzügyminiszter: Vidrighin kitűnő szakember, a vasútnak szüksége van rá, hogy ő álljon az élén. Vidrighin működése a vasút költségvetését óriási mértékben I csökkentette és1 más előnyökkel is járt. A szénbeszerzésnél 350 millió lejt takarított meg. A vasútnál még mindig dolgoznak oda nem való emberek, akiket a vezérigazgató eli- miinálni fog. Vidrighin kiválóságát még a magyar időkben is elismerték. Madgearu beszédét a kamara meg tapsolja. Madgearu: Hogyan lehel, hogy az a beszéd, amit Ön most elmondott, az ürdineában már benne van. Partus: Én magam küldtem be. Legyan nagylelkű Vidrighin és legyen olyan jó hazafi, hogy mondjon le a busás fizetésről és fogadjon ?i kis? .biti is. Hans Oltó Roti» deklarációi» A következő szónok Hans Otto Rcth, aki a romániai németség nevében a következő deklarációt teszi: — A német kisebbség tíz év óta várja a romániai kisebbségi kérdés megoldását. Elérkezett az a pillanat, amikor olyan megoldást kell hozni, amely az idők szellemével és a kisebbségek történelmi, politikai és kulturális hagyományaival összhangban áll. Erről a német kisebbség annál is inkább meg volt győződve, mivel a miniszterelnöktől több ízben Ígéretet kapott arranézve, hogy a kisebbségi törvényt a kormány régebben az ülésszakban előterjeszti. Ezekre az Ígéretekre támaszkodva, feltétlenül elvárta, hogy a jelen trónbeszéd a bejelentett törvények közt foglalkozni fog a kisebbségi kérdéssel is. Éjien ezért nagy meglepetéssel tapasztalta, hogy az ülésszakot megnyitó királyi kéziratból a törvény hivatalos bejelentése hiányzik. A kormánynak ezt a magatartását a német kisebbség annál kevésbbé ltudja megérteni, mivel a bejelentett törvények közt olyanok is szerepelnek, amelyek nem olyan nagyfontossá- gúak még a kormányra nézve se, mint a kisebbségi törvény. Annál megdöbbentőbb ez, mert külföldi lapokban és a belföldi sajtóban szellőztették a közvélemény előtt azR a hirt, hogy a kisebbségi kérdést teljesen rendezik Romániában, sőt bizottságok mentek ki külföldi államokba a kérdés tanulmányozására. Ez a helyzet a németséget gondolkozóba ejti. A jelenlegi kormánytól azonba‘n nem láttunk olyan törekvés)!, hogy a kisebbségek érdekeit sértő régebbi törvényeket á kisebbségi törvény elkészültéig javítani és a kisebbségek szempontjából könnyíteni óhajtanákMegemlíti többek között Hans Otto Roth az érettségi törvényt, amely úgy maradt, ahogyan Ahgbeleseu megszerkesztette, majd igy folytatja: — A közigazgatási »örvény megszavazása és alkalmazása során is nagy kiábrándulás érte a néniét kisebbséget, legsúlyosabb sérelme azonban a kutúrális téren van. . . A németség elérkezett teherbíró képességének legvégső határához és a jelenben csak nagy hősiességgel tudja fentartani évszázados iskoláit. Az állam nem mutat hajlandóságot abban az irányban, hogy a kisebbségi iskolákat komolyan támoMai számunk íz oldal Madgearu: Mondjon le maga a képviseői napidijáról. Partus: Előbb mondjon le ön s az összes miniszterek. Kritizált a többségi szónok Napirenden a felirati villában Pamfiliu Joani- tescn többségi képviselő az első szónok. Főképpen a gazdasági kérdésekkel foglalkozott, egyes vállalatok működésével, s közöttük megemliti a resicai és lupényi vállalatokat, ahol a vezetők busás osztalékokat kapnak, a munkások azonban a legnagyobb nyomorral küzdenek. Az államnak kényszerítenie kell a vállalatokat emberséges bánásmódra. Rátér a vasút helyzetére, ahol a kisemberek és a munkások helyzete a lehető legrosszabb. Több esetet hoz fel, többek között a vasúti nyugdijpénztár igazgatójának, Fráterénak esetét, aki ma is a pénztár élén áll, bár visszaélések derültek ki róla, sőt elnöke a vasút fegyelmi bizottságának is és így ő, akit el kellene Ítélni, Ítélkezik mások felett. Foglalkozik a közhivatalnokok mozgalmával, amelyet szerinte a liberálisok élesztgetnek. Megállapítja, hogy programmja' alapján egyedül a jelenlegi kormány hivatott arra, hogy a kisebbségi problémát megoldói. Meg is fogja oldani, a kisebbségektől megértést és layolitást kór a kormány irányában. A felirati ja líbiaiét megszavazza. gassa. Ezenkívül az oktatás nem szabad. Kérem a kormánytól az államsegély kérdésének intézményes for. mában való rendezését és a7, 1930 évi költségvetésbe való beiktatáséit. Beszédét igy fejezi be: — Elérkezett az utolsó óra. Visszautasítás a kormány részéről, komoly politikai következményeknek lehet az okozója. Ha a kulturális téren változás iiém áll be, akkor a német kisebbség, if mely nyolcszáz éves múltra tekint vissza, létezésének legnehezebb napjai elé néz. A válaszfeiirati javaslatot nem fogadja el. A vaj dahrniyadi posta, botránya A szenátus pénteki ülésén Gyárfás Elemér dr. interpellációt intézett a közlekedésügyi, valamint ipar- és kereskedelemügyi miniszterekhez. — Vajdahunyadon — mondotta Gyárfás Elemér dr. _ negyvenöt éve egy komoly munkásságu bank működik, amelyet Vajdahunyadi Takarékpénztár Rt. név alatt alapítottak. A törvényszéken a cég mindkét nyelven be van jegyezi és mindkét név szerepel a bank székhazának homlokza An s a részvénytársaság kereskedelmi levélpapírja,! és borítékján is, mert hiszen a bank részvényesei legnagyobb részben magyarok. A vajdahunyadi postahivatal főnöke, Petre Sahu és levélkihordója, A. Crisan következetesen zaklatják a bankot azáltal, hogy nem kézbesítik a bank címére érkezett leveleket, ha a bank címét magyarul írták a levélborltékra, még akkor se, ha a magyar elnevezés mellett fel van tüntetve az intézet neve románul is. Tekintettel arra, hogy a nemzeti párt a magyar éra alatt a}>nak Idején állást foglalt, hogy a városok és falvak nevel a levélcímeken ne csak az állam hivatalos nyelvén legyenek felírhatok, tekintettel arra, hogy nem létezik semmiféle törvényes intézkedés, amely megtiltaná az ipar és kereskedelmi vállalatok másnyeivü elnevezését, a postahivatalnál minden közbenjárás hiábavalónak bizonyult, kéri a közlekedésügyi minisztert, sürgősen intézkedjék a visszaélés megszüntetése végett. Milozl a vizsgálóbírónál Milozi rendőrigazgató a bukaresti rendőrségi ismeretes botrány hőse, pénteken megjelent a vizsgálóbíró előtt. Milozi. kihallgatása mintegy három óráig tartott.
