Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-04 / 252. szám
k XII. ÉVF. 252. SZÁM. Ä „KELETI ÚJSÁG** vasárnapi melléklete 19 mm A magyar szobrászművészet büszkesége, a székely Istók János Brassai Sámuelt mintázza és haza készül Székelyföldre (Budapest, november 2.) A magyar művészettörténet szoros összefüggése Erdély történelmével el- vitázhatatlan. Nagymagyarország hatalmas tehetségeinek, nagy férfiéinak igen tekintélyes része Erdély gazdag emlőin nevelkedett, « magyar irodalom, képirás, képfaragás, színművészet mind hatalmas oszlopokat kapott Erdély fiaiban. A nemes férfiak nemes vérével gazdagon öntözött Erdély földje minden időben kitermelte magából az értéket, mely hatalmas nyeresége volt mindenkor & magyar művészetnek — sokszor európai hírnévvel és dicsőséggel. Az erdélyi jellegű művészetnek van egy speciális része, mely azon felül, hogy minden izében magyar, letagadhatatlanul magán hordja származását: a székely ősmüvészetet, a székely nép gazdag tehetségét. A magyar szobrászművészet egyik legizmosabb és legrobosztusabb erejű tehetsége: Istók János is székely ember, akiről — ha ő maga nem is dicsekedne el vele — müvei első látásakor leolvassa minden hozzáértő, hogy a székely ős- művészet gazdag emlőin nevelkedett, Csikország éles, tiszta levegője kristályosította ki belőle a művészetének s a müveiben látható erőnek hatalmas skáláját. Életének egyik főműve, a Góliátot verő Dávid önkéntelenül is eszébe juttatja az embernek a természeti erővel bőven megáldott zömök, tömzsi, de vasból mintázott székely legényt, aki széles jókedvében játszi könnyedséggel teremti földhöz a komédiás-birkozővilágbajnokot. Istók János 1873 junius 16-án. született a bras- sómegyei Bácsfalnban, Fiatalabb éveiben már a hires csángó építészhez, Gazdag-Veress uramhoz került, akit a szomszédos Romániába is gyakran hívtak meg, ha egy módosabb ház, vagy pláné templom megépítéséről volt szó. A még gyermek Istók János nem tagadja 10 éves korában sem szob- rászi hajlamait, ezek «. hajlamok azonban egyelőre cifra botok és állatkák faragásában elégülnek ki. Nagy lépést jeleni; az előrehaladásban Istók János 14. életéve, ekkor kerül be a hosszufalusi müfara. gászati iskolába, ahól Kupcsa János avatja bele a szobrászművészet rejtelmeibe, öt, munkában eltöltött esztendő után, 19 éves korában Münchenbe megy az akadémiára a fiatal művész, ahol Eberle Sirius csiszolja és finomítja ki a székely őstehetséget a raffináltabb művészet eltanulására. Négy müncheni esztendő után hazajön, a magyar fővárosba s a hires székely művész: Köllő Miklós műtermében helyezkedik el. Tulajdonkép itt kezdődik Istók János karrierje. Kevés idő múlva Stróbl Alajos mesteriskolája veszi fel növendékei közé s az akkoriban kitűzött pályázatok bírái rövidesen észreveszik, hogy a szobrászművészet nagy tehetségei között a jövőben Istók Jánossal is számolni kell. A Vörös- marty-szoborpályázaton elviszi a harmadik dijat, a Lajos-kut tervével másodízben hívja fel magára a figyelmet s a sümegi Ramasetter-szobor pályázatán végleg befut, elnyeri az első dijat s megkapja a szobor felállítására a megbízatást. Az ezután következő magyarországi szoborpályázatokon aztán már mindenhói ott látjuk Istók Jánfls nevét. Az ország minden, részében találni ma már síremléket, hódolati szobrot, dombormüvet, a legutóbbi időkben hősi emlékeket, melyek művészi kivitelükben magukon hordják az Istók János magasan szárnyaló, nemes művészi elgondolásait. Istók János egyik legnagyobb és legremekebb alkotása a budapesti Városligetben elhelyezett Bar. tha Miklós szobor. Bartha Miklós férfias, nagy eszméket hirdető arcát, tekintélyes alakját hűen tükrözi vissza ez a szobor, mely minden egyszerűsége mellett is lenyügző erővel hat. Szónoké a szobor, de még inkább a vezércikkíró és har- 'cos, megalkuvást nem ismerő publicistáé. A hadtörténelmi múzeumban van egyelőre elhelyezve a nagy székely ágvuöntőnek, Gábor Áronnak a szobra, mely eredetileg Bereck részére készült, mely a hős székely szülőfaluja volt. Ezen • szobron tobzódik teljes feamségében Istók Jánoa művészetének székely vonatkozása. A Gábor Áron feje izig-vérig székely koponya, más ezt igy, ilyen hűen, ennyi erővel képtelen lett volna megalkotni. A legnagyobb művészi sikert az „Energia“ eimtt portréjával aratta Istók. Ehhez a szoborhoz a tősgyökeres csángó-magyar férfi, egy volt temesvári tanár, Síposa András állott eleven modelt. Csodálatos az az erő, ami ebből a fejből kiárad s lenyűgözi * nézőt. Művészi értékben csak egy riválisa van ennek a szobornak a mester művei között a „Cézár kutya“ cimü alkotása, mely -annak idején bejárta az összes külföldi művészeti lapokat, a londoni „Graphic“ például egy teljes oldalt szentelt a művész egyetlen alkotásának méltatására. Érdekes történetet mesél Istók János, még a régi időkből. Egy napon felkereste őt aa erdélyi román társadalom egyik igen tekintélyes és ma nagy szerepet vivő vezérférfia s előadta, hogy ismeri és csodálja a mester müveit, s bizton Ígérheti, hogy a román kultuszminisztérium nagyobb összegű ösztöndíjat biztositana a művész számára, ha — ha ro. mán állampolgárrá válva művészeti akadémiájukon tanári állást foglal el. — Udvariasan kitértem a meghívás elől, — mondja Istók János, — a román ur pedig távozásakor azzal búcsúzott tőlem, hogy ha úgy fordulna a dolog, mindenkor szívesen látnak. Régen tervezem már különben, hogy hazamegyek — természetesen rövidebb időre. Szó lehetne esetleg egy kiállításról is, sokszor kaptam már ilyenértelmü meghívást, nem is tudom miért maradt el a dolog. Nem lehetetlen azonban, hogy már a közeljövőben sor kerül egy erdélyi kiállítására. Hallom, hogy ott is nagyon rossz viszonyok vannak, az embereknek nincsen, pénzük. Ez a megölője ma Magyarországon is minden nagyobb méretű művészi megmozdulásnak. Éppen a napokban voltam egy gyűlésen, ahol az ország legtekintélyesebb művészei jöttek össze megvitatni, hogy mit lehetne csinálni a kátyúba jutott, állandó anyagi gondokkal küzdő magyar müvésztársadalomérk Én a bajt az általános rossz gazdasági viszonyokban látom, nem lehetne itt mással segíteni, csak pénzzel, sok pénzzel. — Hogy min dolgozom t Jelenleg éppen egy erdélyi érdekességü fejet mintázok. A kultuszminisztérium megbizásából Brácsái Sámuel, volt kolozsvári egyetemi tanár, országos nevű tudós plakettjét készítem el. A dombormüvet a szegedi nagytemplommal szemben levő árkádok alatt helyezik el, több nagynevű tudós társaságában. Talán már tavaszra meg is lesz a bronzba öntött dombormű s ha UIRÜ GYÁRTMÁNYT APÁRIZSI I8I8 ” alapított gyár készíti K»Eg§TT KAPHATÓ
