Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-25 / 270. szám

XII. IVF- 270. SZÁM. 3 Cs kis JíhmiéíL harisnyái viselek Az uj liturgia A délelőtti ülés egy órakor ért véget. Délután 4 órakor folytatták a tanácskozásokat és elsőnek dr. Darkó Ákos tett jelentést a skót testvéregyház üdvözléséről. Ezután következett az egyházkerületi közgyűlés másik legnagyobb fontosságú problémá­jának az uj liturgia ügyének tárgyalása. Általános figyeflem mellett Vásárhelyi János egyházkerületi főjegyző terjesztette elő a javaslatot. Ismertette a kérdés előzményeit. Az egyházkerületi közgyűlés 1921 julius másodikén megbízta az igazgatótaná­csot egy ágendás könyv megszerkesztésével. Az eddig használt Vadas—Nagy Péter féle ágendás könyv ugyanis elfogyott és egyébként is elavult. Fostosnak látta tehát az egyház, hogy egységes, a viszonyoknak és az egyház múltjának mindenben megfejelő ágendás könyvet vezessen be. Az igazga­tótanács Nagy Károly püspök vezetésével Makkai Sándor dr.-t és Imre Lajost bizta meg annak idején az ágendás könyv megszerkesztésével. Az 1922-ben tartott közgyűlés újabb határozatot hozott. A mun­ka elkészült s az 1926-ban újra szervezett Makkai püspökből, Gönczi Lajosból, Imre Lajosból és Vá­sárhelyi Jánosból álló bizottság hosszas stúdiumok után megszerkesztette az ágendás könyvet, amely meg is jelent és több egyházközségben próbaképpen be is vezették. Mindezideig a bevezetése nem volt kötelező és az egyházkerületre hárult, a feladat a kötelező bevezetés felett dönteni. Az uj ágendás könyv már hosszú idő óta nagy vitákat provokált nemcsak a papság, hanem a hivek körében is. Szá­mítani lehetett rá, hogy azok, akik ellene vannak egy uj istentiszteleti módszernek, e közgyűlésen sz»- váteszik a kérdést. így érthető az a feszült han­gulat, amellyel a tárgyalások elé nézett mindenki. Vásárhelyi János ellőterjesztése teljes részletesség­gel! feltárta a már ismert kifogásokat és válaszolt is rájuk. A kérdés egyébként húsz éve vár megoldás­ra. Megkérdezték az összes egyházmegyéket, és a beérkezett válaszokból megállapítja, hogy sem hit­elvi, sem tartalmi szempontból kifogás nem érke­zett ellene. Ezek között a kifogások, illetve véle­mények között különös figyelmet érdemel az a prob­léma, hogy a házasságnál esküt, vagy fogadalmat tegyenek a házasulandók. A meggondolás és az ösz- szes református egyházak példája azt mutatja, hogy még nem jött el az idő, hogy a házasság fel- bonthatatlanságának álláspontjára helyezkedjenek é? ezért az eskü bevezetését mellőzendőnek tartja a bizottság. Végül javasolja: „Mondja ki az egyházke­rület, hogy az uj liturgiát 1930 január 1-től kezdő- dőleg az egész erdélyi egyházkerületben kötelezővé teszi.“ Elsőnek Biró Lvjos esperes szól a javaslathoz. Szerinte az igazgatótanács a kérdésben a hatáskö­rét átlépte, amikor a liturgiát is megváltoztatta. Javasolja, hogy vegyék le a napirendről az ágendás könyv ügyét és tegyék át a zsinathoz, amely szerin­te egyedül illetékes a kérdésben. A megindult vi­tában Makkai püspök felvilágosító szavai után Kristóf György dr., majd Mezei Mihály dr. teszi meg megjegyzéseit, akik azokra a gyakorlati nehéz­ségekre mutatnak rá, amelyek egy ilyen kötelező bevezetésnél elkerülhetetlenek. Hegyi András rövid hozzászólása után Árkossy Jenő dr. hitelvi, törté­_______ÉS&BBPmto neti és gyakorlati szempontból kifogásolta az uj li­turgia bevezetését. Felszólalásában rámutatott, hogy az eddigi szertartás hiányosságára és avultsá- gára való hivatkozás nem állhat fenn, hiszen maga Ravasz László dr. 10 évvel ezelőtt még a világ ösz- szes református isentiszt-eleti szertartásai között a magyar liturgiát tartotta a legjobbnak. Rövid idő tudományos és gyakorlati munkássága nem fedezhe­tett fel annyi hiányosságot, hogy a négyszász esz­tendő által megszentelt, kálvini hagyományokon felépült szertartást máról-holnapra meg kelljen változtatni. Rámutat, hogy különösen a falusi gyü­lekezetek a legnagyobb idegenkedéssel fogadják és nemcsak a lelkipásztor helyzetét nehezítik meg, ha­nem esetleges kellemetlenségek is származhatnak belőle. Árkossy beszéde után dr. Tusa Gábor jogi szempontból bírálja a javaslat ellen felhozott ér­veket, kimutatva, hogy az egyház alkotmánya sze­rint jogilag az egyházkerületnek van joga a kér­désben véglegesen határozni. Ezután Vásárhelyi Já­nos reflektál az elhangzott kifogásokra, majd Ta­vaszi Sándor dr. theológi&i igazgató mutat rá azokra a szempontokra, amelyek szükségessé tették az uj ágendás könyvet. Tavaszi Sándor theológiai professzor beszéde után még' Vásárhelyi Boldizsár, Kovács László és Donáth László lelkészek szólaltak fel. A javaslatok fellett az elnök szavazást rendelt el és ennek ered­ményeképpen a közgyűlés úgy döntött, hogy fenn­tartja ugyan az igazgatótanács álláspontját, de a kötelező bevezetés helyett az egyes egyházközségek­re bízzák, hogy tetszés szerint az nj vagy a régi liturgiát használják. Végül kihirdetik a választások eredményét. Miklós herceg újabb autóincidense (BUKAREST, november 23.) A Lupta szombati számában Miklós régens hercegnek egy autóincidenséről ad hvrt. A régensherceg autója a Stirbey-Voda-uccán haladt, amikor egy orvos autója jött szembe, s ezen a gépen ugyanolyan lámpák voltak, mint a Miklós herceg autóján. A régensherceg megállittaUa a gépet, felelősségre vonta az orvost, hogy miért alkalmazott olyan lámpákat, amilyenek csupán a királyi udvar autóin lehetnek. Az orvos azzal mentegetőzött, hogy ilyen rendel­kezésről nem volt tudomása. Az ügyről a legközelebbi rendőrkapitányságon jegyző­könyvet vettek fel Az orvos ellen megindult az eljárás. ......................MIM S Nemzeti Bank Minolta a kamatlábat )Bukarest, november 23.) A Keleti Újság elsőnek jelentette, bogy a Nemzeti Bank vezérigazgatósága a visszleszámitolási kamatláb leszállításával foglalkozik. Híreink való­nak bizonyoultak, amennyiben a Nemzeti Bank igazgatósága szombaton délután Histnek, a stabilizáció francia szakértőjének részvételével plenáris ülést tartott, amelyen a visszleszámitolási kamatlábnak 9 és félről 9-re, a kölcsönök kamatlábának 10 és félről 10-re való leszállítását határozta el. Hivatalos verzió szermi csak udvariassági látogatást tesz Mironescu külügyminiszter Prágában (Bukarest, november 23.) Mironescu kül­ügyminiszter szerdán Prágába utazik. Hiva­talos verzió szerint a látogatás tisztán udva­riassági jellegű, amennyiben a külügyminisz­ter belgrádi és varsói látogatásai után a prá­gai vizit magától értetődő. Bizonyos azonban, (hogy a prágai tartózkodás alatt a két orszá­got közösen érdeklő ö. két behatóan meg fogják tárgyalni. A kamara külügyi bizottságának szom-, batra kitűzött ülése elmaradt és igy a külügy­miniszter sem tartotta meg a keleti jóvátéte­lek kérdésével foglalkozó expozéját. Értesü­léseink szerint az ebben a kérdésben való nyi­latkozattételt nem látják időszerűnek és igy az expozé valószínűleg el is fog maradni. ■zes politikai kérdése­A Berliner Tageblatt szerint Románia likvidálni szándékszik a területén levő ma­gyar javakat, hogy így jusson jóvátételhez (Berlin, november 23.) A Berliner Tage­blatt bukaresti tudósítója jelenti lapjának: Mironescu külügyminiszter a jövő hét folya­mán Prágába szándékozik utazni- Ennek az utazásnak a mostani időpontban a kelleti jó­vátételek kérdésével foglalkozó bizottság mnn kajának szünetelésére való tekintettel foko­zott jelentőséget kell tulajdonítani. Magyar- országnak e konferencián tanúsított hajtha­tatlan magatartása igen lényegesen fokozta a kisantant államaival szemben a feszültséget. A kisantant államai — mondja a jelentés — azt remélték, hogy a Young-tervezetben nekik szánt kvótára az osztrák, a magyar és a bolgár jóvátételekből találnak fedezetet, de azzal nem vetettek számot, hogy ezek az álla­mok a rájuk rótt jóvátételeket — eltekintve a pillanatnyi halasztástól — nem igelr vállal­hatják eredeti nagyságukban, semmi esetre sem mostani összegükben. Az elkeseredés különösen Magyarország iránt alkalmasint komolyabb következményekkel jár majd a nemzetközi politikára, ha a kisantant valóban elhatározta. — amit legalább a bárom kormány egyikéről állítani lehet — hogy a maga területén levő magyar javakat likvidálja: nyitva marad az a kérdés, hogy ez a rendszabály kizáróan a háború előtti javakra vonatkozik-e, vagy pedig a há­ború utániakra is. Ezzel akarják Magyarországot a jóvá­téteti kérdésben engedékenységre kény­szeríteni. Nem lehet azonban figyelmen kivül hagy­ni, hogy Magyarország megkapja Olaszor­szág támogatását, tehát itt az izzó szikra bi­zonyos körülmények között, átpattanhat a nemzetközi politika te­rületére. Attól lehet tartani, hogy a második hágai konferenciára ezek a kérdések komolyan ter- helőek lesznek, ha nem sikerül előzetesen a nagyhatalmaknak közös beavatkozással, mint ahogy ez Bulgáriában már megtörtént, mind­egyik fél számára elfogadható megoldást létrehozni­A Berliner Tageblatt rendkívül nagyje­lentőségű hírével kapcsolatban Budapesten nem tudnak pozitívumot és a bukaresti sajtó sem foglalkozik a vitás problémának ily ter­mészetű megoldásával. I Pardon ... Pardon ... í Megjelentek az uj karácsonyi zeneal- ’ bumok. Moravetz, Bárd, Nádor és Rózsavölgyi albumok már minden könyvkereskedésben kaphatók. Kizárólagos terjesztője Romániában az ország zenemű" központja, a MORAVETZ zeneműkereskedés, Timişoara.-— Kérjen még ma ingyen ismertetőt MORAVETZ-től.------

Next

/
Oldalképek
Tartalom