Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-07 / 254. szám

6 XII. «FT. 254. SZZM. Kovács Dezsőné — a magyar nőről Az Unitárius Nők Szövetsége előadásso­rozatának harmadik pontjaként Kovács De­zsőné tartott előadást „A magyar nő a törté­nelemben és ma“ cimen. A munkássága révén széles körökben ismert előadó hatalmas kör­képben vonultatta fel a történelem magyar nőit, a csodaszarvas legendájától kezdve Szent Margit, Toldi anyja, Rozgonyi Piros­ka, Lorándffy Zsuzsánna, Zrínyi Hona, Bor­nemissza Ana kimagasló alakjain át egészen a mai kisebbségi asszonyig. Nem feledkezett meg a jobbágyasszonyok névtelen tömegéről sem, akik még akkor is a magyar fajiság és nyelv jövőbe plántálói voltak, amikor felsőbb osztályainkban az idegen „neue modi“ hódí­tott. Előadásának második felében élesen rá­világított, a mai nőnek a közügyek iránt ta­núsított teljes nemtörődömségére és közönyé­re. Szomorú statisztikai adatokban kimutat­ta, hogy Kolozsvár 6000 magyar nője közül csak 1200, a szinmagyar Marosvásárhelyen 545, Enyeden 172 és Fehérváron csak 40 ma­gyar nő jelentkezett a választási névjegyzék­be való felvételre. De nem képes asszonyaink nagy része még az anyaság vállalására sem. Olvasmányaik idegenek, érdeklődésük egyet­len tárgya a divat. Ez után a sötét kép után végül rámutat a magyar nők igazi hivatásá­ra, mely ma dupla teherként nehezedik min­denki vállára: arra nevelni a gyermeket, amit ma csak a családban sajátíthat el, faji öntudatra. — Kovács Dezsőné mindvégig le­kötő, határozott és szellemes előadását a szo­katlanul nagy számban megjelent előkelő közönség gyakran kitörő tetszéssel és frene­tikus tapssal fogadta. A Nők Szövetsége ne­vében dr. Boros Györgyné, mondott hálás kö­szönetét azért, hogy az előadónő ilyen pom­pásan világított rá a magyar nő hivatására s egyben bejelentette, hogy f. hó 7-én, csütör­tökön délután 6 órakor ugyancsak az unitá­rius kollégium dísztermében dr. Sulyok Ist­ván fog előadást tartani a kisebbségi kér­désről. KtjjEfnUfSJíc fflrríOTinrTBií^'mri'.'i *“ TMiawiMrMBinTTPnaMHiflMi wi 'I' ii 1111 A magyar kormány válságáról elterjedt külföldi híreket energikusan cáfolják Budapesten (Budapest, november 5.) A magyar képviselő- ház folyosóján kedden délelőtt élénken tárgyalták a megyei és városi törvényhatósági választásokon a titkos választói jog mellett elért kormánysikereket, másrészt azokat a párisi híreket, amelyek szerint a magyar álláspontot a keleti jóvátételi konferencián nem lehetett elfogadtatni. A magyar álláspont, amint ismeretes, egyrészt az, hogy Magyarország 1943 után nem fizethet jóvátételt, másrészt pedig, hogy Magyarország nem engedheti meg az optáns és a jóvátételi kérdések összekapcsolását. A folyosón megállapították, hogy azok a hírek, amelyek szerint a párisi hiiek miatt a ma­gyar kormány le akarna mondani, s ame­lyet a bécsi Reichspost is terjesztett, valót­lanok. Magyarországon egyáltalában nincsen válsághangu­lat, már csak azért sem, mert egyetlen más kor­mány sem járhatna el a jelenlegi helyzetben más­képen, mintahogyan a Bethlen-kormány eljár. Azok, akik válsághíreket terjesztenek, nem ismerik a pári­si, jelenleg tárgyaló bizottság hatáskörét. A konfe­renciának nincsen semmi határozati joga s megálla­pításait az újabb hágai konferencia elé kell terjesz­tenie. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy Magyarországot a konferencián barátai cser­ben hagyták volna, hiszen a kiszivárgott hirek épért arról szólották, hogy a konferencián résztvevők kö­zött a legtöbb kérdésben ellentétek merültek fel. Olvashatatlan Vigyázat 1 A kolozsvári törvényszék okir af hamisításért elitéit mert úgy irta alá a nevét, hogy kétiélekéonert egy tisztviselőt. lehetett olvasni (Kolozsvár, november 5.) Első tekintetre száraznak látszó, de jobban oda figyelve, ér­dekes, részletekbe* gazdag ügyet tárgyalt ma a kolozsvári törvényszék. Tulajdonképen egy betű körül forog az egész büniigy. Arról van szó, hogy Andrei Sireagn, a vádlott, té­vedésből, vagy pedig rosszakaratú lag irta egy alkalommal a nevét, úgy, hogy azt min­den Tendes szemű ember Jireagunak ol­vasta ki. Fenntnevezett vádlott ez év tavaszán ké­rést nyújtott be az ügyészséghez, amelyben ártatlansági bizonyítvány kiállítását kérte. E kérés alá irta Sireagu nevét; „tévedésből“ Jireagunak. Az ügyészség átnézve könyveit, Jireagu Andrei nevezetű egyén ellen semmi néven nevezendő bűnügyi eljárást, nem ta­Mint minden évben, runkaf és ezért rendezünk ez idén is kiseleitezzúk helynvetes céljából — rakta 1929. Not. 6-I3.-íg „SOHA ILY OLCSÓN“ c. gramofon- r és lem©®­ÓRIÁS1 TÖMEG magyar=német*francia antikvár könvv, ének*, tánc- ÉS müvészlemez HSPÜ! fOrSjälölflilt) Könyv­vásárt: milyen leszállított erőn DOS,®n' utánvéttel küldünk választásra könyvküldeményt a vásári WIS^iiaBwÉ^la tömegből, ha az alábbi szelvényt kitöltve nyomban beküldi. LEPH6E Elui-Boínzspár T. LEPAGE könyvkereskedés CLUJ-KOlOZStfáP Kérek postán utánvéttel összesen ___________ francia könyvet a „Soha ily olcsón“ könyvvásárból, becserélni. ....................Lei értékű magyar-, német-. Nemíeísző! jogom van visszaküldeni, Névs. Cím s Iáit s igy kiállította részére az ártatlansági bizonyítványt, melyre sűrűn van szüksége az érdekelteknek mindennemű ügyes-bajos dolgaikban, de leginkább a külföldi útlevelek megszerzésénél. Sireagu Andrei a tévesen ki­állított ártatlanság) bizonyítvánnyal egy közjegyzői irodát keresett lel és másolatot készíttetett róla. Mikor a bizonyítványt ki­állító kisasszony az eredeti alapján J, kezdő­betűvel akarta Írni a nevét, felhívta figyel­mét az ügyészségi tévedésre és kérte, hogy helyesen írja be neyét a másolatba. A kis­asszony nem hallotta jól, vagy nem akarta hallani a kérést és a másolatba is Jireagu­nak irta Sireagu nevét. A rendőrségen de­lhiit ki azután a tévedés s erre az ügyészség okiratban)isitás miatt megindította az eljá­rást ellene. Ma került íőtárgyalásra az ügy a kolozsvári törvényszék második szekciója előtt. Az egyetlen tanú a másolat kiállítását végző közjegyzői alkalmazott kisasszony, aki nem emlékszik arra, hogy a vádlott felszólí­totta volna neve hibás írásának korrigálá­sára, amit azonban úgy sem tett volna meg, mivel — mint mondja — a neveket mindig az eredetiről másolja le. Eddig rendben, ment a. dolog, mindenki úgy látta, bogy a vádlott jóhiszemüleg irta úgy nevét az ügyészség­hez benyújtott, kérésen, hogy azt Jireagunak lehetett kiolvasni, de nem igy az ügyész, mint az az alábbiakból kiderült. — Egy rendkívül ügyesen kieszelt bűn­ténnyel állunk szemben, — kezdte vádbeszé­dét Tiplea ügyész. — Ugyanis Sireagu ellen bűnügyi eljárás volt folyamatban. A „Feri­cirea“ élet- és halálbiztositó egyik tisztvise­lője volt s a felfedezett sikkasztások után el­lene is vizsgálat indult. Nem látta valami kedvezőnek a Romániában való tovább tar­tózkodást s ezért külföldre akart szökni. Az útlevél megszerzésére szükséges volt az ár­tatlansági bizonyítvány. Tudván azt, hogy ezt a nélkülözhetetlen iratot, csak abban az esetben kaphatja meg, ha neve nem szerepel az ügyészség könyveiben „jóbiszemüleg" J. kezdőbetűvel irta nevét. Az ügyészség persze kiadta a bizonyítványt, amellyel a vádlott rögtön a közjegyzőhöz szaladt s ott próbálta rendes nevére kiállíttatni a másolatot, hogy az útlevél megszerzésénél bajok ne legyenek. Ha jóbiszemüleg ívta- volna el nevét, akkor nem a közjegyzőt kellett, volna a hiba kija­vítására felkérnie, hanem, az eredeti ok­mányt kiállító, ügyészséget. Ez a körülmény mindennél világosabban bizonyltja rossz szándékait. Kérem súlyos megbüntetését. Sireagu. a dicsőbirü „Fericirea“ bizto­sító volt tisztviselője az ügyész rájanézve le­hangoló okfejtése.ellenére is, kitartóan han­gozta! ta, hogy öt nem vezette rosszakarat neve aláírásakor s azzal védekezett* hogy mindig úgy írja nevét, hogy azt akár Sire-, akár Jireagunak lehet kiolvasni. A törvényszék nem méltányolta védeke­zését és számba véve azt az enyhítő körül­ményt, hogy a hibás okmányt nem használta fel, egyhónapi börtönre Ítélte a „rosszirásu“ embert. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a védő fellebbezést jelentettek be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom