Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-07 / 254. szám
6 XII. «FT. 254. SZZM. Kovács Dezsőné — a magyar nőről Az Unitárius Nők Szövetsége előadássorozatának harmadik pontjaként Kovács Dezsőné tartott előadást „A magyar nő a történelemben és ma“ cimen. A munkássága révén széles körökben ismert előadó hatalmas körképben vonultatta fel a történelem magyar nőit, a csodaszarvas legendájától kezdve Szent Margit, Toldi anyja, Rozgonyi Piroska, Lorándffy Zsuzsánna, Zrínyi Hona, Bornemissza Ana kimagasló alakjain át egészen a mai kisebbségi asszonyig. Nem feledkezett meg a jobbágyasszonyok névtelen tömegéről sem, akik még akkor is a magyar fajiság és nyelv jövőbe plántálói voltak, amikor felsőbb osztályainkban az idegen „neue modi“ hódított. Előadásának második felében élesen rávilágított, a mai nőnek a közügyek iránt tanúsított teljes nemtörődömségére és közönyére. Szomorú statisztikai adatokban kimutatta, hogy Kolozsvár 6000 magyar nője közül csak 1200, a szinmagyar Marosvásárhelyen 545, Enyeden 172 és Fehérváron csak 40 magyar nő jelentkezett a választási névjegyzékbe való felvételre. De nem képes asszonyaink nagy része még az anyaság vállalására sem. Olvasmányaik idegenek, érdeklődésük egyetlen tárgya a divat. Ez után a sötét kép után végül rámutat a magyar nők igazi hivatására, mely ma dupla teherként nehezedik mindenki vállára: arra nevelni a gyermeket, amit ma csak a családban sajátíthat el, faji öntudatra. — Kovács Dezsőné mindvégig lekötő, határozott és szellemes előadását a szokatlanul nagy számban megjelent előkelő közönség gyakran kitörő tetszéssel és frenetikus tapssal fogadta. A Nők Szövetsége nevében dr. Boros Györgyné, mondott hálás köszönetét azért, hogy az előadónő ilyen pompásan világított rá a magyar nő hivatására s egyben bejelentette, hogy f. hó 7-én, csütörtökön délután 6 órakor ugyancsak az unitárius kollégium dísztermében dr. Sulyok István fog előadást tartani a kisebbségi kérdésről. KtjjEfnUfSJíc fflrríOTinrTBií^'mri'.'i *“ TMiawiMrMBinTTPnaMHiflMi wi 'I' ii 1111 A magyar kormány válságáról elterjedt külföldi híreket energikusan cáfolják Budapesten (Budapest, november 5.) A magyar képviselő- ház folyosóján kedden délelőtt élénken tárgyalták a megyei és városi törvényhatósági választásokon a titkos választói jog mellett elért kormánysikereket, másrészt azokat a párisi híreket, amelyek szerint a magyar álláspontot a keleti jóvátételi konferencián nem lehetett elfogadtatni. A magyar álláspont, amint ismeretes, egyrészt az, hogy Magyarország 1943 után nem fizethet jóvátételt, másrészt pedig, hogy Magyarország nem engedheti meg az optáns és a jóvátételi kérdések összekapcsolását. A folyosón megállapították, hogy azok a hírek, amelyek szerint a párisi hiiek miatt a magyar kormány le akarna mondani, s amelyet a bécsi Reichspost is terjesztett, valótlanok. Magyarországon egyáltalában nincsen válsághangulat, már csak azért sem, mert egyetlen más kormány sem járhatna el a jelenlegi helyzetben másképen, mintahogyan a Bethlen-kormány eljár. Azok, akik válsághíreket terjesztenek, nem ismerik a párisi, jelenleg tárgyaló bizottság hatáskörét. A konferenciának nincsen semmi határozati joga s megállapításait az újabb hágai konferencia elé kell terjesztenie. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy Magyarországot a konferencián barátai cserben hagyták volna, hiszen a kiszivárgott hirek épért arról szólották, hogy a konferencián résztvevők között a legtöbb kérdésben ellentétek merültek fel. Olvashatatlan Vigyázat 1 A kolozsvári törvényszék okir af hamisításért elitéit mert úgy irta alá a nevét, hogy kétiélekéonert egy tisztviselőt. lehetett olvasni (Kolozsvár, november 5.) Első tekintetre száraznak látszó, de jobban oda figyelve, érdekes, részletekbe* gazdag ügyet tárgyalt ma a kolozsvári törvényszék. Tulajdonképen egy betű körül forog az egész büniigy. Arról van szó, hogy Andrei Sireagn, a vádlott, tévedésből, vagy pedig rosszakaratú lag irta egy alkalommal a nevét, úgy, hogy azt minden Tendes szemű ember Jireagunak olvasta ki. Fenntnevezett vádlott ez év tavaszán kérést nyújtott be az ügyészséghez, amelyben ártatlansági bizonyítvány kiállítását kérte. E kérés alá irta Sireagu nevét; „tévedésből“ Jireagunak. Az ügyészség átnézve könyveit, Jireagu Andrei nevezetű egyén ellen semmi néven nevezendő bűnügyi eljárást, nem taMint minden évben, runkaf és ezért rendezünk ez idén is kiseleitezzúk helynvetes céljából — rakta 1929. Not. 6-I3.-íg „SOHA ILY OLCSÓN“ c. gramofon- r és lem©®ÓRIÁS1 TÖMEG magyar=német*francia antikvár könvv, ének*, tánc- ÉS müvészlemez HSPÜ! fOrSjälölflilt) Könyvvásárt: milyen leszállított erőn DOS,®n' utánvéttel küldünk választásra könyvküldeményt a vásári WIS^iiaBwÉ^la tömegből, ha az alábbi szelvényt kitöltve nyomban beküldi. LEPH6E Elui-Boínzspár T. LEPAGE könyvkereskedés CLUJ-KOlOZStfáP Kérek postán utánvéttel összesen ___________ francia könyvet a „Soha ily olcsón“ könyvvásárból, becserélni. ....................Lei értékű magyar-, német-. Nemíeísző! jogom van visszaküldeni, Névs. Cím s Iáit s igy kiállította részére az ártatlansági bizonyítványt, melyre sűrűn van szüksége az érdekelteknek mindennemű ügyes-bajos dolgaikban, de leginkább a külföldi útlevelek megszerzésénél. Sireagu Andrei a tévesen kiállított ártatlanság) bizonyítvánnyal egy közjegyzői irodát keresett lel és másolatot készíttetett róla. Mikor a bizonyítványt kiállító kisasszony az eredeti alapján J, kezdőbetűvel akarta Írni a nevét, felhívta figyelmét az ügyészségi tévedésre és kérte, hogy helyesen írja be neyét a másolatba. A kisasszony nem hallotta jól, vagy nem akarta hallani a kérést és a másolatba is Jireagunak irta Sireagu nevét. A rendőrségen delhiit ki azután a tévedés s erre az ügyészség okiratban)isitás miatt megindította az eljárást ellene. Ma került íőtárgyalásra az ügy a kolozsvári törvényszék második szekciója előtt. Az egyetlen tanú a másolat kiállítását végző közjegyzői alkalmazott kisasszony, aki nem emlékszik arra, hogy a vádlott felszólította volna neve hibás írásának korrigálására, amit azonban úgy sem tett volna meg, mivel — mint mondja — a neveket mindig az eredetiről másolja le. Eddig rendben, ment a. dolog, mindenki úgy látta, bogy a vádlott jóhiszemüleg irta úgy nevét az ügyészséghez benyújtott, kérésen, hogy azt Jireagunak lehetett kiolvasni, de nem igy az ügyész, mint az az alábbiakból kiderült. — Egy rendkívül ügyesen kieszelt bűnténnyel állunk szemben, — kezdte vádbeszédét Tiplea ügyész. — Ugyanis Sireagu ellen bűnügyi eljárás volt folyamatban. A „Fericirea“ élet- és halálbiztositó egyik tisztviselője volt s a felfedezett sikkasztások után ellene is vizsgálat indult. Nem látta valami kedvezőnek a Romániában való tovább tartózkodást s ezért külföldre akart szökni. Az útlevél megszerzésére szükséges volt az ártatlansági bizonyítvány. Tudván azt, hogy ezt a nélkülözhetetlen iratot, csak abban az esetben kaphatja meg, ha neve nem szerepel az ügyészség könyveiben „jóbiszemüleg" J. kezdőbetűvel irta nevét. Az ügyészség persze kiadta a bizonyítványt, amellyel a vádlott rögtön a közjegyzőhöz szaladt s ott próbálta rendes nevére kiállíttatni a másolatot, hogy az útlevél megszerzésénél bajok ne legyenek. Ha jóbiszemüleg ívta- volna el nevét, akkor nem a közjegyzőt kellett, volna a hiba kijavítására felkérnie, hanem, az eredeti okmányt kiállító, ügyészséget. Ez a körülmény mindennél világosabban bizonyltja rossz szándékait. Kérem súlyos megbüntetését. Sireagu. a dicsőbirü „Fericirea“ biztosító volt tisztviselője az ügyész rájanézve lehangoló okfejtése.ellenére is, kitartóan hangozta! ta, hogy öt nem vezette rosszakarat neve aláírásakor s azzal védekezett* hogy mindig úgy írja nevét, hogy azt akár Sire-, akár Jireagunak lehet kiolvasni. A törvényszék nem méltányolta védekezését és számba véve azt az enyhítő körülményt, hogy a hibás okmányt nem használta fel, egyhónapi börtönre Ítélte a „rosszirásu“ embert. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a védő fellebbezést jelentettek be.
